Az alapellátás keretében szervezett egészségügyi szolgáltatás a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás. Háziorvos-választás A háziorvosi szolgálat működését a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) – szerződés alapján – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozza. Ezért az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (érvényes TAJ-kártyával rendelkezők részére) az ellátás igénybevétele ingyenes. A biztosított (vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult más személy) betegsége esetén általában a választott háziorvosához fordulhat. Vannak olyan esetek, amikor ez nem lehetséges, valaki a választott háziorvosát felkeresni nem tudja, mivel a beteg éppen nem tartózkodik annak közelében. Ilyenkor annál a NEAK által finanszírozott háziorvosánál vehető igénybe az ellátás, amelynek ellátási területén a beteg tartózkodási helye van. Mi a különbség háziorvos és házi gyermekorvos között? Nyomtatványok. A jogszabály a házi gyermekorvosi ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. Felkérésre a 14-18. év közötti személyeket is elláthatja.
Mint arról már korábbi blogunkban is tájékoztatást adtunk, új formátumú orvosi igazolás került bevezetésre a keresőképtelen állományról 2021. 01. 01-jétől a korábbi, rózsaszín kezdő és folytatólagos keresőképteleséget igazoló nyomtatványok helyett. A megjelent kormányrendelet nem tartalmaz átmeneti rendelkezést az új formátumú keresőképtelenségi igazolás bevezetésével kapcsolatban, ezért a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvosok kizárólag az új formátumú nyomtatványon igazolhatják a keresőképtelenséget. Tapasztalataink szerint még nagyon sok háziorvos, szakorvos a régi formátumú nyomtatványon igazolja a keresőképtelenséget. 2021. február 18-án jelent meg ezzel kapcsolatban tájékoztató az Államkincstár honlapján. Önátírós nyomtatvány, háziorvos, készítés, nyomtatás - Ritter Nyomda. Ez alapján február 18. napjáig terjedő időszakra vonatkozó keresőképtelenség igazolására a 2021. január 1-jét megelőzően hatályos nyomtatványokat el kell fogadni, el kell bírálni a biztosítottak táppénzre (baleseti táppénzre) vonatkozó kérelmét, és a jogosultság fennállása esetén az ellátást meg kell állapítani, illetve folyósítani kell.
A nagykorúság betöltése után tehát a házi gyermekorvos helyett mindenképpen új (felnőtt) háziorvost kell választani. A jogszabályi háttér: a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25. ) EüM rendelet. Magyarországon szabad orvosválasztás van. A háziorvos választása a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Ha a háziorvos a jelentkezést elfogadja, az őt választó személy (jelentkező személy) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét nyilvántartásba veszi, és igazolást állít ki a jelentkező személy részére arról, hogy háziorvosi ellátását vállalta. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, a háziorvosi szolgáltató rendelőjének címét és telefonszámát. Az igazolással egyidejűleg a háziorvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a "Beteg törzskartonja" elnevezésű nyomtatványt. Az orvos a jelentkezést elutasíthatja, de csak különösen indokolt esetben utasítható el annak a személynek a jelentkezése, akinek lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van.
A Kifizetőhelyi Tájékoztató közzétételét követő időszakra vonatkozó keresőképtelenség esetén táppénz (baleseti táppénz) megállapítására és folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az orvos a keresőképtelenséget az új formátumú nyomtatványon igazolja. A Kincstár honlapján megjelent tájékoztatót itt olvashatják. Reméljük hasznosnak találta összefoglalónkat. Amennyiben további információra van szüksége kérem forduljon bizalommal munkatársainkhoz. Addig is ajánljuk figyelmébe további írásainkat bérszámfejtés, HR és munkaügyi témában.
