2020. augusztus 27. 17:33 Múlt-kor Az évszázadok óta a világtól elzárkózó Japánra egyszerre köszöntött rá az újkor a 19. század közepén. Ez nem ment zökkenőmentesen, és egy szimbolikusnak is tekinthető belháborúval is járt az 1860-as évek végén a modern állam és a szamurájok hagyományait őrző hajdani rend képviselői között. A japán haderő korszerűsítésével megbízott francia katonai tanácsadók egyike végül az utóbbiak oldalán szállt harcba. Népszerű toposz A Japánt egykor uraló szamuráj kaszt és az őket vezető daimjók és sógunok rideg, a személyes becsület köré épülő világáról régóta igen romantikus kép él a nyugati emberek többségében, és se szeri, se száma az olyan fiktív és valós (vagy legalábbis annak mondott) történeteknek, amelyekben egy külföldi eme újkori lovagi világba csöppenve kivívja a szamurájok megbecsülését. Ezek közé tartozik a 2003-as Az utolsó szamuráj című hollywoodi mozifilm is, amelyben a főszereplő Tom Cruise egy amerikai lovassági tisztet alakít, aki a hatalmába visszahelyezett, az országot modernizáló Meidzsi császár ellen lázadó szamurájokhoz csatlakozik.
Az esetet követően az amerikaiak egy konzulátust is létrehoztak Simoda városában. A megszégyenítő diplomáciai vereség sokkolta a sógunt és államapparátusát, amely megosztott volt abban a kérdésben, hogy szabad-e engedni a további modernizálásnak és nyitásnak. Az utóbbi pártján állók maguk elé emelték a két és fél évszázada valódi hatalommal nem bíró császárt, Meidzsit, és háborúba indultak az utolsó sógun, Tokugava Josinobu ellen 1868-ban. Jules Brunet és a szamurájok A kitartó európai A szamurájok bukása Menekülés Japánból Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Ez sokkal könnyebbé teszi az említett térképen való mozgást, vagy az általunk fontosnak tartott helyekre való könnyű eljutást. Mivel sok játékos ezt nem teszi meg, és nem tud visszamenni azokra az oldalakra, amelyek elengedhetetlenek a játékban, ezért ezt a hibát el kell kerülni. A cikk tartalma betartja a szerkesztői etika. A hiba bejelentéséhez kattintson a gombra itt.
Korábbi cikkek Hetilap Választás 2022 hvg360 előfizetés Ukrajna megtámadása előtt világszerte az gondolták, Putyin csak blöfföl. Vajon lehet-e blöffnek hinni, hogy atomfegyver bevetésével fenyegetőzik. Nemzetbiztonsági elemző szerzőnk nem egy nukleáris háború elkerülhetetlen bekövetkezését kívánja bizonyítani, de figyelmeztet, hogy kockázatos csak az emberi racionalitásban hinni, ezért érdemes a hipotéziseink határait a komfortzónánkon kívülre tágítani, hogy a maguk valójában lássuk a lehetséges forgatókönyveket. A "főnök" találta ki a békepárti szlogent, nem Rogán stábja belpolitika 2022. 03. 24. 08:43 5 perc A kormányzaton belül nem aggódnak Orbán távolodása miatt a legszorosabb – a V4-ekhez tartozó – szövetségeseitől, és abban bíznak, hogy a béke majd visszarendezi a főnökük által 12 éve építgetett nemzetközi kapcsolatokat. Miért van "két Magyarország"? Mítoszok és magyarázatok – 3. rész belpolitika 2022. 04. 01. 07:30 17 perc Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel.