A vers eleji ellentét a vers során fokozódva tér vissza és egyre inkább kiteljesedik. A kompozíció másik fontos jellemzője a fokozva ismétlő, visszatérő jelleg: a 3. és 4. versszak a 2. versszak tartalmi megismétlése. A későbbi strófákban persze nagyobb erővel jelenik meg a korábban már felmutatott ellentét. A költemény verselése időmértékes, jambikus, de az első sor ettől eltér a maga daktilikus-trochaikus lejtésével. Milyen ez a "kúnfajta, nagyszemű legény", akit Ady a Hortobágy poétájának nevez? Ady Endre A Magyar Ugaron Elemzés: Ady Endre: A Hortobágy Poétája (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek. Befelé élő, érzékeny lélek, akit méla vágyak kínoznak, akit elbűvölnek a természet álomszerű, tünékeny jelenségei (alkonyatok, délibábok), akinek gondolatait az élet mámorító, varázslatos értékei foglalkoztatják. A legény portréja tehát alapvetően a művész portréja. A vers címszereplője mind fajtában (kun), mind külsőben (nagyszemű), mind lélekben (művészlélek) elüt a társaitól. Rejtett belső életének rajzát Ady halmozásokkal, vissza-visszatérő számneves túlzásokkal erősíti fel ( sok-sok, százszor, ezerszer).
: Dózsa György unokája Léda és Párizs pl. A magyar Messiások című vers 1907-ben keletkezett. Ady Vér és arany című kötete második ciklusának címadó verse. Típusa szerint magyarságvers. Ady a ciklus verseiben (amelyek legtöbbje én-vers) a magyar valósággal, a kijózanító realitással néz szembe és birkózik meg. A versben Ady elszántsága kap hangot. Úgy érzi, hiábavaló a küzdelem, a cél elérése teljesen reménytelen, mégsem adja fel, még a mártírságot is kész vállalni azért, amit a küldetésének érez. (A feladatot, amire elhivatottságot érez, bővebben az Új versek kötetben, pl. a Góg és Magóg fia vagyok én … kezdetű programversében fejtette ki. ) Ady nagyon fekete képet fest nekünk a magyar állapotokról. A Messiás-kép természetesen szimbólum: a magyar alkotók, a nagyot akarók a lehetetlent próbálják, ezerszer is többet tesznek, mint más messiások, de ennek az áldozatnak nincs eredménye, fáradságuknak nincsen gyümölcse (nincs "üdve" a keresztnek). Ezt az embertípust Ady reprezentatív elnevezéssel illeti, ők a magyar Messiások.
Beszámoló az Első Magyar Kenderház alpakőletételről | Kenderház Magyarország Gondolatok a kenderről és az Első Magyar Kenderház létrejöttéről 2016 november 30. –án, Domaszéken, megtörtént az Első Magyar – hivatalosan is Kenderháznak nevezhető – ún. Egyre szélesedő összefogás az algyői kenderprogramban | Szeged Ma. kenderbetonból épült ingatlan alapkőletétele, ami reményeink szerint egy kicsi, de annál is fontosabb lépés lehet a Magyar kender- és építőipar történetében. A kenderbeton illetve a kenderház fogalma talán sokunknak itt Magyarországon még nem mond semmit, de az elmúlt évek médiacsatornákon keresztül történt kommunikációja egy nagyon lelkes civil mozgalommá nőve ki magát, mára már az állami szférában is kedvező és támogató fogadtatásra talált! Miért is fontos még ez az alapkőletétel? Mert a múlt – jelen – jövő viszonylatában várhatóan egy olyan viszonyítási pont lesz, ami egy jelentős gazdasági szegmens, a Magyar kenderipar újonnani megjelenésének alapjait is rakhatja le! Létjogosultsága van már csak azért is, mert a kender az egyik legősibb ismert haszonnövényünk, melyet elsősorban ipari célból termesztettek, de a kendermag – mind emberi, mind állati célú – élelmiszerkénti hasznosítása is elterjedt, hála kiváló beltartalmi értékeinek.
Pedig minden területi adottságunk megvan hozzá. Két éve az ipari kender termesztés és feldolgozás a fő tevékenységünk. A kenderről szinte csak jót tudunk mondani, ezt mindenki nagyon jól tudja. Inkább sorra venném az okokat, ami miatt a gazdák és a potenciális feldolgozók távol maradnak (bár nagyon figyelik) a termesztési és feldolgozási folyamattól. A gazdák tartókodásának okai amiért nem szárnyal a kendertermesztés Magyarországon? 1. Nincs jó vetőmag. 2. A jelenlegi technológia szerint nagy a kézi munka igény. 3. Nincs megoldva a gyom kezelés gépesítése. gép az aratásra és cséplésre. 5. Nincs megoldva a kóró gyűjtése, szállítása és elsődleges feldolgozása (dekortikálás). A potenciális feldolgozók /multik/ is figyelik a fejleményeket, mert köztudott, hogy a kender termékekre igen nagy a kereslet itthon is, de főképp Nyugat-Európában és USA-ban. Ha lenne megfelelő mennyiségű termelés, akkor elindulna a feldolgozás fejlesztése. A gazdák is vetnének kendert a fenti gondokat megoldva, ha biztosak lennének a termesztés jövedelmezőségében.
Ezekkel az optimista mondatokkal fejezi be Bócsa Iván A kender és termesztése című, 2004-es könyvének bevezetőjét, amiből gyorsan levonhatjuk a következtetést, hogy a kenderfeldolgozó ipar jelenleg Csipkerózsika-álmát alussza, de mintha már mozognának a szemhéjai. Az elmúlt évek alapján viszont már az is látszik, hogy Magyarország mégsem kíván maradéktalanul azonosulni a nyugat-európai normákkal, nehogy a végén gyarmatként végezze. Ezt elkerülendő a hangsúlyt a pálinkafőzésre fekteti, miközben nem sok híja volt, hogy a kenderlevél mint szimbólum használatát is betiltsa, megfeledkezve az ország egykor igen kiterjedt és dicsőséges kenderiparáról. Hogy mindez miként fogja befolyásolni az ipari kendertermesztés hazai jövőjét, arról most még csak találgatni lehet, de az aktuálpolitikai kérdések firtatása helyett hasznosabb annak vizsgálata, hogy milyen szerepet játszott és játszik országunk és a kelet-közép-európai régió életében az úgynevezett hasznos kender, azaz a Cannabis Sativa termesztése és feldolgozása.