Az emberi természet az űr mélyén sem változik Kir Bulicsov nevével már több évtizede találkozhattak a magyar sci-fi kedvelői, elsősorban novellái kapcsán, melyek a Galaktika című folyóiratban jelentek meg, egészen a '70-es évekig visszamenően. Nem túl termékeny íróról van szó, művei azonban sokszor újító szándékúak, s nem a technológiai vívmányokat helyezi középpontba, hanem az emberi psziché változatos megnyilvánulási formáit és környezetének rá való hatásait vizsgálja. Meddig tart a személyes felelősség? Mennyire fontos megőriznünk régi hagyományainkat? Érdemes-e belevágni az ismeretlenbe? Izgalmas felvetések ezek, s utolsó kötetében, A kozmosz vándoraiban szintén hasonló mélységeket igyekszik feltárni. Mindenekelőtt azonban le kell szögeznünk; az olvasó nem egy egységes regényt tart a kezében, és nem is antológiát. Ez három kisregény egyetlen összekötő láncszemmel, ami nem más, mint a főszereplő, Vlagyiszlav Pavlis doktor személye. A hajóorvos életében három olyan kaland is megtörténik, amiből akár egy is sok lenne egy átlagember számára.
Összefoglaló Pavlis doktor egyszerű hajóorvos, de valami rejtélyes oknál fogva minden útján az események előterében találja magát. Először egy olyan űrhajón teljesít szolgálatot, amelynek megszakad a kapcsolata a Földdel, és így nem érkezhet meg teleportáció útján a legénység váltása, tizenhárom egyhangú év utazásra ítélve a személyzetet. Azután hajótörést szenved egy idegen bolygón, amelynek primitív népét egy istenként tisztelt tudós manipulálja; vajon beleavatkozhat-e az évtizedek óta zajló emberkísérletbe? Végül egy expedíció segítségére kell sietnie, amelyet a helyi fauna szörnyűségesen agresszív teremtményei tartanak rettegésben. A legendás Kir Bulicsov történetei az orosz SF fénykorát idézik meg, amikor még igazi hősök járták a kozmoszt, és a felvetett súlyos erkölcsi kérdéseket sem szégyellte a szerző szórakoztató kalandokba csomagolni.
Ebben a félévben sokat rizsáztam (értsd: a magyarországi rizstermesztéssel kapcsolatban kutakodtam egy szemináriumi dolgozat, egy kari TDK-s előadás, végső soron pedig a szakdolgozat kedvéért), de legalább nem unatkoztam. Emiatt történhetett az, hogy bár márciusban megvettem Kir Bulicsov még 2018-ban kiadott novelláskötetét, csak a napokban sikerült a végére érnem. Az előző ajánlóban már emlegettem a Pavlis-szériát, de igazából nem mertem boncolgatni. Ezt a hiányt pótolva lássuk, mit is tartogat A kozmosz vándorai! Novelláskötet révén 3, egymástól élesen elválasztható, közepes hosszúságú történetet kapunk terítékül, így ismertetés helyett kisebb summázásra fognám: Tizenhárom évnyi utazás: Az Alfa Cygni felé már egy évszázada robogó Antej legénysége egy újabb ellátmány- / munkaerő-váltásra készül, azonban elvesztik a kapcsolatot a Földdel. A negyedéves, medikus-kabinos gyakornokként szolgálatot teljesítő Pavlis a többiekhez hasonlóan kétségbeesve várja, vajon ez egy ideiglenes probléma, vagy az egyre növő távolság miatt valóban magukra maradtak?
Az S2 szelep a vezérlő jel hatására átvált ( az 1-es csatlakozástól a 2-es felé áramlik a levegő), amely ezáltal működteti az Y1 szelepet, amely szintén átvált ( az 1-es csatlakozástól a 4-es felé áramlik a levegő). Az Y1 szelep pedig közvetlenül működteti a munkahengert, amely így pozitív mozgást végez. A vezérlő jel megszűnésekor az S2 szelep leszellőzik ( a 2-es csatlakozástól a 3-as felé áramlik a levegő), az Y1 szelep a rugó hatására átvált ( az 1-es csatlakozástól a 2-es felé áramlik a levegő), aminek eredményeként a munkahenger negatív mozgást végez és alaphelyzetbe áll vissza. A 4/2 -es és az 5/2 -es, valamint a 4/3 -as és 5/3 -as szelepek a pneumatikus vezérlésekben hasonló funkciót látnak el. Az alábbi példában egy-egy kézi működtetésű szeleppel (S1, S2) vezérlünk egy-egy kettősműködésű munkahengert (C1, C2), amelynek a sebességének a beállításához fojtó-hangtompítót használunk. NAMUR szelepek. A 4/2 -es szelepvezérlés (S1) esetén azonos lesz a munkahenger (C1) pozitív és negatív mozgásának a sebessége, mivel a 4/2-es szelepnek egy kipufogó-csatlakozása van, amelyen keresztül a munkahenger cellái fojtva leszellőznek.
Ezzel szemben az 5/2 -es szelepvezérlés (S2) esetén a munkahenger mindkét cellája külön kipufogó-csatlakozáson keresztül szellőzik le, amellyel így két fojtó-hangtompító szelepen keresztül külön-külön beállítható a munkahenger (C2) pozitív és negatív mozgásának a sebessége. A fenti példák olyan alapkapcsolások, amelyeken keresztül áttekinthetjük a szelepek alkalmazását. A különféle vezérlésekről, valamint az összetettebb kapcsolásokról egy következő tananyagban lesz szó. A következő fejezetekben átnézzük, a HAFNER szelepek típusszámainak jelölését... Készítette: HAFNER Pneumatika Kft.
mechanikus működtetésű, nyomócsapos rugó-visszatérítéses görgőkaros légrugó-visszatérítéses billenőgörgős rugó-, és légrugó visszatérítéses kézi működtetésű, nyomógombos kézikaros reteszelt kézikaros (bistabil) pedál működtetésű pneumatikus vezérlésű elektromos, direkt vezérlésű elektromos vezérlésű, elővezérelt kézi segédműködtetés pneumatikus vezérlésű, differenciáltolattyús, domináns pneumatikus vezérlésű, differenciáltolattyús Csatlakozások számozásai Szelepcsatlakozások számozottak, amely utal a csatlakozás funkciójára. A jelölések mindig a szelep alaphelyzetére vonatkoznak. Ha nincs ilyen, akkor a jelölések arra a működési helyzetre vonatkoznak, amit a szelep a berendezés alaphelyzetében vesz fel. Az alaphelyzet az a működési helyzet, amelyet a szelep a működtető erő megszűnése után felvesz. Táplevegő 1 P Vezérelt csatlakozás 2, 4, 6 A, B, C Kipufogás 3, 5, 7 R, S, T Vezérlő csatlakozás 10, 12, 14 X, Y, Z Tekintsük át a gyakorlatban... Konkrét példákon keresztül elemezzük a szimbólumokat.