Svábhegy a fôváros felett elhúzódó Budai-hegység része, a hegy korábban területileg a Krisztinavárosi plébániához tartozott, e plébánia lelkészei végezték a szentmiséket 1790-tôl vasárnaponként egy tiroli stílusú fakápolnában az itt lakó híveknek. Buda város tanácsa még 1850 elôtt az Istenhegyen egy telket hagyott a valamikor felépítendô imaház számára. 1852-ben mozgalom indult a templom felépítésére, amelynek élén báró Eötvös József állt, aki maga is svábhegyi lakos volt. Gyûjtöttek a svábhegyi mûvészek, ill. a Fácánnál (ma Normafa) tartott elôadásuk jövedelmét e célra fordították. Ferenc József király 200 forintot, Erzsébet királyné egy értékes miseruhát ajándékozott a kápolnának. A terveket Romano von Ringe udvari építész készítette, egyes források szerint pedig a kápolnát Ybl Miklós építette. A templom, amely mindössze 162 m2, 1860 nyarára készült el és Scitovszky János hercegprímás szentelte fel Szent László király tiszteletére 1860. Éjféli mise a Budapest Istenhegyi Szent László plébánia templomból. október 7-én. Az eredeti oltárképet Than Mór festette, amely azonban az 1886-os restaurálás során elveszett.
A kálvária egy kellemes, baráti hangulatú parkban fekszik, szomszédságában pedig a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alatt álló Jókai-park található. A templom és a részletesen kidolgozott stációk lenyűgöző látványt nyújtanak napközben, de estefele is érdemes ellátogatni ide. Festménykvíz: tudod, ki festette a legismertebb Jézus-ábrázolásokat? Istenhegyi szent lászló templom. Természetesen a vallási témájú képeket sem hagyhatjuk ki a sorból: Jézus élete, szenvedése, feltámadása rengeteg művészt késztetett már alkotásra, számos gyönyörű képen tolmácsolva történetét. (Cikken belüli képek forrása: Zám Adrienn, Országalbum/ fotoman, Indafotó/ pabermann, borító-, és ajánlóképek forrása: Zám Adrienn, Indafotó/ pabermann. )
Nem egyszerűen szakértelem és minden szempontból magas szintű hozzáértés jellemezte a munkáját, hanem igazi, szívbéli szeretet, ami egyúttal a keresztény hit tanúságtétele volt. Kérjük Anna nővér számára az örök boldogság jutalmát, és kérjük az erőt is, hogy tovább tudjuk folytatni a művet, amit ő elkezdett a körünkben. " A sírbatételt követően elhelyezett sok koszorú és virág jelezte az Anna nővér iránt érzett tiszteletet és szeretetet. Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége személyes részvételével is kifejezte Anna nővér iránti megbecsülését. Fehér M. Anna gyógypedagógus, a Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek egyházmegyei jogú szerzetesközösség tagja 1947-ben született Vértesacsán, ahonnan 1959-ben családjával együtt Budapestre költözött. XII. kerület - Hegyvidék | Istenhegyi Szent László Plébánia. Tanulmányait – látássérültként – a Virányosi úti iskolában, majd a Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanult tovább, de egyházi kapcsolatai miatt kizárták, így diplomáját csak később, 1979-ben szerezhette meg.
Az eredeti oltárképet Than Mór festette. A templomot szervező bizottságnak nyomdászok, egyetemi tanárok, orvosok és művészek voltak a tagjai. Jókai Mór személy szerint is sokat tett azért, hogy megépülhessen a plébánia. Érdekesség, hogy a kerületünket annyira kedvelő Erzsébet királyné is szeretett volna hozzájárulni a közös erőfeszítéshez. Tőle nem pénzt kaptunk, hanem egy értékes, bíborszínű miseruhát. Botrány az ünnepségen A templomot Scitovszky János hercegprímás szentelte fel. Az ünnepség azonban távolról sem volt olyan zökkenőmentes, mint ahogy azt a szervezők szerették volna. Az egyházi rendezvény kapcsán ugyanis hazafias, Habsburg-ellenes megmozdulásokra is sor került. Azt, hogy valami történni fog, már kora reggel lehetett sejteni, ugyanis az ünneplők egyetlen fekete-sárga Habsburg vagy osztrák zászlót sem vittek magukkal. Mindenütt a nemzeti lobogót fújta a szél. A hamu alatt izzó parázs akkor lobbant fel, amikor a hercegprímás imára szólította fel az ünneplőket. A jelenlévő magyaroknak nem volt kedvük Ferenc Józsefért imádkozni.