Egy másik elmélet szerint a Föld magja nem vasból épül fel, hanem sokkal sűrűbb elemekből. Az itteni nukleáris reakciók okozzák a mágneses mező változásait. Mivel a Föld mágneses tere védi a földi élővilágot a világűrből érkező sugárzásokkal szemben, ezért a pólusváltások időtartama alatt az élőlények a mágneses tér megszűnése miatt védtelenné válnak. A múltban történt pólusváltások ideje alatt a régészeti leletek alapján nem történt tömeges fajpusztulás. A mágneses mező érzékelése [ szerkesztés] Az állatok (köztük legismertebbek a madarak és a teknősök) vonulásuk során a Föld mágneses pólusaihoz igazodnak. [6] Német és cseh kutatók szarvasmarha, európai őz és gímszarvas megfigyelésével kimutatták, hogy az állatok legelés és pihenés közben is a mágneses észak-dél irányhoz igazodnak. Az érzékelés mechanizmusa egyelőre nem ismert. [7] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Mágneses deklináció Mágneses inklináció Kurszki mágneses anomália Külső hivatkozások [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85079763 GND: 4015173-6 BNF: cb11932393m BNE: XX524537 KKT: 00573127
2010-03-31 Oktatás-kultúra, Zöldinfó A dinoszauruszok kihalásáért nem egy meteor becsapódása, hanem a Föld mágneses tere okolható – állítja egy orosz kutató. A Föld ásványai akkor kezdtek elkülönülni, amikor bolygónk még izzó, olvadt gömb volt. A nehezebb anyagok, mint amilyen a vas és a nikkel, lesüllyedtek, megalkotva a gömb alakú földmagot. A hatalmas belső nyomás hatására ez a mag megszilárdult, a felszínhez közelebb azonban, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külső mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét. Kőzettani vizsgálatok tanúsága szerint az elmúlt néhány milliárd év alatt a Föld átment néhány mágneses pólusváltáson, a legutóbbira 780 ezer éve került sor. A pólusváltások szabálytalan időközönként, általánosan 200 ezer évente következnek be, ám voltak időszakok, amikor két pólusváltás között alig ötezer év telt el, máskor pedig hosszú nyugalmi periódusok voltak, amelyek akár 50 millió évig is eltartottak. "Kutatásaink szerint az összes nagy kihalási esemény 20-30 millió évvel egy-egy ilyen hosszú nyugalmi időszak után következtek be" – hangsúlyozta Vlagyimir Pavlov, az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai Kutatóintézetének munkatársa.
A földmag hőjének utat kell találnia fölfelé: a forró anyag a bolygó felsőbb rétegei felé szállva úgynevezett konvekciós áramlatokat kelt. Ugyanekkor a Föld forgása is nagy erőt hoz létre, az úgynevezett Coriolis-erőt és a két erő együtt a forró anyag bonyolult, spirális áramlását kelti. "Ha egy ilyen áramlásrendszerben elektromos áram keletkezik, az mágneses teret hozhat létre, amely tovább erősíti az elektromosságot és így tovább, míg végül a mágneses erő olyan nagy lesz, hogy a Föld felszínén is mérni tudjuk" – magyarázta Alessandro Toschi, a tanulmány egy másik szerzője, szintén a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója. Eddig azonban nem volt tisztázott, miért jönnek létre egyáltalán a Föld magjában a konvekciós áramlatok. A vas ugyanis jó hővezető, ez a képessége nagy nyomás hatására még jobb lesz. "Ha a földmag kizárólag vasból állna, az elektronok a vasban viszonylag szabadon mozognak, így a meleget elszállítanák a magból egyedül is, nem lenne szükség a konvekciós áramlatokra. Ha így lenne, a Földnek nem lenne mágneses tere" – mondta Held.
A geológiai bizonyítékok szerint a Földön utoljára 780 ezer évvel ezelőtt következett be. E rejtélyes tendenciák miatt döntött az Európai Űrhivatal is egy, a bolygónk mágneses mezejét vizsgáló program elindítása mellett. A Swarm névre keresztelt küldetés 2009-ben indult útjára. A program során három műholdat lőttek fel, melyek pályája a pólusok felett halad. A Swarm A és a Swarm B műholdak párhuzamosan, egymástól 150 kilométer távolságban, kezdetben 450 kilométerrel a felszín felett vizsgálják a mágneses mező változásait. A műholdak folyamatosan lefelé ereszkedve a küldetés végén már csak 300 kilométer magasságban végeznek méréseket. A harmadik műhold, a Swarm C végig magasabban, körülbelül 500 kilométerre a felszín felett kering. A műholdakat végül 2013 novemberében lőtték fel, 3 hónapon keresztül a pályájukat állítják be, utána indultak a mérések. [3] [4] A műholdak mérései alapján a földi mágneses mező a korábbi változási sebességnél tízszer gyorsabban gyengül, tízévente körülbelül 5 százalékot.
