1 értékelés Elérhetőségek Cím: 1021 Budapest, Szerb Antal utca 13-17 Telefon: +36-1-2751395 Weboldal Kategória: Idősek otthona Parkolás: Környéken További információk Várakozási idő: 3-6 hónap Az Otthon szakmai sajátossága, hogy nem szolgáltatásokat nyújtunk, hanem segítünk a lakóknak elviselhető életet élni fizikai és lelki értelemben. Az otthon a hegyoldalban, zöldövezetben épült. Így két földszinttel rendelkezik. A kétágyas szobákhoz WC és mosdó tartozik, a kis előszobákban vannak a beépített szekrények. Minden lakókörnek van teakonyhája, fürdőkádja és zuhanyozási lehetősége, zongora, TV, könyvszekrény. Van kápolna napi szentmisével és minden olyan szertartással, amit a lakók igényelnek. Gondozottjaink foglalkoztatásáról két fő rendszeresen, többen alkalmanként gondoskodnak. Vélemények, értékelések (1)
Idősotthonok Budapest 2. kerületiek listája Árpádházi Szent Erzsébet Szociális Otthon Cím: 1029 Budapest Szerb Antal u. 13-17. (térkép lent) Az idősotthon környékét az utcanézet gombra kattintva tekintheti meg. Sajnos nem minden esetben van utcanézet, különösen a kisebb településeken szokott hiányozni, de egy próbát megér. Ha nem jelenik meg utcanézet a gombra kattintva, akkor erről a helyről nem áll rendelkezésre utcai fotó. Telefon: 1/200-1441 BKV megállók Budapest 2 kerületében a fenti idősotthon (Árpádházi Szent Erzsébet Szociális Otthon) közelében az alábbi BKV járatoknak vannak megállói (kattintson a járat számára a megállók megtekintéséhez): busz: 29, 129 Térkép
Nagy sikert aratott szépirodalmi főműve, a Pendragon-legenda, amely szerencsésen ötvözi magában a kalandregényt, a krimit, a kultúrhistóriát, s mindezek paródiáját, a regény egyszerre krimi, rejtélyes legenda, történelmi regény, ismeretterjesztő írás és mindezek felszabadult humorral írott paródiája. A főhős, az író karikatúrájának is tekinthető Bátky János a British Museum könyvtárában XVII. századi angol misztikusokat kutat, majd meghívják a híres Pendragon család kastélyába, ahol izgalmas, sőt életveszélyes kalandok során találkozik a világ legrokonszenvesebb orvgyilkosával, valamint számos kísértettel, megismeri az angol rózsakeresztesek történetét, és egy örökségért folyó bűntényben is megpróbálják felhasználni. "- És hol laknak azok a magyarok? – Magyarországban. Ausztria, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia közt. – Ugyan kérem… Ezeket az országokat Shakespeare találta ki. " (Szerb Antal: A Pendragon legenda) Az 1937-es kultuszmű, az Utas és holdvilág, a magát kereső ember önelemző regénye.
kerület Labanc utca megnézem Budapest II. kerület Lipótmezei út megnézem Budapest II. kerület Nagybányai lépcső megnézem Budapest II. kerület Nagybányai út megnézem Budapest II. kerület Napraforgó köz megnézem Budapest II. kerület Napraforgó utca megnézem Budapest II. kerület Napvirág utca megnézem Budapest II. kerület Nyéki út megnézem Budapest II. kerület Páfrány út megnézem Budapest II. kerület Páfrányliget utca megnézem Budapest II. kerület Pálos utca megnézem Budapest II. kerület Pasaréti köz megnézem Budapest II. kerület Széher út megnézem Budapest II. kerület Széphalom utca megnézem Budapest II. kerület Széplak utca megnézem Budapest II. kerület Szilfa utca megnézem Budapest II. kerület Tárogató lejtő megnézem Budapest II. kerület Tárogató út megnézem Budapest II. kerület Vadaskerti utca megnézem Budapest II. kerület Versec sor megnézem Budapest II. kerület Zsemlye utca megnézem Budapest II. kerület Zuhatag sor megnézem Budapest II. kerület Zuhatag utca megnézem
Az volt a gyanúja, hogy már a köztársasági és császári Róma is, óriási gesztusaival, hősiességével és disznóságaival, csak a felszín férfias színjátéka volt, néhány zseniális színész magánügye volt az egész rómaiság, és azalatt az olaszok nyugodtan ették a tésztát, dalolták a szerelmet, és nemzették megszámlálhatatlan ivadékaikat. " 6. "- De miért gondolod, hogy egyáltalán a tudománnyal kellene foglalkoznom? Hogy jövök én a tudományhoz? – Mert mindenkinek, aki nem hülye, tudománnyal kell foglalkoznia, saját lelki üdve érdekében. Az egyetlen emberhez méltó foglalkozás. " 7. "Mi a civilizációtól már olyan nagyszerű lelki apparátust kapunk készen, hogy életünk túlnyomó részében el tudjuk felejteni, hogy egyszer meghalunk; lassanként a halált éppúgy félre fogjuk tolni a tudatból, mint Isten létezését. Ez a civilizáció. De az archaikus ember számára semmi sem jelenvalóbb, mint a halál és a halott, maga a halott, akinek titokzatos továbblétezése, sorsa, bosszúja állandóan foglalkoztatta. Rettenetesen féltek a haláltól és a halottaktól, csakhogy az ő lelkükben még inkább ambivalens volt minden, mint a miénkben, a nagy ellentétek még közelebb voltak egymáshoz.