2021. szeptember 29. 18:22 | Csiffáry Zsuzsanna "Ha két ember megismerkedik, és megszereti egymást, az is olyan, mint egy ajtó, hiszen a másik ember lelkét nyitjuk meg. S amikor belépünk, egy nagy felelősséget is kapunk, hogy a ránk bízott titkokat hogyan kezeljük. Az előadás kapcsán még az is felmerülhet, hogy tényleges ajtót nem nyitunk" – hangzott el szerdán délelőtt a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínpadán Az ajtó című színmű olvasópróbáján. A darabot Kiss József rendezi. Szabó Magda: Az ajtó című regénye önéletrajzi ihletésű, szinte teljes egészében igaz. Az írónő és családja 1960-ban költöztek a Júlia utcába, ekkor kezdődik a regény cselekménye, és 1978-ig tart. Idén színpadi változatát november 19-én láthatja a nagyközönség a Békéscsabai Jókai Színházban. A regényt színpadra alkalmazta Kiss József. A történet főszereplőjét, Emerencet Kovács Edit, Jászai Mari-díjas színművész alakítja. – Emerenc figurája egy nagyon összetett és bonyolult alak. Hogyha a regényre gondolok, akkor nagyon széles spektrumban mutatja be az írónő a nő karakterét.
Az ajtó (The Door) 2012-es német–magyar film Rendező Szabó István Producer Hábermann Jenő Sőth Sándor Alapmű Szabó Magda - Az ajtó Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Szabó István Vészits Andrea Főszerepben Martina Gedeck Helen Mirren Zene Robert Schumann műveit Zsoldos Mária válogatása alapján átdolgozta Barabás Béla, Józsa Sándor, Kósa Dávid Operatőr Ragályi Elemér Vágó Lemhényi Réka Gyártás Ország Magyarország Németország Nyelv magyar Játékidő 94 perc Képarány 16:9 4:3 Forgalmazás Forgalmazó Mokép-Pannónia Kft. Bemutató 2012. március 8. Korhatár További információk IMDb Az ajtó 2012-ben bemutatott magyar-német filmdráma Szabó István rendezésében. Az alkotás Szabó Magda Az ajtó című regényének adaptációja. " Az volt fontos, hogy azt, amit Szabó Magda a szavakkal kifejezett, megpróbáljam gesztusokkal, arcokkal, tekintetekkel, a színészek közti viszonyokkal megjeleníteni " – fogalmazott a rendező, aki Az ajtót "nagyon szép feladatnak és komoly kihívásként" jellemezte. A film érdekessége, hogy azoknál a jeleneteknél, amelyek Emerenc múltját mutatják be, nem csak a flashbacket, azaz a tér–idő-montázst használja a rendező, hanem ezeknek a jeleneteknek a színvilága is látványosan elkülönül.
De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam. Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Kortárs Regény Az alkotni tudás kegyelem eredménye, annyi mindennek meg kell hozzá lennie, hogy sikerüljön, izgalomnak és nyugalomnak, belső csendnek és olyan feszítő indulatnak, ami édes is, meg keserű is. Az ember nem tudja mindig, mikor követ el megbocsáthatatlant, de azért él benne valami gyanú, ha megtette. Isten általában nem figyel ránk, ha kérünk valamit, de amitől félünk, mindig megadja. Az írás nem szelíd gazda, a mondatok, ha abbahagyjuk őket, sosem folytathatók eredeti minőségükben, az új fogalmazásban a szöveg íve elgörbül, statikája nem biztosít többé semmit. Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot.
Senki sem tudta, hogy honnan van a gyerek, azt hitték, hogy az ő törvénytelen gyereke. Magda egy közös fényképet is hazavitt a kisgyerekről és Emerencről, aki otthon elmesélte neki a történetet. Közben kiderül, hogy a Grossmann családot annak idején deportálták, hagyatékukat és a lányukat Emerencre bízták, így menekült meg a kislány. Emerenc nagyapja először ellenkezett, de hamar megkedvelte és unokájaként szerette a kislányt. Így amikor Grossmannék hazatértek, alig akarta nekik visszaadni a kis Évikét. Zord időjárás érkezik, de Emerenc továbbra is kint sepri a járdát, ezért alaposan megfázik, több hétig nem lehet hallani felőle. Barátja, a rendőrfőnök, az orvos és Magda férje rá akarják törni az ajtót, eredménytelenül. Magda beszélni próbál vele, kilátásba helyezi, hogy átviszik hozzájuk és ott ő maga fogja ápolni. Az asszony Magdának sem nyitja ki az ajtót, csak annyit két, hogy hozzon egy dobozt, mert elpusztult az egyik macskája. Amikor Emerenc kiadja a szatyorba rejtett tetemet, a készenlétben álló orvos megragadja a kezét, de így sem bírja kihúzni őt a lakásból.
Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét. Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a "Megnézem a reklámot" gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra. Ha legfrissebb számunk összes cikkére kíváncsi, vagy az online archívumhoz kíván hozzáférni, mindezt a megszokott módon elérheti. Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
Nem ad a látszatokra, minden cselekedetét a gyakorlatiasság határozza meg és saját, eltökélt céljaihoz igazítja. A környezete mégis szereti és tiszteli, egyrészt fáradhatatlansága, másrészt – és mindenképp ez a fontosabb – hajlíthatatlan jelleme, valódi gerincessége miatt. Az agg asszony ugyanakkor végtelenül visszahúzódó: magánéletéből semmit nem hajlandó feltárni a külvilág számára; lakásának ajtaja senki előtt nem nyílik meg. Ahogy lelkének ajtaja sem. Emerenc még a háborúban meghasonlott az egyházzal, és látszatra magát a vallást, a hitet is elvetette a templomba járásról való lemondással, ami a mélyen vallásos író-elbeszélő számára nehezen megemészthető magatartás. Emerencet manapság minden valószínűség szerint antiszociálisnak, vagy akár embergyűlölőnek mondanánk, pedig minden döntése, tette mögött komoly indok rejlik, ami, ha mélyebbre hatolunk életének történetében, fokozatosan felfedezhető. Ámde hogyan hatolhatna mélyebbre bárki is, amikor senkit nem enged közel magához – Szabó Magda kivételével, akit valamiért elfogadott, megszeretett, akire egy idő után már szinte családtagként tekint.