A Gróf Sándor Móric Emléktúra "S", 5 km-es távja a Sándor Metternich Kastélyból indul. A Lourdes-i Barlang (Máriácska) állomása kódjellel ellátott állomása, melynek helytörténeti vonatkozása a következő: a Sándor család használatában lévő magánkápolnán, valamint a csimai és a sárási kápolnán kívül még egy vallási építmény található a falu területén, mégpedig a csimai kápolna utolsó köveit eltakarító plébános, Mezey Rudolf nevéhez fűződő, a Ser-kút mellett 1893-ban épült Lourdes-i barlang. A benne lévő Szűz Mária és Szent Bernadett szobor tiszteletére többször is vezettek processziót. Bajna, Sándor-Metternich-kastély. W. L. Bp. Fogyasztási Szövetkezet kiadása (EK). 1972-ben renoválták a Lourdes-i barlangot, amelyhez meredek parton lépcsőt is építettek. Második ellenőrző, pecséttel igazoló állomáspont a Bajnai Szent Donát Borbarát Egyesület közösségi tere, amely után az "S" távon résztvevő túrázók visszatérnek a Sándor Metternich Kastélykert célállomásába. A táv szintideje 4 óra, szintemelkedése 45 m, amely kiváló lehetőséget nyújt a kisgyerekes családoknak, az idősebbeknek a túrán való részvételre, amely egy könnyű, kényelmes sétaként tehető meg.
A kastélyegyüttes egy angolpark szélén áll, melynek rekonstrukciója az épületével együtt megkezdődött. A kastély, amely a magyarországi klasszicista építészet jelentős emléke, kívülről, összképében a reformkort, belülről, a barokk falképek révén, a török pusztítás után újjáéledő ország reprezentációs igényét idézi. Különleges részleteinek, pl. Sándor–Metternich-kastély | Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram. a falfestmények tematikájának, a magas talapzatra állított középrésznek köszönhetően egyéni arculatú eleme klasszicista építészeti örökségünknek.
A táv szintideje 5 óra, szintemelkedése 396 m. A Gróf Sándor Móric Emléktúra "XL", 26 km-es távja a Sándor Metternich Kastélyból indul, a Máriácska ellenőrzőpont után a Sárás romtemplom kóddal ellátott ellenőrző pontját érinti, amely szintén bír helytörténeti jelentőséggel: a középkorban Bajna mai területén több település létezett, egyike volt ezeknek Sárás. Bajnáról délnyugatra helyezkedett el, a szintén a középkorban elpusztult, a pilisi apátság birtokai közé tartozó Nyika mellett. A tatárjárást átvészelve, 1287-ben újra benépesült a falu, majd az 1540 körül bekövetkezett török támadás idején végleg elpusztult. Mára már csak templomának romjai állnak. Az 1740-1780 közt két kisebb harang került a nagy mellé a bajnai templomban. Bajna, Sándor Metternich kastély - Utazasok.org. Az egyik harang a szóbeszéd szerint a sárási templom tornyába függött, de a tatár támadáskor a falusiak egy kútba rejtették el, így maradhatott meg épségben. A Sárás romtemplomot elhagyva a túra útvonala az Ugrató-hídhoz vezet. Az Ugrató-híd Gróf Sándor Móric egyik híres ugrásáról kapta nevét, amelynek helyét márványkövekkel örökítette meg az ámuló utókor: "Két földbe ágyazott márványczölöp jelöli a helyet, hol a gróf sok év előtt merész ugratásainak egyikét vitte végbe, a leírások szerint a következőképp: "Két czölöp 21 lábnyira van egymástól; a tér közötte most sík gyep, az ugratás idején azonban mély medrű s vízzel tölt árok volt mellyen híd vezetett át, a hídon kocsik mentek s a hasonló merényeiről hírneves lovas ezeket megelőzni akarva, a híd mellett három öl és három láb széles árkot ugratott át.
(forrás: wikipédia)
Az épület átalakítását, új terveit Hild József készítette el, belső díszítésén pedig a milánói Scala díszlettervezője dolgozott. A kastély jelenleg felújítás alatt áll, belső terei fokozatosan nyerik vissza egykori szépségüket. (A légifelvételek 2019 szeptemberében készültek)
A bajnai Sándor-Metternich kastély ünnepélyes megnyitóján részt vett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Pallagi Tibor, Bajna polgármestere, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Gulyás Gergely a bajnai Sándor-Metternich-kastély ünnepélyes átadásán elmondta, hogy a kastélyfelújítási projekt, amely több mint 2, 28 milliárd forintból valósult meg 2018 és 2021 között, egyszerre műemlékvédelem, gazdaságfejlesztés és közösségépítés. Hozzátette, a beruházásokkal nemcsak régi szépségüket nyerik vissza történelmi épületeink, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy adottságaikhoz méltó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. Hangoztatta: ezek az épületek hirdetik, hogy a kulturális nagyság nem csupán a múltnak, hanem a jelennek és a jövőnek is a része. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa arról beszélt, ahhoz, hogy ez a kastély a mostani állapotába kerüljön, nagyon hosszú utat kellett bejárni, az épület 46 évig funkció nélkül állt, nem volt fűtve, nem használták.