Saját elmondása szerint a műsor ötlete úgy jött, hogy a Bánk bán című tévéfilmhez kerestek helyszínt, de mindenhol lepusztult műemlékeket találtak, így aztán végül egy ausztriai vár lett a forgatás helyszíne. A később évtizedekig futó műsorral nemcsak a még megtalálható értékek bemutatása volt a célja, hanem az azok védelmére való felhívás is. A műsorból könyvek is születtek, amikben Ráday azt is bemutatja, milyen hatása volt egy-egy adásnak, illetve mi lett az ott bemutatott épületek, műemlékek sorsa. Ráday 2001-ben megjelent Városvédőbeszédek című könyvének ajánlójában Göncz Árpád így írt róla: "1980 óta Budapestet – sőt, jószerivel az egész országot – Ráday Mihály szemével látom. Nem csak azt, amit (…) »unokáink sem fogják látni« jóslattal címkéz, hanem azt is, amit országjáró útjaimon már jómagam is azzal a kimondatlan gondolattal idézek: vajon látta-e Ráday? Írt-e róla Ráday? Ami mögött ott bujkál a remény? " A legendás műsort 30 év után, 2010-ben szüntette meg a televízió új vezetése.
2021. július 16-án elhunyt Ráday Mihály ismert városvédő ( Budapest, 1942. június 11. – 2021. július 16. ) Ráday Mihály Kossuth-díjas (1996) magyar filmoperatőr, rendező, televíziós szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Podmaniczky-díj as (1988), Pro Urbe Budapest díj as (1990), "Medals of Honour", Europa Nostra örökségvédelmi szervezet díjas ( 1994) és Táncsics Mihály-díj as ( 2005). 2021 -ben megkapta a Budapest díszpolgára címet. Édesapja Ráday Imre színművész, anyja Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi). Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar - művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát is. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat. 1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozott, 1979-ben létrehozta híressé vált városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címmel, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget.
"Hiszek abban, hogy a rossz döntéseknek legalább töredékét sikerül módosítani, és lehet nevelni a fiatalokat arra, hogy a jövőben is érdemes küzdeni közös kincsünkért, az épített és természeti örökségért" (Ráday Mihály) 79 éves korában meghalt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, számos városvédelemmel foglalkozó könyv szerzője, épített örökségünk megőrzéséről szóló műsor készítője, Budapest díszpolgára. Ráday Mihály halálhírét a családja közölte. A Budapesten született Ráday a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező-operatőrként, illetve az ELTE-n művészettörténészként végzett. Édesapja a neves színész, Ráday Imre volt, édesanyja, Ferda Erzsébet Magdolna divatszalont vezetett. Három gyermeke, két unokája van. Ráday a hatvanas évektől kezdett dolgozni a Magyar Televízióban, és miközben több ismert műsor rendezője vagy operatőre volt (Mi újság Pesten?, Keménykalap és krumpliorr, Bánk bán, Tudós nők vagy a Horváték című Csáth Géza-adaptáció), az igazán legendás alkotása, amiről egy ország ismerte meg, a 30 éven át futó Unokáink sem fogják látni… (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) című városvédelemmel, műemlékvédelemmel foglalkozó műsora, amelynek ötletgazdája, szerkesztője és házigazdája is volt.
Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr - közölte a család szombaton az MTI-vel. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat. A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt. 1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.
Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. A Szabad Demokraták Szövetségének színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja, 1990-1991-ben alelnöke volt. MTI/Fotó: MTI/Kovács Attila
A megszűnés körülményeiről maga Ráday nyilatkozott úgy, hogy az okok számára sem voltak világosak, vele senki sem beszélt azokról. Saját elmondása szerint az akkori ügyvezető nyugdíjba szerette volna küldeni, de a műsor folytatásáról még egyeztetést ígértek neki, ez azonban végül elmaradt. Hiába írták alá több ezren azt a petíciót, amit a műsor folytatásáért indítottak. Műsorának kezdeti éveire esnek országszerte a helyi városvédő szervezetek megalakulása is, így például a Budapesti Városvédő Egyesület, amelynek elnöke is volt Ráday. Ezt 1982-ben alapították, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, 1991-ben pedig a művészi értékkel bíró sírok, emlékhelyek felkutatásával, megóvásával foglalkozó Nemzeti Panteon Alapítványt. " Mindig az a cél lebegett a szemem előtt, hogy legyen egy olyan biztos civil, "társadalmi munkás" háttér, amire az éppen aktuális kormányzat szakmailag is támaszkodhat, ha az ország kulturális örökségének védelméről komolyan gondolkozik " – mondta erről a munkáról tavaly a adott interjújában.
SPIAZZINA led kültéri fali lámpa; 360lm - Eglo-900132 Kelemen Kft. 21, 990. -Ft SPIAZZINA led kültéri fali lámpa; 360lm Cikkszám: 900132 Lámpa anyaga és színe: Fekete/fehér horganyzott acél Búra anyaga és színe: Magasság (cm): 35. 5 Szélesség/hossz. Led kerti lámpa net. /átmérő (cm): 8 Faltól mért távolság (cm): 14 Foglalat: Led beépített Teljesítmény (Watt): 2x2, 5W Fényáram (Lumen): 360 lm Színhőmérséklet ( Kelvin): 3000 K A fényforrás tartozék? : Igen Védettség: IP55 Érintésvédelmi osztály: 1. földelni kell Megrendelem: Gyártó: EGLO LUX Szállítási idő: 5 munkanap A weboldal sütiket ("cookie-kat") használ - amennyiben folytatja az oldal böngészését elfogadja a sütik használatát. cookie használat
Világítási időtartama kb. 8 óra, ezzel gondoskodik a hosszú estékről a zöldben. Könnyen kezelhető A beépített alkony érzékelő gondoskodik arról, hogy a napelemes deko-lámpa alkonyatkor kezdjen világítani. A rendelkezésre álló be-/kikapcsolójával a Mataro napelemes deko-lámpa kézzel is kezelhető. Az első üzembe helyezés előtt az akkut teljesen fel kell tölteni. Közvetlen napsütés esetén a töltés időtartama kb. 8 óra. Egyszerű szerelés A vele szállított földbe szúrható cövekkel a napelemes Mataro deko lámpa gyorsan és nagyon könnyen felszerelhető. Egy egyszerű forgató mechanizmussal a napelemes deko lámpa néhány másodperc alatt működésre kész. Műszaki adatok: Energiahatékonysági osztály: nem relatív? Fényforrások száma: 5? Méret, magasság: 28. 5 cm? Szín: Fekete? Tartalom: 5 db? Teljesítmény: 0. Olcsó választás - Kültéri világítás: kerti lámpák | lampak.hu. 25 W? Teljesítmény fényforrásonként: 0. 05 W? Termék típus: Napelemes kerti lámpa? Átmérő: 6. 1 cm? Üzemi feszültség: 1. 2 V Szállítás tartalma: Napelemes kerti lámpák? Állító csövek? Használati útmutató.
Ugyanis például egy kerti tóban fellelhető lámpának, ami folyamatosan vizes közegnek van kitéve, teljesen más feltételeknek kell megfelelnie, mint annak, amelyik a fedett terasz mennyezetén kapott helyet. Az ideális IP védelem elengedhetetlen a kerti állólámpák és a kültéri falra szerelhető világítások tekintetében is.