A sztoikus és epikureista filozófia tanításainak felidézésével igyekszik Horatius túllendülni a jelen válságának kiábrándító voltán. A "hitvány nemzedék még bűnösebb utódait" látta saját világában. A jövőről alkotott képzetei is elkeseredett hangvételűek. Talán ezért is szólal meg filozófiájában az "arany középszert" hirdető, a megbékélést szorgalmazó életszemlélet. A harmadik könyv 1-től 6-ig tartó ódáit római ódáknak nevezik. Az emberek különféle törekvéseiről című vers első szakaszát idézi majd Babits Mihály In Horatium című versében költői hitvallása megfogalmazásakor. Ódáinak negyedik könyve Augustus családját dicsőítő versekből áll. Babits Mihály: ÓDA A BŰNHÖZ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Az episztola (epistulae) görög eredetű szó, költői levelet, küldeményt jelent. A versforma itt is hexameter. A téma sokféle, kiemelkedik közülük a kor irodalmi kérdéseiről szóló Ars poetica (A Pisókhoz). parvenü: (fr. ) felkapaszkodott, az előkelő körök szokásait majmoló ember epodus: "hozzáénekelt" (gör. ); egy hosszabb és egy rövidebb ritmusegységből álló versforma.
Görnyedt szerénység, kishitü pórerény ne nyomja lelked járomunott nyakát: törékeny bár, tengerre termett, hagyj kikötőt s aranyos középszert s szabad szolgájuk, állj akarattal a rejtett erőkhöz, melyek változás százszínű, soha el nem kapcsolt kúsza kerek koszorúját fonják.
ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. Nézz fel az égre: barna cigány ködök - nézz szét a vízen: fürge fehér habok örök cseréjükért hálásak halld, Aiolost hogyan áldják, dallal. A láng is hullám. Szüntelenül lobog főnix-világunk. Igy nem is él soha, mi soha meg nem halt. Halálnak köszönöd életedet, fü és vad! Babits Mihály: IN HORATIUM | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Minden e földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint csobogó patak s »nem lépsz be kétszer egy patakba«, így akarák Thanatos s Aiolos. Ekként a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt, s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra. S ha Tibur gazdadalnoka egykor ily mértéken zengte a megelégedést, hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek! Minden a földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint hegyi záporár, hullámtörés, lavina, láva s tűz, örökös lobogó. – Te is vesd el restségednek ónsulyu köntösét, elégeld már meg a megelégedést, légy könnyű, mint a hab s a felhő, mint a madár, a halál, a szél az.
Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4. A horatiusi életelvek Horatius lírájában és a magyar Horatius-hagyományban - Érettségi tételek. ) költő, író, irodalomtörténész, műfordító Mit tudom én, mi szeretnék lenni! Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj. Költészete Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására törekedett, erkölcsi felelősségtudattól áthatott, személyes arculata – erős érzelmi hatás egyidejű megjelenésével – inkább csak a háborús évektől jellemzi lírájának egy részét. Fortissimo című verséért – amelyben az első világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt – vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjában katolikus világszemléletéről. Elmélyült gondolkodása érvényesült részben filozófiai tárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében.
Görnyedt szerénység, kishitü pórerény ne nyomja lelked járomunott nyakát: törékeny bár, tengerre termett, hagyj kikötőt s aranyos középszert s szabad szolgájuk, állj akarattal a rejtett erőkhöz, melyek a változás százszínű, soha el nem kapcsolt kúsza kerek koszorúját fonják.