Arra kérdésre, hogy előfordulhat-e, hogy sok lesz a vakcina, de nem lesz kit beoltani, Orbán Viktor elmondta: már 3, 7 millió ember regisztrált az oltásra, a 65 év felettieket 81 százalékát pedig már beoltották. A miniszterelnök hangsúlyozta: mára csak 250 ezer 65 év feletti nem kapta meg az oltást. A miniszterelnök a fiatalok oltásáról is beszélt, mint mondta, egy hét múlva az operatív törzs döntése alapján mondják meg, hogy a 16–18 évesek kaphatnak-e vakcinát. Orbán Viktor az oltási igazolványról is beszélt: ha a beoltottak száma eléri a 3-3, 5 milliót, és ezzel sikerül visszaszorítani a halálozást, könnyítést adhatnak – ilyen lehet a szállodai nyitás, kulturális szolgáltatás – azoknak, akiknek van oltási igazolványuk. Orbán Viktor ezután az egészségügyi dolgozókról kérdezték, mint mondta, ők a mi hőseink, sok millió embert mentenek meg ettől a nagy bajtól. Ez most egy ilyen húsvét, adjuk meg az egészségügyben dolgozóknak a tiszteletet, ne mondjuk, hogy összeomlik az egészségügy, mert azzal leértékeljük a benne dolgozók munkáját, akik működtetik – mondta kormányfő.
Legyőztük az ötödik hullámot Ötödször is legyőztük a koronavírust. a szakemberek azt mondták, hogy visszatérhetünk a járvány előtti egészségügyi állapothoz. Nem kizárt, hogy lesz hatodik hullám, de egyelőre az ötödik hullámot legyőztük. Gazdaság megvédése Orbán Viktor azt mondta, kellő időben tudhatunk meg majd részleteket a gazdaság megvédéséről, de szerinte a közvetlen kockázatok közé tartoznak a szankciók. A nyugatiak szankciók mellett döntöttek, és mi a nyugat része vagyunk. Ennek ára van rövid távon. Azon kell dolgoznia a kormánynak, hogy a belső károkat megpróbáljuk enyhíteni. Ez a közvetlen belső kár a Sberbank bebukása, a nagyobb betétesek a pénzük egy részét nem fogják visszakapni, főleg cégek, amelyek a magyar gazdaságot működtetik. A második közvetlen veszély az energiárak emelkedése, a szankciók miatt 50-60%-os áremelkedést tapasztalhatunk. A rezsicsökkentéssel kell megvédeni az embereket. A magas infláció veszélye is nagyságrendekkel megnövekedett, a jegybankkal a kormány keresi ennek kezelési útjait.
A műsorvezető Nagy Katalin kezdésként rögtön azt kérdezte a kormányfőtől, mit szól ahhoz, hogy Jaroslaw Govin lengyel miniszterelnök-helyettes csütörtök este bejelentette, hogy Lengyelország kész feladni a vétószándékot az EU 2021-2027 költségvetésével, illetve a koronavírus utáni helyreállítást segítő alappal kapcsolatban is - írja a Hvg. Az 1, 8 ezer milliárd eurós pénzügyi csomagot azzal a feltétellel hajlandók elfogadni, ha ahhoz egy részletes magyarázatot fűznek az uniós források lehívását érintő jogállamisági feltételrendszerről. Orbán Viktor megerősítette: a feltételrendszert nem fogadják el, de időt veszíteni nem szabad. Azt javasolták korábban a németeknek, hogy a két dolgot külön kell választani, vagyis tegyék félre a jogállamisági rendeletet és később tárgyaljanak róla, hogy addig gyorsan is el lehessen fogadni a költségvetést. Erről állapodtak meg a lengyel kormánnyal is, amit mindkét kormányfő aláírt. Az a megoldás, amit a lengyel miniszterelnök-helyettes jelentett be, "nem fog menni".
