1952-ben Sydney-ben telepedett le. 1953-ban megalakította a Bevándoroltak Egyesült Tanácsát, melynek elnökének őt magát választották meg. Eközben más szervezetekben is vezető tisztséget viselt: 1947 és 1960 között a Magyar Nemzeti Bizottmány ( New York) tagja, majd 1952-től ausztráliai képviselője, de az Ausztráliai Magyar Társaság elnöke is volt többek között, így próbálva segíteni az Ausztráliába érkező magyar menekültek letelepedését. 1961. április 20-án, a rookwodi temető (Sydney) magyar részében helyezték örök nyugalomra. Művei [ szerkesztés] Diplomataemlékeim, 1911–1945. Magyarország volt vatikáni és londoni követének emlékirataiból, 1-2. ; összeáll., szerk. Barcza György: Diplomataemlékeim 1911-1945 II. (Európa Kiadó, 1994) - antikvarium.hu. Antal László, jegyz., utószó Bán D. András, bibliográfiai utószó John Lukacs, angol nyelvű dokumentumford. Földes Gábor; Európa–História, Bp., 1994 ( Extra Hungariam) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I. kötet, Heraldika kiadó, 109. o. Források [ szerkesztés] ↑ Barcza: Barcza György: Diplomata-emlékeim 1911–1945 I–II.
tonna auchan mobiltelefon Barcza György – Wikipédia Áttekintés Barhoki korong cza György: Diplomataemlretkes attila ékeim 1911-1945 I-II. (Európa gmat felkészítés Könyv: Diplomataemlékeima szépség és a szörnyeteg 2017 1911-1945 I-II. – Magyarország volt vatikáni éforint hírek s londoni követének emlékirataiból – Barcza György, Glatz Ferenc, Sipos Péter, Antal Elérhetőség: Nincs kábrahám lászló észleten Barcza György: Diplomataemlékeim 1911-1945 II. (Európa Könyv: Diplomataemlékeim 1911-194impertinens 5 II. – Magyarország volt vatikáni évlogger s londoni követének emlékirataiból – Barcza György, Antal Ljulianna névnap mikor van ászló, Sipos Péter, Glatz Elérhetőség: Nincs készleten Diplomataa hívatlan vendég emlékeim 1911-1945 I-II. (könyv) Barcza György Diplomataemlékeim kiss lászló csillagász 1911-1945 I-II. Magyarország volt vatikániráadásul és londoni kögönc látnivalók vetének emlékirabalázs klári betegsége taiból. Barcza György - Diplomataemlékeim 1911-1945. 1-2. köt. - Múzeum Antikvárium. Megvan nekem. Olvastam. Ehhesajátos nevelési igényű gyermek z a könyvhöz nincs fülszöveg.
Diplomáciai pályafutása [ szerkesztés] Diplomáciai pályafutását Athénban kezdte 1914-ben. Fiatal kora ellenére az athéni diplomáciai és társasági élet elismert tagjává vált, és egészen közeli kapcsolatba került a görög királyi párral. Könyv: Barcza György: Diplomataemlékeim 1911-1945 2. kötet - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. Ebben nagy érdeme volt feleségének is, aki a királyné barátnőjeként sok esetben első kézből értesülhetett az udvar és kormány cselekvési lehetőségeiről és szándékairól, olykor az antant terveiről is. Barcza nem egyszer fontos információkat juttatott így el a Ballhausplatzra, az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztériumának bécsi székhelyére. A személyes és jó kapcsolat a királyi családokkal nemcsak Görögországban, hanem későbbi állomáshelyein, Dániában és Svédországban is szembeszökő. Kezdeti sikereit a pályán újabbak követték, karrierje gyorsan ívelt fölfelé, s a két világháború közötti diplomáciai kar egyik legműveltebb, legfelkészültebb, legszínesebb, azaz meghatározó egyéniségévé vált, aki külföldi diplomáciai berkekben is tiszteletet vívott ki magának.
1916-tól Koppenhágában, majd Stockholmban, 1920 után Bécsben szolgált, s rövid – három hónapos – vatikáni ügyvivőség után visszatért Bécsbe. 1925-ig ott is maradt, amikor is a külügyminisztérium politikai osztályának a vezetőjévé nevezték ki, mely posztot 1927-ig töltötte be. Beosztása révén nemcsak közvetlenül bepillanthatott a magyar külpolitika alakulásába, hanem ő maga is formálója volt annak. Bethlen István, Walko Lajos, Kánya Kálmán mellett ő, valamint jó barátja, a majdani párizsi követ, Khuen-Héderváry Sándor irányította ebben az időszakban a magyar külpolitikát. A politikai osztály élén eltöltött két év csupán átmeneti időszaknak bizonyult pályafutásában. Ezután már csak egy ízben – 1941 és 1943 között – tartózkodott hosszabb ideig Magyarországon. 1927 és 1938 között a Magyar Királyság vatikáni, majd 1938-tól 1941-ig a londoni követségének a vezetője. XII. Piusz pápával baráti viszonyt ápolt. A Londonban töltött idő alatt pontosan érzékelte és kiválóan megértette nemcsak az angol mentalitást, de a szigetországi morált is.
Beszélgetéseim XI. Piusszal 304 Búcsú Rómától 310 Anglia - London, 1938-1941 Megérkezésem Londonba. Az első benyomások 317 Megbízólelvelem átadása VI. György királynak. Kihallgatásaim a királyi család tagjainál. Angol udvari fogadások 323 A londoni diplomáciai kar 331 A Brit Birodalom politikája az első világháború után 348 Anglia és Magyarország 358 Rothermere lord akciója 367 1938 nyara és a müncheni megállapodás 376 Tapasztalataim Budapesten 1938 decemberében 387 Magyarország mindjobban Németországhoz köti a sorsát. Imrédy lemondása. Teleki kormánya. Az első bécsi döntés. Ruszinszkó visszafoglalása és az angol kormány 400 Hitler csapatai megszállják Prágát. Anglia, Franciaország és az USA tiltakozása a német erőszakosságok ellen. Német-lengyel feszültség. Helyzetem Londonban 411 Az európai feszültség növekedése 420 A magyarországi helyzet fejlődése 1939-ben és ennek hatása angliai megítélésünkre 429 A világháború kitörésének előestéjén 435 Utolsó találkozásom Telekivel. Kihallgatásom Horthynál 445 Beszélgetésem Halifax lorddal.
Noha tudnivaló, hogy a diplomaták felelősségteljes munkát végeznek, rejtélyes figuráknak tartják őket. Mert ugyan mi végre töltik pályafutásuk jó részét külföldön ahelyett, hogy itthon szorgoskodnának? Egyáltalán, mit csinálnak odakinn? Hogy mit? Nos, afféle szürke eminenciásként, fehér asztal mellett hazájuk érdekeit képviselik, szép szóval igyekeznek elhárítani a bajt, szelíd, de öntudatos harcosként, gyakran súlyos nemzetközi konfliktusok sodrásában is teszik a dolgukat. Ez a kötet a mindennapjaikba nyújt bepillantást. A szerzők valamennyien tapasztalt diplomaták, akik derűsen, olykor görbe tükörbe nézve anekdotáznak kalandos életükről.