07 Jelenség Kor Leírás Forrás Telepnyom (felszíni) kora újkor Faragott kő középkor csontvázas temető ismeretlen kor Talán római kori Bóna Istvánné szerint. Település Szórványlelet késő középkor Kemence Jelenség: átégett földréteg, melyet Bencze B. hombár vagy kemence részleteként azonosított Műhely Temető Letölthető dokumentációk Lelőhely dokumentáció A fájlok letöltéséhez Regisztrált Belső Felhasználó (3. szintű) jogosultságokra van szüksége. További információ Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Paks erzsébet szálló. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis,, 2022. április 7.
A házat 2006-ban a Paksi Atomerőmű vásárolta meg, akik meghívásos tervpályázatot írtak ki hét építésziroda számára. A beérkezett tanulmánytervek ismeretében három építészirodát bíztak meg az egyes, jól elkülöníthető feladatok kidolgozásával, a generáltervezés feladatát a Fejérdy és Bartók építésziroda végezte. A szálloda épülete eredetileg nem magában állt, szinte zártsorú beépítés folytatódott a Deák Ferenc utca irányában, az északi telekhatár mentén lévő jelenlegi utca pedig nem is létezett. A tervezett együttes három karakteres térrészt jelöl ki: a főhomlokzat előtti városi tér díszburkolatot kap; az épület túloldalán a közpark részeként, de attól finoman elválasztva jön létre az udvar félintim tere; a házak által közrezárt, rejtett belső rész pedig a kert. Paks, Erzsébet szálló | Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis. A klasszicista épület természetesen fogadja be a reprezentatív tereket kívánó funkciókat - szem előtt tartva a meglévő adottságokat, helyenként pedig visszaállítva az eredeti térstruktúrát. A földszint főtérre néző boltozatos termei a publikus vendéglátás terei.