Ajánlja ismerőseinek is! Raymond Shaw a koreai háború hőse, akit kivételes bátorságért Kongresszusi Érdemrenddel tüntettek ki. Szenátor mostohaapját megveti, manipulátor anyját gyűlöli, barátai nincsenek. Illetve mégis. Ben Marco kapitányt annak ellenére kedveli, hogy az mindenféle lidérces rémálmokról szóló történeteket mesél neki, amelyekben kínai katonák, szovjet pártfunkcionáriusok, valamint hidegvérű gyilkosságok ismétlődnek Raymond főszereplésével. A háborús hős álma azonban nyugodt, még anyja mesterkedése sem háborgatja, aki kíméletlenül és mindenkin átgázolva akarja megvalósítani politikai céljait. Raymond egykedvűségét csak az zavarja meg néha, ha egy pakli kártyát kap a kezébe. Amikor felbukkan a káró dáma, Raymond olyan dolgokat tesz, amiket ő maga sem akar elhinni, mert túl borzalmasak. Lehet, hogy Marco kapitány rémálmai nem is álmok? S ha nem azok, akkor micsodák? És ki irányítja Raymondot? De nem is ez a kérdés. Ki képes megállítani őt? A mandzsúriai jelölt. A mandzsúriai jelölt elolvasása után csak egy dologban lehetünk biztosak: semmi sem az, aminek látszik.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A mandzsúriai jelölt (1962), John Frankenheimer filmje. Frank Sinatra, Laurence Harvey és Angela Lansbury főszereplésével A mandzsúriai jelölt (2004), Jonathan Demme filmje. Meryl Streep, Liev Schreiber és Denzel Washington főszereplésével
Amikor felbukkan a káró dáma, Raymond olyan dolgokat tesz, amiket maga sem tud elhinni. Az amerikai irodalom egyik legmaróbb társadalmi és politikai szatírájának tartott műből 1962-ben és 2004-ben is hollywoodi produkció készült. A mandzsúriai jelölt port. Nincsenek vélemények ehhez a termékhez. Írjon véleményt a termékről Az Ön neve: Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek! Értékelés: Rossz Jó Írja be az ellenőrző kódot:
A történet kezdete az Öböl-háború idejére tevődött át: Bennett Marco őrnagy (Denzel Washington) és katonái éppen egy éjszakai bevetésen vesznek részt a kuvaiti sivatagban, amikor ellenséges csapatok ütnek rajtuk. Éveket ugrunk előre a történetben, s a következő képsorokon már azt látjuk amint az őrnagy egy cserkészcsapatnak ecseteli megmenekülésük történetét, melyet egyes-egyedül Raymond Shaw őrmester (Liev Schreiber) hősies helytállásának köszönhettek. A mandzsúriai jelölt teljes filmadatlap | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. A hősként ünnepelt Shaw időközben politikai pályára lépett, s a legjobb úton halad az alelnöki poszt felé, Marco-t azonban egyre nyugtalanítóbb álmok gyötrik, melyek azt sugallják, valami szörnyűség történt velük azon az éjszakán. Demme hatásosan érzékelteti a kiszuperált katona labilis idegállapotát, azt a kiszolgáltatottságot, melyet csak egy olyan ember érezhet, aki saját félelmeivel viaskodik. Denzel Washington a tőle megszokott precizitással építi fel az őrnagy figuráját, akinek történetét felettesei egy szerencsétlen bolond meséjének tartanak.
László Gyula: Lehel kürtje (Múzeumok Központi Propaganda Irodája, 1958) - 8 képes táblával és 1 rajzzal Fotózta Kiadó: Múzeumok Központi Propaganda Irodája Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1958 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 17 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal, egy kihajtható melléklettel. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A jászberényi múzeum kürtje nemcsak a jászok becsben tartott ereklyéje, hanem egész magyar népünk hozzáfűzi egyik legszebb hősi mondánkat, a Lehel mondát. E kis füzet célja az, hogy közkinccsé... Tovább Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
955-ben a kalandozó magyarok sorsdöntő vereséget szenvedtek Augsburgnál. Lehelt a sereg fővezérét a németek elfogták, és halálra ítélték. Lehel utolsó kívánsága az volt, hogy még egyszer megfújhassa harci kürtjét. Amikor kezébe adták, a kürttel úgy vágta fejbe I. Konrád császárt, hogy az nyomban szörnyethalt. Lehel így szólt: " Előttem fogsz menni, és szolgám leszel a túlviágon! " A jászberényi Jász Múzeumban őriznek egy elefántcsont kürtöt, melyet a hagyomány Lehel kürtjének tart. Lehel kürtje a krónikákban Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: " Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen. " (Salán vezér elindulása Árpád vezér ellen). Lehel halálával kapcsolatban Anonymus annyit tud, hogy " Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. " (Lél és Bulcsú halála). A Kálti Márk, majd Thuróczy János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének: " A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!
