Tűkön ülve izgulunk, hogy a rengeteg magyar és nemzetközi elismerés után vajon a Nobel-díjat is megkapja-e a magyar biokémikusnő, a Pfizer-vakcina társalkotója, Karikó Katalin? Az orvosi és fiziológiai elismerést ma, a kémiait szerdán adják át. Karikó Katalin az mRNS-sel kapcsolatos kutatásait molekuláris biológus, biokémikus minőségében végezte, de mivel találmányát, a módosított mRNS-t használó vakcinát az orvostudományban sikerült gyakorlati módon - ami a díj odaítélésének tán legfontosabb feltétele - hasznosítani, esedékes, a kutatásokban résztvevő amerikai Drew Weissmannal együtt az orvosi Nobel-díj elnyerésére is - írja a Népszava. Vajon megszavazzák-e? Fotó: MTI/Balogh Zoltán A bizottság általában évekig, nem ritkán évtizedekig is mérlegeli a legalkalmasabb díjazott személyét. Most Karikó Katalinnal kapcsolatos várakozásokat erősíti, hogy az mRNS-alapú Pfizer/BioNTech-vakcina eredményesen vethető be a Covid-19-járvány ellen, amivel már eddig is milliókat sikerült megmenteni a betegségtől, annak súlyos következményeitől, esetleg a haláltól, miközben folynak kutatások más területeken is mRNS-alapú gyógymódok kidolgozására.
A C-vitamin mintegy összeköti a kitüntetetteket. Érdekes arra emlékeztetni, hogy a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepének a tisztázása, a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért nyert Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem professzora. A Reichstein-érmet rendszertelenül, 5-10 évente adják át, legutóbb 2014-ben nyújtották át. A kitüntetést már két Nobel-díjas tudós is megkapta. A Karikó Katalin és Drew Weissman által korábban elnyert Rosenstiel- és Horwitz-díjról azt tartják, hogy az így elismert személy "a Nobel-díj tágas előszobájába lépett". SZTEinfo Fotók: SZTE NKI A biokémikus Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján itt. Korábban írtuk Karikó Katalinról, a kitüntetéseiről: Karikó Katalinnak és kutatótársának ítélték oda "a tudományos Oscar-díjat" Karikó Katalin a Nobel-díj előszobájában: kutatótársával együtt elnyerte a Horwitz-díjat Karikó Katalin a szíve szerint kinek adná a róla elnevezett új ösztöndíjat?
Karikó Katalin mRNS vakcina Koronavírus Nobel-díj
Nemzetközi jelentőségű kutatási eredményéért kapta meg a díjat a magyar tudós Az alapítvány honlapján olvasható méltatás szerint Karikó Katalinnak, a német BioNTech alelnökének és Drew Weissmannak, a Pennsylvaniai Egyetem professzorának a módosított mRNS-technológián alapuló terápiás eljárás felfedezéséért ítélték oda az elismerést, amely lehetővé tette igen hatékony Covid-19 vakcinák gyors kifejlesztését. Karikó Katalin, a világhírű magyar származású biokémikus Forrás: Brain Bar Amellett, hogy a technológia eszközt biztosít a pusztító járvány elfojtására, az innováció előrelépést jelent a különböző betegségek kezelése és megelőzése felé - írták. 95 Lasker-díjas kapott később Nobel-díjat is A Lasker-díjat 1942-ben alapította Albert Lasker és felesége, Mary Woodard Lasker. Az elismerést első ízben 1946-ban ítélték oda. Idén három kategóriában ítélték oda, a klinikai fejlesztések mellett orvosi alapkutatásokért, valamint speciális orvostudományi eredményekért. Szentgyörgyi Albert, a Nobel-díjas szegedi professzor is elnyerte a Lasher-díjat Forrás: Wikimedia Commons/Fortepan Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a Lasker-díjat a felsőoktatási intézmény díszdoktorai közül elnyerte már a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert (1954), Andrew Schally (1975) és 2021-ben Karikó Katalin.
David Julius és Ardem Patapoutian eredményeit nyilván kevéssé ismerhettük eddig. A páros a hőérzékelésért és érintésért felelős receptorok felfedezéséért kapta megosztva a fiziológiai- és orvostudományi Nobel-díjat. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a csilipaprika csípősségét adó vegyülettel kísérletezve, a két kutató végre meghatározta: hogyan működik az érintés és a hőérzékelés a szervezeten belül. Eredményeik nyomán pedig a jövőben megnyílhat az út a fájdalmak eredményesebb csillapítására. Ez sem hangzik rosszul, ugye? Azt, hogy a két kutató mellett kivel versenyezett Karikó Katalin, még jó ideig homály fedi majd. A Nobel-díj átadása előtt ugyanis nem nyilvános a potenciális jelöltek listája. Ami egyébként létezik, de megismerésére sokat kell várni, merthogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia 50 évre titkosítja ezeket a dokumentumokat. (Valóban furcsa szokás, de mindezt épp a jelöltek védelmében teszik. ) Mit mondanak a szakértők? Az ő véleményük szerint túl korai lett volna odaítélni a díjat Karikóék felfedezéséért, ugyanis a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák hosszú távú hatásai egyelőre nem ismertek.
Elvégre az ajtónkon kívül – és sokszor belül – épp egy világjárvány tombol, miközben a tévéből, a rádióból és tulajdonképpen a csapból is az folyik, hogy a vakcinák megvédenek bennünket – legalábbis a súlyosabb lefolyású megbetegedéstől. Nehéz lenne ennél alkalmasabb pillanatot találni arra, hogy elismerjünk egy valóban megsüvegelendő életművet. Itt mégsem ez történt. Ahogy közeledett az októberi díjátadó, úgy záporoztak Karikó Katalinra a kitüntetések: a 66 éves kutatóbiológus kiérdemelte a Széchenyi- és Bolyai-díjat, átvehette a Semmelweis Ignác-díjat, de megkapta a Rosenstiel- és Horwitz-díjat is, amiket a Nobel-díj előszobájaként szokás emlegetni. Ráadásul nemcsak a hazai, hanem a külföldi tudományos szaklapok is nagy esélyesnek tartották Karikóékat. Hétfőn viszont jött a feketeleves: mégsem Katalinéknak ítélték oda az orvostudományi Nobel-díjat. Ekkor már csak a kémiai kitüntetésben lehetett reménykedni, de a mai nap végül ezt a vágyunkat is szertefoszlatta. Kik kapták a díjat? Most viszont tegyük félre, hogy "minden szentnek maga felé hajlik a keze", – hiszen magyar ember nyilván magyar sikereknek tapsol a leghangosabban – és próbáljunk meg objektívek lenni.
A vezető szaklapok azonban elvetették felfedezésüket, vagy szőrmentén foglalkoztak vele. A kutatók nem csüggedtek. Majmokon végzett kísérletekkel bizonyították, hogy az mRNS-sel fokozható a vörös vérsejtek képződése. Hasonló eljárással előállítható más fehérjealapú gyógyszer, például inzulin. De – ami kulcsfontosságú – az mRNS felhasználható védőoltások előállítására. A gyógyszergyárak azonban még mindig nem figyeltek fel kutatómunkájuk gyümölcsére. Végül az amerikai Moderna és a német BioNTech némi érdeklődést tanúsított munkájuk iránt. Ez utóbbi a Pfizer partnere volt. Ezek a cégek finanszírozták részben dr. Weissman laborját. Órák alatt kifejlesztett védőoltás Rövidesen elkezdődött az mRNS-alapú, influenza elleni védőoltás klinikai vizsgálata. Közben a herpeszt kiváltó és a Zika-vírussal is kísérleteztek. És akkor berobbant a koronavírus-járvány. A kutatók már 20 éve tudják, hogy a koronavírus felületén fehérjetüske van, amellyel beledöfi magát az emberi sejtbe. Ezt célozták meg a koronavírus elleni vakcinával.
Fotó: Gulyás Attila Ennek a tájnak a különlegességét nem csupán természeti értékei és régmúltra visszatekintő turizmusa adja. Találunk itt ugyanis egy 650 méter hosszú, szövevényes földalatti járatrendszert is, ami hazánk második világháborús erőfeszítéseinek egyik titkos máig fennmaradt nyoma, amelynek roppant méretei ámulatba ejtőek. Hogy pontosan milyen titkot rejt a Helembai-hegység, illetve hogy miért érdemes ide kirándulást tervezni, arról a Turista Magazin áprilisi számában olvashattok többet. Az áprilisi lapszámunkat itt tudod megrendelni, előfizetni pedig ide kattintva tudsz ránk! MOST INKÁBB CSAK GONDOLATBAN MENJ TÚRÁZNI! Bár mi "békeidőben" aktív kikapcsolódásra igyekszünk buzdítani az olvasóinkat, a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetben nekünk is az a felelősségünk, hogy felhívjuk a figyelmet a járványügyi intézkedések betartásának fontosságára. A természet megvár. Börzsöny-hegység látnivalók - 46 ajánlat véleményekkel - Szallas.hu programok. Éppen ezért most mi is azt szeretnénk kérni, hogy saját és embertársai érdekében mindenki maradjon otthon, és a tartalmainkat a kanapén olvasgatva, egyelőre csak virtuálisan folytassa az ország felfedezését.
Parkolni a fent jelzett utak padkáin, illetve a kijelölt parkolókban lehet. Fokozottan védett területek csak engedéllyel látogathatók, kivéve az azokon keresztülvezet turistautakat, de azokról letérni vagy ott virágot szedni nem szabad. A vadon él, továbbá a védett és fokozottan védett növényeket (gumóját, hagymáját, gyökerét) kiszedni, letépni nem szabad. A területen él állatfajok egyedeit (azok bármely fejldési állapotát beleértve) elpusztítani, élettevékenységében zavarni nem szabad. Kerülni kell a hangoskodást, a vadon él állatok nyugalmának zavarását. Vadgyümölcsök és gomba a nemzeti park területén (fokozottan védett részek kivételével) az egyéni szükségletet meg nem haladóan gyjthet. A természetben mvelhet sporttevékenységek közül a technikai jelleg sportágak (függvitorlázás, gyalogernyzés, kerékpározás, autó- és motorversenysport) a nemzeti parkban a természetvédelmi hatóság elzetes engedélyével mvelhetk. Sziklamászáshoz, tájékozódási versenyek rendezéséhez a nemzeti park igazgatóságának engedélye szükséges.
2015. 03. 13 A Börzsöny igen gazdag állatvilággal rendelkezik. Szép számmal élnek olyan állatfajok, amelyek országunkban csak itt találhatók. A tájegység igen gazdag állatvilággal rendelkezik. Szép számmal élnek olyan állatfajok (rovarok), amelyek országunkban csak itt találhatók. (pl: pannon laposfutó, rablópille, havasi tűzlepke). 13 A Börzsöny alacsony, alig kétszáz méteres aljzatból meredek oldalakkal csaknem ezer méter magasságig nyújtózó élesen kirajzolódó, hatalmas tömegű hegység, az Északnyugati Kárpátok, s egyben az Észak-Magyarországi Középhegység legnyugatibb tagja. (részletek) 2015. 13 A figyelmes erdőjáró előtt nyilvánvaló, hogy az erdő lényegesen több, mint az azt alkotó fák együttese. Az alattuk élő cserje és félcserje, lágyszárú, vagy éppen gombafajaival együtt, egymást kiegészítve – sok esetben azokkal egyenest szimbiózisban élve – válnak organikus egésszé.