A Debrecen főterén felavatott szobron két QR-kód is van. Száz éve, 1917. október 5-én született Szabó Magda. Az évfordulón avatták fel a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának udvarán kialakított emlékházat, valamint az író emléktábláját. © MTI / Czeglédi Zsolt A debreceni Kossuth téren felavatták azt a szobrot, ami Szabó Magdát a hatvanas éveiben ábrázolja, az író egy padon ül, két cicával. Az alkotás különlegessége, hogy a padon elhelyeztek két QR-kódot, amelyet ha okostelefonnal leolvasnak, akkor hallhatják Szabó Magda hangját az érdeklődők – tudósít a. A fővárosi Operettszínházban kiállítással emlékeztek Szabó Magdára, a Farkasréti temetőben pedig megkoszorúzták az író sírját. © MTI / Mónus Márton © MTI / Koszticsák Szilárd Csütörtökön a Google Doodle is Szabó Magdára emlékezik. © Google
A nagyméretű fotó, amely a Füvészkerti otthonának ablakából kikukucskáló Szabó Magdát ábrázolja, szinte láttatni engedi azt is, hogyan szívja be a kiállítótér illatkavalkádját a fiatal nő. Az emlékház nem csak nevében ház, valóban egy otthon látszatát kelti, a beszélő tárgyakkal teli folyosóból egy polgári lakás szalonja nyílik. A képzeletbeli szalonban Szabó Magda könyvespolca, jóskártyái; édesanyja, Jablonczay Lenke zongorája; a nagymama, Rickl Mária által hímzett rózsás lábzsámolya és egy hangulatos kis kávézóasztal adja vissza a múlt század életérzését. A falon Szabó Magda családfája található, ami sokaknak okozott már meglepetést. - Többször is előfordult, hogy valaki a családfát böngészve jött rá, hogy rokona az írónőnek – mesélte Pinczés Orsolya. A szalonból egy aprócska szoba nyílik, az édesanya terme, ahol többek között egy varrógép, egy ruhákkal teli szekrény és Szabó Magda ékszerekkel, kiegészítőkkel, piperével teli tükrös sminkasztala csodálható meg. Az édesanya szobáját az édesapa "barlangja" követi.
Puskás István szerint ezt azonban másképpen kell értelmezni. Ha valaki szövegeket alkot, s ezek úgy sikerülnek, hogy a szavai túlélik őt magát, akkor ez nem az egyéni dicsőség forrása, hanem egy ennél sokkal-sokkal fontosabb dologé: ez a leghatékonyabb módja annak, hogy az ember úrrá legyen az időn, úrrá legyen az elmúláson, a mulandóságon. A debreceniek szerencsés helyzetben vannak, mert Szabó Magdáé formájában egy olyan életművet tudhatnak magukénak – mert ez mindannyiuk közös kincse –, amellyel nem csak a szerző lépett át a hosszú távú emlékezetbe, hanem maga a város is úrrá tud lenni az időn. Szabó Magda műveiben egy ma már nem létező Debrecen él tovább, itt van velünk a jelenben, és ez segít minket abban, hogy még inkább magunkénak érezzük ezt a várost. S mindez egyben azt a kötelességet is a debreceniekre rója, hogy segítsük Szabó Magda életművének továbbélését, mert addig ez a város is jelen van a nagyvilágban. Kora délután a Szent Anna utcán a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium diákjai idézetekkel elevenítették fel az író műveit az iskola azon épülete előtt, melynek a falán lévő – e napon is megkoszorúzott – tábla annak emlékét őrzi, hogy egykor itt állt Szabó Magda gyermekkori lakóhelye.
A Londoni Magyar Kulturális központ január közepén, a kiadóval közösen mutatta be az Abigél (Abigail) angol fordítását, melyet a kritikusok és a közönség is kitörő lelkesedéssel fogadott. A New York Review Books a legismertebb angol regényírónők, Jane Austen és J. K. Rowling mellé emelte Szabó Magdát a kritikájában, de az Abigail címen megjelent művet a New York Times, a Wall Street Journal, a Times és a Guardian is a legjobb külföldi regények közé sorolta. A műből kevesebb mint egy év alatt 3500 példány fogyott el. Len Rix első Szabó Magda-fordítása, az Oxford-Weidenfield fordítói díjjal kitüntetett Az ajtó (The Door) több mint 30 000 példányban fogyott el, a szintén a Londoni Magyar Kulturális Központban bemutatott, a PEN America fordítói díjával jutalmazott 2018-as Katalin utca (Katalin Street) pedig 4500 példányban. Más fordítók munkáival együtt Szabó Magda könyvei így közel 50 ezer példányban keltek el angol nyelvterületen. A 78 éves fordító az írónő születésnapja előtti napokban írta alá a szerződését a kiadóval Az őz című Szabó Magda-regény lefordítására.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában.
A Csokonai Színház színészei és a hosszúlépés. járunk? közös sétaszínházi programján Szabó Magda nyomába eredhetnek a résztvevők. A nagy népszerűségnek örvendő Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című Térey-sétaszínház után megszületett a hosszúlépés. járunk? és a Csokonai Színház második közös sétaszínháza, az Ajtónyitogató. "Te együtt élsz és együtt pusztulsz a várossal, ezt viszed magaddal, bárhová, bármire jutnál is. " Szabó Magda már budapesti íróként lett világhírű, mégis szülővárosába, Debrecenbe kell mennünk, ha igazán érteni szeretnénk a műveit és őt magát. Miként törhet fel az elképesztő fantázia a kálvinista szigorból? Miféle energiákat ad a rázós 20. századi élethez két soha ki nem teljesedő szülő szeretete és a szülőföldbe gyökerezettség? Honnan erednek a Szabó Magda-hősnők történetei? A hosszúlépés. járunk? debreceni sétaszínházán Szabó Magda írásainak, interjúinak részletei állnak össze egyetlen darabbá. A felolvasott művekben egyszerre jelenik meg a valóság és az általa inspirált Szabó-univerzum: Vitay Georgina és Agancsos, Szondy tanár úr és Zsuzsanna nővér, Winettou és Szobotka Tibor.