EPA/Sean Gallup / POOL A kutatásban egyébként öt hetes időintervallummal számoltak a fertőzés kezdete és a haláleset időpontja között (tehát azokat tekintették Covid-halottnak, akik öt héten belül hunytak el). Az IGES vezetője szerint ez nagyvonalú számítás, hiszen az RKI szerint általában 11 nappal a tünetek megjelenése után hal meg egy Covid-beteg. Arra a felvetésre, hogy egy Covid-beteg akár öt hétig is lehet lélegeztetőgépen, mielőtt életét veszítené, Häussler azt válaszolta: ez elképzelhető, de kivételes eset. Megemlítette, hogy több európai ország – például Nagy-Britannia – is hasonló, négy hetes időközzel számol. Tehát ha egy Covid-beteg a fertőzéstől számított négy héten belül veszíti életét, akkor a koronavírus áldozatának könyvelik el, ha később, akkor nem. (Magyarországon viszont minden elhunytat Covid-áldozatnak tekintenek, akinél diagnosztizálták a vírust – a szerk. ) Az IGES vezetője hozzátette: minderre egy általuk vezetett speciális adatbank segítségével jöttek rá. Halálozási statisztika covid. Ebben az RKI által jelentett összes adatot gyűjtik, és minden napot külön kezelnek.
Államok sora változtatott tehát számolási módszertanán, és adott hozzá visszamenőlegesen esetenként több száz vagy több ezer halottat a korábbi adataihoz. Még egyszer: hozzáadtak, nem elvettek. (A WHO metódus lényege, hogy minden elhunytat koronavírusosként jelentenek, akinél a vírust találták, függetlenül a halál okától. ) A magyar politika tehát a járvány második hullámának elején elégedett volt a halálozási adat előállításának módjával. Egészen addig, amíg Magyarország nem produkált egyre rosszabb és rosszabb számokat - változatlan magyar módszertan mellett. Ezután a kormány új mérőszámot keresett a védekezés sikerességének igazolásához: az oltásokét. A hivatalos értékelésekben már a kezdetektől relativizálják a koronavírussal kapcsolatba hozható haláleseteket, "többnyire idős, súlyos alapbetegségben szenvedő emberekről" beszélve. Lement a választás, visszatért a Covid: közel 6000 új eset és egy elfelejtett hétfői statisztika – Szegedi hírek | Szeged365. A koronavírus sokkal halálosabb betegség lenne Budapesten, mint Prágában vagy New Yorkban? - tette fel a kérdést a portál, mivel a fertőzöttek listáján csak a 14. helyen állnak magyarok.
Gulyás Gergely pedig az április 8-i Kormányinfón azt mondta, azért magasak a magyar halálozási adatok, mert mi még a koronavírustól függetlenül, például autóbalesetben elhunytakat is beszámítjuk. (Borítókép: Müller Cecília országos tiszti főorvos 2020. november 15-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
Ezzel együtt már két olyan hét van, amikor nem haltak meg emberek "magyarázat nélkül". Mint minden héten, most is összevetettük a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatait a hivatalos kormányzati portálon található számokkal. Egy héttel ezelőtt már írtunk a megforduló tendenciáról: az akkor vizsgált, 51. (december 14-gyel kezdődő) hét volt az első, amikor ha nem lett volna a koronavírus és az amiatti halálozási többlet, akkor kevesebben haltak volna meg az előző öt év (2015-2019 átlagához képest). Míg abban az időszakban 247 halottal kevesebb lett volna, ha nincs a koronavírus, az év 52. Koronavírus: zűrzavar a halálozási adatok körül - HáziPatika. (december 21-gyel kezdődő) hetében ez a szám 32 volt, azaz lényegében az év utolsó hetében éppen annyival több ember halt meg, ahány elhunyt szerepel a koronavírus-statisztikában. Az alábbi grafikánkon szürkészöld szín jelöli az előző öt évben elhunytakat, citromsárgával jelöltük a korcsoportlétszám-növekedéssel magyarázható halálozási többletet, narancssárgával pedig azt a számot, ahányan az adott héten a koronavírus szövődményei miatt haltak meg.
Csak a fertőzést nézik Magyarázatként hozzátette: Németországban már 3, 8 millió ember gyógyult fel a koronavírus-fertőzésből, közülük később naponta 100-an hunynak el a szokásos okok miatt (egyéb betegségekben) számításaik alapján. A problémát az jelenti, hogy ezeket az eseteket az egészségügyi hatóság a hónapokkal korábban jelentett koronavírus-fertőzéshez számolja, és ezért koronavírusos halálesetekként kerülnek be a Robert Koch Intézet (RKI, a német szövetségi járványügyi intézet) statisztikájába. Tehát például egy olyan idős embert is Covid-halottnak tekinthetnek, aki tavaly fertőződött meg, és idén hunyt el szívelégtelenségben. Az IGES vezetője szerint mindezt az RKI is megerősítette. A járványügyi intézet azért használja ezt a számítást, mert biztosra akar menni, hogy egyetlen Covid-halott se hiányozzon a statisztikából. Covid halálozási statisztika a világon. Ugyanakkor mivel tömegesen könyvelik el így az elhunytakat, a statisztika egyre torzabb lesz. Covid elleni vakcinára várakozók egy berlini oltópont előtt 2021. augusztus 9-én.