További információ elérhető a Kormányhivatal oldalán: Tájékoztatás a rokkantsági ellátás kompenzációjáról
Az alkotmánybírák 2018 novemberében hozott határozatukban nemzetközi szerződésből származó jogalkotói mulasztásként értékelték, hogy a szabályozás nem rögzítette pontosan az állapotjavulás fogalmát. Így azoknál, akik 2011. december 31-ig jogosultak voltak valamilyen ellátásra, anélkül állapítottak meg egészségiállapot-javulást, hogy az ténylegesen bekövetkezett volna, csupán a megváltozott minősítési rendszer miatt kaptak a korábbihoz képest jobb minősítést egészségi állapotukra. Azt is sérelmezte az Alkotmánybíróság, hogy a komplex felülvizsgálatot követően járó rokkantsági ellátás már semmilyen módon nem függ a korábbi, járulékfizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj összegétől. A hiányosságok pótlására a testület 2019. március 31-ig adott határidőt a parlamentnek. Egyösszegű kompenzáció rokkantaknak - Adózóna.hu. A 33/B. paragrafus A 2019. március 31-éből végül 2021. július 1-je lett. Ekkor lépett hatályba ugyanis az Alkotmánybíróság útmutatása alapján a 2011. törvény újonnan megalkotott 33/B. paragrafusa, amely a rokkantsági nyugdíjrendszer 2012-es átalakításával érintett, megváltozott munkaképességű személyek kompenzációjáról, valamint az esetleges visszamenőleges állapotvizsgálatáról rendelkezik.
A pontos összegekről ebben a dokumentumban tájékozódhat. Rokkantsági ellátás mellett végezhető munka, ugyanakkor a keresetnek maximális összeghatára van, ami mellett még megtartható az ellátás, amint ezt szakértőnk korábban leírta: a minimálbér másfélszeresében maximalizált a kereset (amennyiben három egymást követő hónap mindegyikében meghaladja ezt az összeget, a folyósítást megszüntetik). Komoly válaszúthoz érkeztek a rokkantsági nyugdíjrendszer károsultjai - Infostart.hu. A minimálbér összege 2018-ban bruttó 138. 000 Ft, ennek másfélszerese pedig 207. 000 Ft, az ellátás megtartása mellett maximum ennyit lehet keresni. További információk és az igényléshez szükséges dokumetumok letölthetők a Kormányhivatal honlapjáról.
Mindenkit foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon kompenzálja-e ez az 500 000 Ft például azt az érintettet, akinek ellátásösszege a nála első ízben elvégzett 2016. februári komplex vizsgálat után 91 000 forintról 41 000 forintra csökkent. Az ellátások közötti különbözet havi 50 000 Ft, amit immár 61 hónapja nem kap meg, így a tőle észszerű indoklás nélkül megvont összeg mára meghaladja a 3 millió forintot. Az 500 000 forint tehát nem kompenzálja az elmúlt időszakot. De ez az összeg arra sem alkalmas, hogy a több évig tartó nélkülözést, a pénztelenségből adódó stresszt, frusztrációt, kiszolgáltatottságot méltó módon kárpótolja. 500 ezer forinttal kompenzálná a kormány a rokkantakat az elvett nyugdíjukért | 24.hu. Arról nem beszélve, hogy azok, akiknek hamarabb került sor a komplex felülvizsgálatukra, még régebb óta kapják a csökkentett ellátást, minek következtében még magasabbra tehető az az összeg, amely megilletné őket. A javaslatból továbbá nem derül ki, hogy a Magyar Államkincstár a kompenzációt bruttó vagy nettó összegű juttatásként fizeti ki a jogosultak részére, hiszen ha valamely levonás terheli a kifizetést, a kompenzációt választók még alacsonyabb összeghez juthatnak csak hozzá.
Arról, hogy meddig kell a rehabilitációs hatóságnak meghoznia a döntést, illetve meddig kell visszafizetnie egy összegben a különbözetet, sajnálatos módon nem rendelkezik a törvény. Nyitókép: Forrás:
Adózóna Max-csomag 2014-es HVG ADÓ és TB különszám 19 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa (24 170 Ft + áfa helyett*) Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk: » 2014-es HVG ADÓ különszám » 2014-es HVG TB különszám » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa * A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár. ** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.
Emlékezetes, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény új szempontrendszert vezetett be a rokkantsági fok megállapításához, aminek következtében a megváltozott munkaképességűek járandósága állapotuk felülvizsgálata után sok esetben még a létminimumot sem érte el. Mint utóbb kiderült, a törvénymódosítással 180 ezer ember rokkantnyugdíját vették el. A rokkantsági nyugdíjrendszer egyik károsultja, akinek a korábbi 91 535 forintos járandósága az állapotfelmérés után 41 850 forintra csökkent, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult. A bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte, mert a hatóságok nem foglaltak állást az állapotjavulás kérdésében, és nem indokolták, mire alapozták az ellátás összegének drasztikus megkurtítását. A jogerős ítélet ellen a hivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely – az eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a szabályozás felülvizsgálatát – idézi fel az Index.