Nándorfehérvár már szinte a szultán kezében volt, amikor a Száva partján felbukkantak a szerb és magyar keresztesek. Az Oszmán Birodalom erejét, elszántságát és főleg hatalmi ambícióit mi sem példázza jobban, mint II. (Hódító) Mehmed szavai, miszerint reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben fogja elfogyasztani. Ennek szellemében a kor legerősebb – egyes, minden bizonnyal túlzó beszámolók szerint 150 ezer fős – hadseregével 1456. július 4-én ostromgyűrűbe zárta Nándorfehérvár várát. Az erősség Magyarország, és a kortársak szemében az egész keresztény világ kulcsa, kapuja volt. Ha elesik, a török kijut a magyar alföldre, a Dunán Budáig, Bécsig vagy a Száva mentén osztrák és itáliai területekre. Európa feszülten figyelt, a pápa bullát adott ki a déli harangszóról és a kereszténység megmaradásáért mondott könyörgő imáról. Húszszoros túlerő A várban Szilágyi Mihály mindössze hétezer védővel nézett farkasszemet a szultáni haddal, szinte reménytelenül. A nádorfehérvári diadalra emlékeztek | Mandiner. Mehmed 200 hajóval védőzárat vont a vár köré, hogy megakadályozza felmentő sereg bejutását, miközben rommá ágyúztatta Nándorfehérvár falait.
A keresztény Európa megremegett, mivel Bizánc elestével az Oszmán Birodalom teljes haderejével ellene tudott fordulni. Mehmed, Hunyadi, Ulászló és III. Calixtus A Magyar Királyság a 14. század vége óta már megtapasztalta az oszmán portyák keserűségét. A nikápolyi vereség után Zsigmond hozzálátott a déli végvárvonal kiépítéséhez, ám 1427-ben a törökök mégis elfoglalták a szerbiai Duna-szakasz egyik fontos erősségét, Galambócot. A belpolitikai helyzet sem kedvezett az egységes oszmán-ellenes összefogásnak: Zsigmond 1437-es halála után Habsburg Albert két év után, 1439-ben járvány következtében meghalt. Az ország vezetése kettészakadt: egy részük Albert utószülött fiát, a csecsemő V. A Nándorfehérvári diadal. Lászlót, másik (nagyobb) részük a lengyel Ulászlót látta volna szívesen a magyar trónon. A zavaros helyzetben Hunyadi János ragadta magához a kezdeményezést. Hunyadi János ifjú éveiről nem sokat tudunk. 1407 körül születhetett, apja a havasalföldi származású Vajk volt. Ő kapta meg 1409-ben Zsigmondtól Hunyad megye legjelentősebb várát, Vajdahunyadot.
Hunyadi további terveket szőtt, és ebben úgy tűnt, hogy számíthat az európaiak segítségére. 1443-1444 fordulóján az ún. "hosszú hadjárat" során mélyen benyomult a Balkánra. Igaz, hogy a török főerőkkel nem tudott megütközni, az előretörésnek mégis szimbolikus jelentősége volt. Murád szultán békét kért, amit a felek meg is kötöttek, de a béke felrúgásával 1444 szeptemberében újabb támadást indult az oszmánok ellen. A Várnánál november 10-én lezajlott csata azonban keresztülhúzta a keresztények számításait, I. Ulászló holtan maradt a csatatéren, Hunyadi is nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Az ismét király nélkül maradt országban Hunyadi tekintélye tovább nőtt. 1446. június 6-án kormányzóvá választották. Lecsillapította a belháborút, majd 1448-ban a török ellen fellázadt albániai Szkander bég segítségére sietett. Mikor volt a nándorfehérvári diadal 12. A második rigómezei csatában azonban II. Murád csapatai kerekedtek felül. A vereség megrendítette Hunyadi politikáját, egyre több ellenfele lett, a Habsburg-párti főurak megerősödtek.
Kapisztrán János a nándorfehérvári csatában (ismeretlen festő műve) A bátor szerzetes kereszttel a kezében állt a hadak élén. Előbb egy csónakból (a Száván átkelve), majd legelöl buzdította embereit A derék prédikátor ugyanis 18 ezres paraszthadával váratlanul átkelt a Száván és megtámadta II. Mehmed seregét. A hadmozdulat mindenkit meglepett, maga Hunyadi sem várta ezt a sikert és kezdettől alábecsülte a Kapisztrán vezette parasztsereget. (A korszakban a gyalogos paraszt-alakulatok harcértéke messze alatta maradt a nemesi lovas-hadakénak. Mikor volt a nándorfehérvári diadal pdf. ) A szultánt a váratlan hadmozdulat - az előretörők jelentős létszáma miatt - megtévesztette és válaszul a parasztsereg ellen indította a teljes anatóliai lovasságot. Ezzel nagy hibát követett el, mert védtelenül hagyta ostromágyúit. Ezt a váratlanul adódó lehetőséget használta ki Hunyadi, aki látva a török lovasság távolodását, parancsot adott a várból való kitörésre és az oszmán ágyúk elfoglalására. Az ágyúkat elfoglaló magyar katonák ezután saját tüzérségükkel kezdték lőni az oszmánokat.
Ahogy megindult a török roham, Kapisztrán mintegy huszadmagával csónakba pattant, egyenesen neki a török tábornak a túloldalon. A kereszteseknek sem kellett több, Krisztus nevét kiáltva mind átkeltek a folyón, általános támadást indítottak a török legsűrűbb sorai ellen. Ezt látva Hunyadiék is azonnal kitörtek a várból, elsőként tönkretették, megsemmisítették a török ágyúkat. Így ha az ellentámadás kudarcba is fullad, a szultánnak mindenképp fel kellett volna hagynia az ostrommal. De kudarcról szó sem volt, véres, de rövid harcban szétverték, megfutamították Hódító Mehmed világuralomra törő hadát. Közös siker A nándorfehérvári diadal a magyar történelem legnagyobb, legtisztább győzelme, amely túlzás nélkül állíthatjuk, egész Európára hatással volt. Ez volt a legnagyobb magyar diadal | 24.hu. III. Callixtus pápához augusztus 6-án érkezett el a hír, örömében azt a napot, urunk színeváltozásának napját az egész Egyház egyetemes ünnepévé tette. Rendelkezett arról is, hogy a kiszabott imádságokat immár ne könyörgésként, hanem hálaadásként mondják el e hívek.