A kazakok egyik mondája szerint egy pusztába menekült asszony egy "uhutól" ikreket fogan, akiknek leszármazottai nemzetségük nagyrabecsült ősei lesznek. Az egyiptomi Íziszt is a "bá-madár" – lélekmadár – árnyékolja be, hogy megszülessen Ozirisz. Miről szól az Emese álma monda? Levedi törzsterületén – a Fekete-tenger északnyugati részén, a Meotisz vidékén – az onogur magyarokra, illetve a szavárd hunokra súlyos megpróbáltatások nehezedtek. A magyarok ősei azonban nem adták föl reményüket, hanem bíztak a Magyarok Istenében, akiről tudták, hogy majd egyszer újra összekovácsolja népüket és egy nagy uralkodó vezetésével visszafoglalhatják Atilla ősi birodalmát, a Kárpát-medencét. Ügek nagyfejedelem uralkodása idején a kazár birodalom hanyatlásnak indult; a főtáltos azonban megjósolta, hogy a tudás népére rövidesen dicső kor hajnalodik. A jóslatot követő éjszakán a Mágóg király nemzetségéből származó Ügek (Ügyek) feleségének, Önedbelia vezér lányának – Emesének – álmában megjelent Isten szent madara, a turulmadár.
Igaz, az égi fény újjászületésének napján a főtáltos már megjósolta, hogy a tudás népére rövidesen egy dicső kor hajnalodik, amikor minden magyar emelt fővel nézhet a jövőbe. Emese álma (Kurinszky Kata) A jóslatot követő éjszakán Ügek felesége, a jóságos és kegyes nagyasszonynak, Emesének megjelent álmában Isten szent madara, a Turulmadár. Alakja mintha Emese bársonyos, acélkékes hajából szövődött volna, s mellén egy emberi arc vonásai rajzolódtak ki. Emese mélyen meghajolt, fejét lassan fölemelte, és szelíd szemét az ég küldöttére vetette. Valami különös, fenséges érzés és nyugalom hatotta át egész lényét. A Turul alakja ekkor mennyei fénnyé változott, és így szólt Emeséhez Isten követe: – Néped a megpróbáltatások éveit méltóságosan viselte. Istenét soha nem hagyta el. Ezért az Úr kegyelméből fiad születik, ő és utódai dicső uralkodói lesznek népednek. Ez Isten akarata. A Turulmadár ekkor nagy sebességgel elszállt, és beolvadt a csillagok sziporkázó fényébe. Emese felébredt. – Felébresztem Ügeket, – gondolta.
Az "Emese álma" nevét viselő mondavilágnak sok ázsiai analógiája van. A méd király Asztüagész azt álmodja lányáról, Mandanéről, hogy öléből forrás fakad, és ez a forrás elárasztja vizével az egész országot, majd egész Ázsiát. Kürosz perzsa királynak – Ktésziász görög történetíró szerint – anyja meséli álmát, amelyet fia születésekor látott: az ágyékából kiömlő víz hatalmas folyóvá változik, és egész Ázsiát elárasztja. Az oszmánokat Khoraszánból Kisázsiába egy "Er-togrul" (hím turul) vezeti ki, akit Oszmán álmában látott. Abdul Kumral álmában egy turul, vagy ahhoz hasonló királysólyom jelenik meg kiterjesztett szárnyakkal lebegve az ifjú uralkodó fölött, mint a messze terjedő hatalom szimbóluma. Mind a magyar, mind a török dinasztiát alapító származásban aktív szereplő a turul, így válik mindkét népnek totemévé, nemzetségi szimbólumává. A burjátok mondavilágában az első táltos olyan nőtől születik, akit a sas ejtett teherbe (Holmberg, 1927). Az ázsiai goldok is úgy tartják, hogy a megszületésre váró lelkek madarak alakjában a világfán ülnek, ahonnan a legtisztességesebb asszony méhébe szállnak, ahol uralkodó dinasztiákat indítanak el.
Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. " Morze - V3 még több ajánlás