- A mágneses mező polarizált, északi és déli pólust mutat, akárcsak a rúdmágnes. - Mivel az ellentétes pólusok vonzzák egymást, az iránytű tű, amely az északi pólusa, mindig a földrajzi észak környékére mutat, ahol a Föld mágnesének déli pólusa van. - A mágneses tér irányát zárt vonalak képezik, amelyek elhagyják a mágneses délt (a mágnes északi pólusa) és belépnek a mágneses északra (a mágnes déli pólusa). - A mágneses északon - és a mágneses déli irányban is - a mező merőleges a föld felszínére, míg az Egyenlítőnél a mező legelészik. (lásd az 1. ábrát) - A tér intenzitása sokkal nagyobb a pólusoknál, mint az Egyenlítőnél. - A földi dipólus tengelye (1. ábra) és a forgástengely nincsenek egy vonalban. 11, 2º elmozdulás van közöttük. Geomágneses elemek Mivel a mágneses mező vektor, az X eredetű OY eredetű derékszögű koordinátarendszer segít meghatározni helyzetét. A mágneses mező vagy indukció teljes intenzitása B és annak vetületei vagy alkotóelemei: H vízszintesen és Z függőlegesen. Kapcsolatban állnak: -D, a mágneses deklinációs szög, amely H és földrajzi északi (X tengely) között keletkezik, kelet felé pozitív, nyugat felé negatív.
(Forrás: NASA) A Földhöz hasonlóan a Hold kialakulásából származó hő is folyékony állapotban tartotta az égitest mélyén található vasat, csak kis mérete miatt nem olyan hosszú ideig. "Olyan ez, mint tortát sütni: amikor kivesszük a sütőből, elkezd lehűlni. Minél nagyobb a torta, annál lassabban hűl ki. " – magyarázza Green. Mágneses pajzs A kutatók modellezték a Föld és a Hold mágneses terének 4 milliárd évvel ezelőtti viselkedését. Létrehoztak egy számítógépes modellt, hogy az égitestek két adott pozíciójában vizsgálhassák meg a mágneses terek viselkedését. Arra az eredményre jutottak, hogy bizonyos időpontokban a Hold magnetoszférája gátat képzett a Föld–Hold rendszert bombázó, a Napból származó erős sugárzással szemben. A számítások szerint ez annak volt köszönhető, hogy a Hold és a Föld magnetoszférája mindkét égitest sarki régióinál összekapcsolódott. A Föld fejlődésének szempontjából fontos, hogy a napszelet alkotó nagy energiájú részecskék nem tudtak áthatolni az összekapcsolódó mágneses tereken, és "lefújni" a Föld légkörét.
2018. okt 5. 8:33 #Dancs Annamari #új szerelm #apamodell Dancs Annamari / Fotó: FEM3 Néhány hónapja rátalált a szerelem Mint ismert, Dancs Annamari két éve ment hozzá a kollégájához, Kerényi Miklós Mátéhoz tavaly fiuk született, Ádám, ám a kapcsolat tönkrement. Azóta a színésznő egyedül nevelte gyermekét, az összes idejét a pici és a munka töltötte ki. Sokáig nem is volt nyitott egy új kapcsolatra, hónapokig próbálta kiheverni a csalódást, amit tönkrement házassága okozott, igyekezett meggyógyítani a szívét és a lelkét. Sikerült. – Ő maga sem hitt abban, hogy ilyen gyorsan rátalál a boldogság. Élte a mindennapokat, dolgozott és a kisfiát nevelte. Aztán egyszer csak belépett az életébe az új férfi – mesélte a színésznő egy közeli ismerőse a Blikknek, és hozzátette, Dancs Annamari láthatóan kivirult. – Megérdemelte a boldogságot. Dancs annamari uj parka filmek. Közel két hónapja ismerkedett meg az új párjával, aki azonnal meghódította. De nemcsak őt, hanem a kisfiát is, Ádám is megkedvelte édesanyja új szerelmét, ami fontos Annamarinak.
Sztárvilág Divat Most Testünk-lelkünk Szórakozás Nő és Férfi Kiskegyed otthona Kiskegyed konyhája Copyright Ringier Hungary Kft. 2000-2022 Impresszum Felhasználás és adatvédelem Médiaajánlat Adaptivemedia Süti beállítások Ringier Hungary Network Blikk Kiskegyed Glamour Recepttár Adaptive Media Tilos a Kiskegyed bármely fotóját, írott anyagát részben vagy egészében, illetve átdolgozva átvenni vagy újraközölni a kiadó írásos engedélye nélkül Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.