A király 1873-ban elrendeli, hogy vissza kell állítani az eredeti gótikus templomot. 1873–96 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre kerül sor, melynek során lebontják a jezsuiták építményeit, ismét szabaddá téve az egykori falakat. Ekkor kerül sor a Nagy Lajos-féle Mária-kapu kibontására, Mátyás harangtornyának rekonstruálására. A belső díszítőmunkákban, az oltárok és a berendezések elkészítésében, a falfestésekben Székely Bertalan és Lotz Károly segíti. A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el. 1916. december 30-án itt koronázza meg Csernoch János bíboros-hercegprímás az utlsó magyar királyt IV. Károlyt és Zita királynét a Szent Koronával. Budapest 1944-1945-ös ostroma során az épület igen súlyosan megsérült. Középkori vár makett centrum. Altemplomában a német tábori konyha, a szentélyben szovjet lóistálló volt. A háborús károkat 1950-70 között állították helyre. 2004-13-ig a templomot a magyar állam teljes körűen felújította.
Az 1566-os ostromot fényvetítéssel megidéző diorámával, egy kiterjesztett valóság alapú installációval és két, a 16. századi várat és környezetét megidéző videóval bővült a gyulai vár kiállítása. A fejlesztéseket az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Kubinyi Ágoston Program keretében, a fenntartó gyulai önkormányzat által elnyert 10 millió forintos támogatásból valósították meg; az új installációkat január 27-én Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára adta át. Dr. Görgényi Ernő, Fekete Péter és Fekete-Dombi Ildikó az átadón A fejlesztéseket rendkívül időszerűvé tette, hogy a jelenleg is látható várkiállítás 2005-ben készült el, s azóta változatlan formában mutatta be, milyen lehetett egy reneszánsz vár. Történelmi makettek a középkorból - Készülj fel a töriórára!. A 2000-es évek elején lezajlott korszerűsítés alkalmával digitális attrakciók nem kerültek a kiállításba, hiszen akkoriban a technikai lehetőségek is szerényebbek voltak, illetve az erre vonatkozó látogatói igény is kevésbé volt jellemző.
A vár kiállítása hagyományos jellegű, azaz statikus, alapvetően egy enteriőrsort végigjárva ismerkedhet a látogató a középkori életmóddal. A pályázati támogatásnak köszönhetően, a bekerült interaktív elemek segítségével azonban jelentősen korszerűsödött az élményszerzés. Az összegből készült egy dioráma, amelynek alapja egy háromszor másfél méteres makett a 16. századi várról. Fontos tisztázni, hogy a most látható téglavár eredetileg nem hadi szempontok szerint épült, a többszörös védelmi vonalakból álló teljes erődítésrendszere csak a 16. században készült el, ami az oszmán támadások időszakában a gyulai várat a térség legjelentősebb végvárai közé emelte. A gyulai szakemberek kiemelten fontosnak tartják, hogy ez a tény minél szélesebb körben legyen ismert. Középkori vár makett es modellpiac. A dioráma alapjául szolgáló makett a legújabb, 2015-2016-os ásatások során a 16. századi erődítmény elhelyezkedéséről, felépítéséről szerzett ismeretek alapján készült. Ezen kutatásokat Gyula város saját forrásból finanszírozta. A makett az 1566-os ostrom heteinek idejére viszi vissza a látogatókat, az erőd részeinek és a katonai mozdulatoknak a bemutatásában fényfestés segíti a látogatókat.
Az egyházi hagyomány szerint a templomot 1015-ben Szent István alapította. Erről sem tárgyi bitonyíték, sem oklevél nem maradt fenn. A tatárjárás után IV. Béla 1255 és 1269 között három hajós bazilikát építetett a régebbi, kisebb templom helyére. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett. A templom első ismert plébánosa Keresztély, akit Margit királylány szenttéavatási perének 1276. Középkori vár makett angolul. évi irataiban említenek először. 1279-ben Fermói Fülöp pápai legátus és Lodomér, a nagy esztergomi érsek IV. (Kun) László király megintése végett nemzeti zsinatot tart az új Mária-templomban, amelyen László esküt tesz a katolikus hit és az Egyház szabadságának megtartására. A XIV. századtól a székesfehérvári koronázásuk után itt kiáltják ki a királyokat (Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond). 1342-ben az elhunyt Károly Róbertet székesfehérvári temetése előtt itt ravatalozták fel. 1370-től kezdődően Nagy Lajos gótikus csarnoktemplommá építette át.
Ekkor épült a délnyugati Mária kapu. 1384-ben szentmise közben ledőlt a templom harangtornya. 1402–33 között épül a csarnoktemplom északi oldalszentélyéhez Gara Miklós nádor családi kápolnája, amelynek helyén ma a Szent István (Gara-) kápolna áll. Az eredeti kápolna maradványai Budavári Múzeumban láthatók (galéria). 1438-ban (Habsburg) Albert, 1440-ben (Jagelló) I. Ulászló, 1458-ban Hunyadi Mátyás bemutatása történik – megválasztásuk után – a templomban. Vármakett lap - Megbízható válaszok profiktól. 1444-ben a hosszú hadjárat után I. Ulászló és Hunyadi János itt tartja ünnepélyes Te Deumát. Hunyadi János más győzelmeiért is itt ad hálát. Szokása volt, hogy hajnalonként térden állva két misét is hallgatott. Kardjának felirata: "MARIA, MATER DEI, PATRONA HUNGARIAE, SUB TUUM PRAESIDIUM CONFUGIO", azaz: "Mária, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya, a te oltalmad alá futok. " Mátyás király építkezéseinek kezdeteként a déli oldalszentélyhez kívülről, délről csatlakozó emeleti csarnokot, királyi oratóriumot emeltet. (Az épület a török uralom alatt megsemmisül. )