Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint Pannonhalmán tízezrek fogadták a nemzeti ereklyét. 1989-től ismét évről évre elindul Szent István-napján a könyörgő körmenet. A cikk a Szent István-bazilika és a wikipedia információnak felhasználásával készült.
István király, miután örökös nélkül maradt, Szűz Mária pártfogásába ajánlotta az országot. – Első szent királyunk, korábbi nevén Vajk, megkeresztelésekor az István nevet kapta, István diakónus után, aki először halt mártírhalált. István vértanú Krisztus kereszthalálát és feltámadását követően az első volt, akit megköveztek a keresztény hitéért. István királyt 1000-ben koronázták meg, és 1038. augusztus 15-én halt meg. A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el. A világegyházban augusztus 16-át tartják Szent István ünnepének. Mára a magyar katolikusok számára egy ünnepkört képez augusztus 15-e, azaz Nagyboldogasszony napja, amikor Szűz Mária mennybemenetelére emlékezünk és augusztus 20-a, amikor 1083-ban István királyt szentté avatták. Ennek azért van jelentősége, mert Szent István, miután egyetlen örököse, Szent Imre herceg meghalt, a Szűzanyának ajánlotta fel Magyarországot – magyarázta a plébános. Asztrik-ereklye érkezett Pécsváradra. Idén a vírushelyzet miatt augusztus 20-át családiasabban ünnepelte az egyház.
A Szent Jobb eltűnése A török hódoltság idején Fehérvárra vitték, majd Boszniába került, ahonnan a Raguzai Köztársaságba vitték, ahol 1590-ben a raguzai dominikánus kolostorban kötött ki. Ekkor újabb csonkításokat szenvedett, s eltűnt az azonosítást biztosító gyűrűje is, azonban a szerzetesek Szent István ereklyéjeként tisztelték és őrizték, 1618-ban még egy díszes ereklyetartót is készítettek a tárolására. A magyar főurak véletlenül akadtak a nyomára, s próbáltak nyomást gyakorolni a Habsburgokra a visszaszerzése ügyében. Előbb I. Lipótot, majd Mária Teréziát próbálták meggyőzni. A magyar királynő végül hosszú tárgyalások után visszaszerezte, s 1771. 250 éve érkezett haza a Szent Jobb Raguzából » DJP-blog. április 16-án Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el. A budavári palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (aki egyébként az udvari plébános volt) és az angolkisasszonyok zárdájának főnöknője őrizte. A visszaszerzés emlékére pénzt is verettek, illetve Mária Terézia ekkor rendelte el augusztus 20-nak, Szent István király szentté avatásának rendszeres megünneplését.
A heraldika szigorú szabályairól különben a tározókban található könyvekből olvashatunk bővebben. Pecsétek és szimbólumok mint a szabadság jelképei A tárlat törzsanyagát a legnagyobb teremben találhatjuk meg, átfogó képet kaphatunk a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházi szervezetei által használt szimbólumokról a 15. századtól napjainkig. Csergő Tibor kifejtette, a szimbólumhasználat kezdetei az Erdélyi Fejedelemség korára vezethetők vissza. 1437-ben, a Budai Nagy Antal által vezetett parasztfelkelés nyomására megalakul a három erdélyi politikai nemzet ("unio trium nationum"), a magyarok, szászok és székelyek szövetsége. Templomdíszítés az ereklye fogadására - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. Szerinte a fegyverviselési jogot kiváltságként élvező vármegyei nemesek, a szász és magyar városi polgárok, illetve székelyek azért kötöttek szövetséget, hogy megakadályozzák, hogy a jobbágysorban lévők önkényesen fegyvert ragadhassanak. Ekkor ült össze először Erdélyben az országgyűlés. A törvényeket mindig a fejedelem pecsétjével kellett hitelesíteni, 1659-ben viszont, kihasználva a fejedelmi hatalom meggyengülését, a szászsebesi országgyűlésben négy pecsét metszését szorgalmazták.
M árcius 14-én 17. 30-kor Székelyföldi pecsétek és címerek címmel nyílik időszakos kiállítás a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban. Külön tározóban látható a székelyek – mondhatni – legfontosabb ereklyéje, az 1659-ben készült székely nemzet pecsétje. a székely nemzet pecsétje, amelyből egyetlen darab készült 1659-ben (fotó:Dénes Emese, Krónika) "Ezt a gyűjteményt én gyakorlatilag Zepeczáner Jenő nyugállományba vonult muzeológus kollégámtól vettem át, aki Székelyudvarhelyen állíttatta ki legelőször a Haáz Rezső Múzeumban" – emelte ki Csergő Tibor történész, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, a kiállítás itteni rendezője. Hozzátette, a pecsétek és pecsétnyomók eredetiek, és a székelyföldi múzeumok gyűjteményeiből valók. Három műtárgyat kolozsvári múzeumoktól kölcsönöztek, ezek között található az egész tárlat legfontosabb eleme, egy "ereklye", a székely nemzet pecsétje. Emellett a legnagyobb teremben elhelyezett pannókon is láthatók pecsétreprodukciók, pecsétlenyomatok, amelyek kiegészítik, gazdagabbá teszik a tárlatot, ezek Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére készültek.
Szózat (1835-1836) Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, majd a költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay András, nemzeti színházi igazgató pályadíjat tűzött ki. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk. Nemzeti dal (1848) A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta, eredetileg arra a népgyűlésre, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtattatott az elfoglalt Landerer-nyomdában (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a verset és emlékezetből diktálta le).