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. márc 12. 9:52 Orbán Viktor miniszterelnök / Fotó: RAS-archívum Izraeli látogatása miatt elmaradt Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjúja. Orbán Viktor csütörtökön utazott Izrael fővárosba a magyar–cseh–izraeli csúcstalálkozóra, hogy a vírus elleni védekezésről tárgyaljon Andrej Babiš és Benjamin Netanjahu kormányfőkkel, jelenleg pedig úton vannak Jeruzsálemből hazafelé. ( A legfrissebb hírek itt) Havasi Bertalan sajtófőnök mindenkit megnyugtatott: a szokásos heti rádióinterjú nem marad el, valószínűleg vasárnap reggel kerül rá sor – válaszolta a Telex kérdésére. A miniszterelnök tíz éve szinte minden pénteken megszólal a Kossuth rádió adásában; a járvány kitörése óta gyakran közölt járványügyi adatokat, illetve sokszor jelentett itt be a korlátozással kapcsolatos részleteket is. Orbán Viktor interjú Kossuth Rádió Izrael
A vakcinákkal kapcsolatban elmondta, 17 millió vakcinát kötött le Magyarország az EU-val. Illetve azt is kijelentette, hogy az oltásellenesek le akarják beszélni a magyarokat arról, hogy beoltassák magukat, azonban mindenkit arra kér, hogy éljenek az oltás lehetőségével. "Ha nem lenne itt a kínai és az orosz vakcina, nagy bajban lennénk. Az unió által rendelt vakcinák nem érkeznek" – mondta, majd hozzátette: 2, 5 millióan regisztráltak az oltásra itthon. Azt tervezik, hogy húsvétra legalább az első oltást megkapja minden regisztrált. Ha ez így alakul, akkor húsvétra Magyarország lehet a legátoltottabb ország Európában. A szigorításokkal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik szemünk sír, a másik nevet, hiszen már van koronavírus elleni vakcina, viszont egyszerre kell arról beszélnünk, hogyan lazítsunk és szigorítsunk a korlátozásokon, mivel napról napra egyre több a fertőzött. Mint mondta, fegyelmezettnek kell lennünk. A következő néhány nap dönti el, kell-e szigorítani – jelentette ki, illetve hozzátette: a határokon mindenképp szigorításra van szükség.
Az operatív törzs már elkészítette az oltási tervet, először az egészségügyi dolgozók, utána pedig a "súlyos állapotban lévők" kapják meg az oltást, ezután jön mindenki más-írják. "December 11-e után hogyan alakulnak a korlátozások? " - kérdezte Nagy Katalin. Orbán erre még nem tudott válaszolni, de elmondta, hogy csütörtökön tárgyalt erről a járványügyi szakemberekről, ma pedig az egészségügi tudományos tanácsot hallgatja meg, szombaton pedig gazdasági szakemberekkel tárgyal. Hétfő reggel hat órai operatív törzs döntésén fog döntés születni a karácsonyi és a januári korlátozásokról -írják. A cikk frissül.
A kertészeti ágazatot érintő üzemkorszerűsítési eredményekről, valamint a támogatási és fejlesztési lehetőségekről tartott előadást Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon – tájékoztatta az Agrárminisztérium szerdán közleményben az MTI-t. Az elmúlt időszakban jelentős támogatási lehetőségek nyíltak meg fejlesztésre mind a zöldség-, mind a gyümölcságazat számára. Közel 2 millió négyzetméter új növényházi felületet létesülhet, ebből új üvegházként közel 900 000 négyzetméter, ami képes az egész évben biztosítani azt a fogyasztási igényt, amely a hazai lakosság számára nélkülözhetetlen. Azt gondolom, hogy ez komoly eredmény, közel 90 milliárd forint értékben – jelentette ki Papp Zsolt György. A vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár elmondása szerint a kertészeti ágazatban az egyik legmeghatározóbb az üzemkorszerűsítés, a kertészeti gazdaságok technológiai megújulásához segítséget nyújtó kiírás alapján 2600 vállalkozás újíthatja meg a gépparkját.
Túlságosan Budapestre, illetve néhány nagyváros térségére, valamint meghatározóan csupán két szektorra, az autóiparra és – újabban – a hadiiparra összpontosul a gazdaságunk -emelte ki. Majd rátért arra, hogy ezzel szemben Magyarországnak van egy olyan iparága, amelyben az adottságait és a hagyományait tekintve is versenyképes lehetne az európai, különösen pedig a közép-európai gazdasági versenyben. Ez az iparág a tágan értelmezett mező- és élelmiszergazdaság. Ennek történelmi léptékű – a hazai, az uniós és a piaci forrásokkal együtt mintegy 9000 milliárd forintból megvalósuló – fejlesztése gazdaságilag erősebbé, társadalmi szempontból polgárosultabbá és jobban integrálttá, a biztonságos hazai élelmiszer révén egészségesebbé, a korszerűbb víz- és földgazdálkodás révén pedig zöldebbé és fenntarthatóbban fejlődővé tenné Magyarországot -fogalmazott a politikus. A fejlesztéspolitikai fordulat végrehajtására, tehát a felzárkózásra a következő évtized kínálja a magyar történelem eddigi legnagyobb lehetőségét.
Szegeder