Fáradtságos munkáját végül siker koronázta, teljesen feltárult a sisak mögött megbújó űrhajós arckifejezése, ami leginkább egy furcsa vigyorként értelmezhető. Magát a fotót egyébként Aldrin társa, Neil Armstrong készítette.
A 9/11-es igazságtevők, a chemtrailer és a laposföld-hívők, a holokauszttagadók körében a holdra szállás hamisítványának gondolata már nem is ad okot dühre, ugyanis ez egyszerűen már egy adott tény. A NASA által közreadott képen Edwin E. (Buzz) Aldrin, az emberiség első holdutazását végrehajtó Apollo–11 amerikai űrhajó holdkompjának pilótája a Hold felszínén, a Sas leszállómodul egyik leszállótalpa (j) mellett, a Nyugalom tengere nevű térségben az első holdra szállás után, 1969. július 20-án. A felvételt a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong amerikai űrhajós, az Apollo–11 parancsnoka készítette egy, az űrutazáshoz átalakított Hasselblad fényképezőgéppel, 70 mm-es gyújtótávolságú objektívvel (Fotó: MTI/NASA) Roger Launius, a NASA korábbi vezető történésze szerint azonban " a valóság az, hogy az internet lehetővé tette az emberek számára, hogy minden eddiginél szélesebb körnek mondhassanak bármit, amit csak akarnak ". Majd hozzátette: "és az igazság az, hogy az amerikaiak imádják az összeesküvés-elméleteket.
A kétórás alkotás rendezője és producere az Emmy-díjas Tom Jennings, aki a film anyagát több mint 500 órányi film- és 800 órányi hangfelvételből, valamint több mint tízezer archív fotóból válogatta ki, hogy a nézőket a lehető leglátványosabb és leghitelesebb módon vihesse magával a NASA Apollo-programja kulisszái mögé. "Az Apollo: Missziók a Holdra aprólékos munkával rekonstruálja az Apollo-program hétköznapjait, melyekben a nézők két órára elmerülhetnek" – mondja Tom Jennings. "Megmutatjuk, hogy mi történt az űrhajókban és az irányítóközpontban, sőt az amerikai otthonokba is bepillanthatunk, ahol a családok 1969. július 20-án a televíziójuk előtt figyelték, amint az Apollo-11 űrhajósai véghez viszik a történelem egyik legnagyobb tettét. " A film a "Világűr hónapja" részeként kerül a képernyőre, melynek keretében júliusban további látványos és lebilincselő – többek közt a Plútó, a Szaturnusz vagy épp a Mars kutatásával foglalkozó – műsorokat is bemutat a National Geographic. A Világűr hónapja premierjei a National Geographic műsorán: július 7.
A Hold felszíne az Apolló 11-ből Forrás: NASA Az űrkutatással kapcsolatos műsorfolyam részeként kerül bemutatásra az Apollo: Missziók a Holdra című film is, amely korábban még sosem látott felvételekkel meséli el a Holdra szállás történetét. Neil Armstrong 1969. július 20-án a Hold felszínére tette a lábát, és így szólt: "Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. " Azon a napon a Földön több mint félmilliárd ember figyelte lélegzet-visszafojtva, amint az Apollo-11 – a történelem során először – embert juttat idegen égitestre. A Neil Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin asztronauták által vezetett misszió fontos állomás volt a Szovjetunióval folytatott űrversenyben, és beteljesítette az amerikai nemzet egy ambiciózus, még John F. Kennedy elnök által megfogalmazott vágyát. Ez egy olyan történelmi tett volt, amely örökre megváltoztatta a világot. Különleges programsorozattal készül a Holdra szállás 50. évfordulójára a NatGeo tévé Eugene Cernan egy holdjáróval az Apolló 17 küldetése során Forrás: NASA A National Geographic 2019. július 7-én, vasárnap az Apollo: Missziók a Holdra című dokumentumfilmmel emlékezik az első sikeres Holdra szállás 50. évfordulójára, melyet a "Világűr hónapja" c. tematikus összeállítása részeként tűz a műsorára.
Kis lépés egy embernek... 2020. 08. 11. 11:52 Augusztus 5-én lett volna kilencvenéves Neil Alden Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett. Neil Armstrong az Ohio állambeli Wapakoneta városban született. Mérnöki tanulmányait a haditengerészet ösztöndíjával kezdte meg és pilótakiképzést is kapott. 1966-ban a Gemini-8 parancsnokaként járt a világűrben, űrhajójuk elsőként kapcsolódott össze másik űrtárggyal, egy erre alkalmassá tett hordozórakétával. A dokkolás után az űrhajó egyik hajtóműve meghibásodott, de Armstrong úrrá lett a helyzeten, így a küldetés nem fulladt tragédiába. 1968-ban ismét életveszélyes helyzetbe került, amikor egy holdmodulhoz hasonló szerkezettel végzett próbarepülés során tűz miatt katapultálnia kellett, de ezt a kalandot is ép bőrrel úszta meg. A rendkívüli helyzetekben tanúsított lélekjelenlétének nagy szerepe volt abban, hogy őt választották a holdra szállást végrehajtó Apollo-11 űrhajó parancsnokának – írja a Vasárnap Reggel legutóbbi számában. Titkosította a telefonszámát Armstrongot elhalmozták az elismerésekkel, megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet is.
Az Apolló 16 egy speciális ultraibolya kamerát is vitt magával a Holdra, annak a képein látszanak a csillagok. Később ezeket a fotókat összehasonlították ugyanabban az időben, a földfelszínről, ultraibolya-teleszkópokkal készített felvételekkel, amik igazolták, hogy pontosan az a csillagállás látszik rajtuk, aminek az Apolló 16 landolásának helyén látszania kell. Holdporhintés Legendásak a Hold felszínén maradt lábnyomok, melyek ma is pont ugyanúgy néznek ki, mint közel ötven évvel korábban. Ezek egyrészt azért gyanúsak, mert a fotókon úgy néznek ki, mintha tengerparti, vizes homokban lennének. Mintha szándékosan szórtak volna szét az űrhajósok lábai alatt olyan anyagot, ami tökéletesen mutatja meg a nyomaikat, csak megfeledkezve közben arról, hogy a Hold felszínén nincs nedvesség. A holdpor fura állagára azonban épp az a magyarázat, hogy az égitesten nincs sem víz, sem szél, ami lekoptatná a szemcséket, ezért sokkal érdesebb a felületük, így jobban összetapadnak, mint a földi porszemcsék.