Az Ön által beírt címet nem sikerült beazonosítani. Kérjük, pontosítsa a kiindulási címet! Hogy választjuk ki az ajánlatokat? Az Árukereső célja megkönnyíteni a vásárlást és tanácsot adni a megfelelő bolt kiválasztásában. Nem mindig a legolcsóbb ajánlat a legjobb, az ár mellett kiemelten fontosnak tartjuk a minőségi szempontokat is, a vásárlók elégedettségét, ezért előre soroltunk Önnek 3 ajánlatot az alábbi szempontok szerint: konkrét vásárlások és látogatói vélemények alapján a termék forgalmazója rendelkezik-e a Megbízható Bolt emblémák valamelyikével a forgalmazó átlagos értékelése a forgalmazott ajánlat árának viszonya a többi ajánlat árához A fenti szempontok és a forgalmazók által opcionálisan megadható kiemelési ár figyelembe vételével alakul ki a boltok megjelenési sorrendje. Lehel kürtje Termékleírás Turcsány Péter: Lehel kürtje/Magyar mondák 5. Lehel vezér kezébe vette elefántagyarból faragott, ezüsttel díszített csatakürtjét, szájához emelte és belefújt. A harci riadó hangja betöltötte a termet, messzire szállt a nyitott ablakokon át az el hagyatott harcmezőre.
Lehel kürtje néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10. -11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle. A jászberényi kürtöt először 1642-ben említik a város tulajdonaként, azelőtti múltját nem ismerjük. A 18. század végéig jászkürt volt a neve, Jászberényben a jászok főkapitányának jelvényeként és ivókürtként használták ünnepélyes alkalmakkor. Lehel vezérrel a kürtöt akkor még nem hozta kapcsolatba senki, sőt a melki benedekrendi apátságban őriztek "Lehel kürtje" gyanánt egy nagy ökörszarv-tülköt. A jászberényi kürtöt először Molnár Ferenc jász-kun kapitány mondta Lehelének 1788-ban megjelent füzetében, ő állította, hogy a kürt akkor csorbulhatott ki, amikor a vezér agyonütötte vele "Konrád császárt". A hangszert az 1950-es években Kádár Ferenc dévaványai pásztor szólaltatta meg, erről hangfelvétel is készült. A jászberényihez hasonló kürtöket feltehetően ivókürtnek is használták. A kürtök – a krónikák tanúsága szerint – a magyar nép legősibb eszközei közé tartoznak.
században is Lehel vezérének tartotta. GYÁRFÁS ISTVÁN A jászkunok története című munkájában (IV. k. 407. l. ) közli MIKÓ JÁNOSnak, a felcsíki hadak hadnagyának 1682-i naplójegyzetét, mely azt mondja: "28. aug. voltam a jászberényi templomban, és úr Haller Pál uram őmaga és Apor Lázár is jöttek; ott ettünk fölöstököt, ott láttam a Leend kürtjét, mellyel megölte volt a királyt. " Mikor és miként keletkezett ez a hiedelem, nem tudni; az bizonyos, hogy a jász községek pecsétjén is látható kürtöt általánosan csak "jász kürtnek" hívták. Hogy a kürt Lehelé volt, s akkor csorbult ki, mikor a vezér agyonütötte vele Konrádot, tudományosan bebizonyítani elsőben MOLNÁR FERENC, a jász-kun kerületek ügyésze akarta, ki 1779. újév napján Jászberény város senatorialis gyűlésében egy Notitia de cornu Leelis című értekezést olvasott fel. Tudákos művét aztán ki is nyomtatta, majd magyarra fordította, és 1788-ban e címen adta ki Bécsben: Jászberény Várossában lévő Leél Kürtének vagy Jász-Kürtnek Esmérete. Nagyon jellemző, hogy a mű címében nem tudja elkerülni a néptől használt ősi elnevezést, mely különben egynéhány régi községi vendégfogadó cégérében is fennmaradt.
Feltehetően a középkorban kapta egy előkelő jász vezér ajándékba az uralkodótól, vagy maga zsákmányolta, nem tudni. Az ő neve feledésbe merült, a kürt azonban fennmaradt, és csorbasága miatt a XVII. századtól már bizonyíthatóan Lehel legendás kürtjével azonosították. Országos hírnévre tett szert, hatalmas sikerét a XVIII. század végén kibontakozó romantikának köszönhette és annak, hogy a honfoglalás korából, a Magyar Nagyfejedelemség idejéből nem rendelkezünk ikonikus tárgyakkal. Jászberényben ősi hagyományvolt, hogy a jeles vendéget a kürtbe töltött tokajival kínálták, miután a jászkun kapitány áldást mondott a jászok és kunok népére. Ivott belőle orosz herceg, de Ferenc József és Erzsébet királyné is. Elképzelhető, hogy zenei célokra is használták, ám első dokumentált megszólalása 1893-ban történt. Azóta többször is szólt és szól a híres kürt, a nemzeti Vágtán például. Gyengeelméjű, aki elhiszi Kétszer szenvedett sérülést, először ugye 955-ben – legalábbis a monda szerint. A történetet mindenki ismeri, az augsburgi csata után Lehel és Bulcsú fogságba esett, kivégzésük előtt Lehel utolsó kívánsága az volt, hadd fújjon bele utoljára kedves kürtjébe.