Vonatkozó jogszabályok A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. §, 4. § (1) bekezdés, 9. §, 16-21. §, 33. § (1) bekezdés b) pont; A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. 21. § (5) bekezdés; 29. § (1b) bekezdés, 33. §, 82. §, 86. § (4) bekezdés, 71/A. §, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés; 102. § (1) bekezdés, 116. §; A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. § (3a) bekezdés; A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. rendelet 1. § (1) bekezdés, 109. §; A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 29/2004. (VI. 16. Hatóságilag kivont autó eladas . ) BM rendelet 2-3. §, 1. számú melléklet 2. f. ) pont Kulcsszavak jármű eltulajdonítása; külföldön történő letelepedés; külföldi tartózkodás; külföldre történő értékesítés; muzeális előminősítés; versenyjárművé történő átalakítás Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
1837 novemberében utóbbi vállalkozó kapta meg az előmunkálati engedélyeket, így eldőlt, hogy az első szakasz Pest és a tőle 33 kilométeres távolságban fekvő Vác között húzódik majd. Ullmann Móric felhívására a porosz Karl Friedrich Zimpel két éven belül elkészítette az építkezés terveit, anyagi viták miatt azonban hamarosan távozott az országból, így a munka néhány éves késést szenvedett. Az első magyar vasútvonal átadása (1846. július 15.) - 2019. július 16., kedd - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. A Helytartótanács 1844 januárjában hagyta jóvá az építkezés terveit, majd létrejött a vasútépítést felügyelő Magyar Középponti – központi – Vasúttársaság, és az Ullmann-féle Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hiteleinek köszönhetően hamarosan kiírták a beszerzési pályázatokat is. A Pest-Vác vonal második főépítésze közben – a szintén porosz – August Wilhelm Beyse lett, akinek vezetésével 1844. október 5-én a munka is megkezdődhetett. Az első magyar kötött pályát import acélból, walesi és poroszországi kohók által gyártott rudakból építették meg, a talpfákat a magyar tölgyerdők, a sínek rögzítéséhez használt csavarokat pedig Resicabánya kohói biztosították.
A vasútvonal környékén épített töltést a Duna medréből nyert hordalékanyag szolgáltatta. Napjaink tapasztalatai nyomán nem lepődhetünk meg, hogy már a Pest-Vác vasútvonal építése is hemzsegett a visszaélésektől: a tapasztalt főépítész, Beyse éppen ennek meggátolására akarta kisvállalkozókkal végeztetni a munka nagyját, Ullmann azonban engedett a nagyobb befektetők nyomásának, így hamarosan elszaporodtak a sötét ügyek, és egyre-másra tűntek el jelentősebb pénzösszegek. Százhetvenöt éves az első magyar vasútvonal - autopro.hu. A porosz tervező egy év után aztán belefáradt az örökös küzdelembe, és Lachner Károlynak adta át helyét, aki az építkezés maradék 10 hónapjában kifogástalanul végezte munkáját. Közben Zitterbarth Mátyás vezetésével 1845 márciusától megkezdődött az első pesti indóház építése, mely gyakorlatilag a mostani Nyugati Pályaudvar közvetlen elődjének tekinthető. A munkálatok olyan gyorsan haladtak, hogy a Belgiumból rendelt gőzmozdonyok már 1845 novemberében kísérleti utat hajthattak végre a Palota – Rákospalota – és Pest közötti, mintegy 10 kilométeres szakaszon.
A 140 éves Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítása tavaly kezdődött. A 750 milliárd forintra becsült beruházási összegből a vasútvonal megújítása mellett a vonathálózat egyéb létesítményei is megújulnak, amiről korábbi cikkünkben i s írtunk. Új vasútállomás épül Újvidéken, és a vajdasági várost a magyar határral összekötő szakaszon összesen 49 aluljárót és felüljárót is kialakítanak. Az első magyar vasút tűzifaként végezte - Tudás.hu. A szerb és a magyar főváros között néhány éven belül kevesebb mint három óra alatt lehet majd közlekedni. (Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő a Budapest–Belgrád-vasútvonal Belgrád és Újvidék közötti szakaszának felavatására indul Belgrádból Újvidékre 2022. március 19-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)
A közbenső településeken mindenütt nagy ovációval fogadták a szerelvényt, de Vácra hatalmas tűzvész látványára érkeztek: égett a város, és a nagy riadalom elrontotta az ünneplést. A vonal felavatásával Magyarország Európában tizenegyedikként lépett be a gőzüzemű vasúttal rendelkező országok sorába. A kor műszaki színvonalának megfelelő gőzmozdonyokat Belgiumból, a Cockerill cégtől szerezték be, azok szétszerelve, hajón érkeztek Pestre. Teljesítményük 50-60 lóerő, tömegük 10, 9 tonna, átlagsebességük óránként 42 kilométer volt, ezekhez még abban az évben német és osztrák mozdonyokat is vásároltak. A négytengelyű, forgóvázas kocsik befogadóképessége 30-60 fő, tömegük 10-12 tonna, hosszuk 10, 4 méter volt. Az üveg nélküli ablakokat leereszthető bőrfüggönyökkel látták el, a világítást mécses és olajlámpa, a fűtést meleg vizes palackok szolgáltatták. Az 1435 milliméter nyomtávú pálya 5, 5 méter hosszú kovácsoltvas sínjeit tölgyfa talpfákra fektették. A lillafüredi kisvasút tavaly volt 90 éves Petőfi Sándor lelkesen üdvözölte a fejlődést.
A vasút építését sok vita előzte meg, még az is kérdéses volt, hogy a Duna melyik oldalán vezessen: a pestin vagy a budain. Miután eldőlt, hogy a vasút Pestre érkezik, és innen megy tovább majd a vonal Debrecen felé, megindulhatott az építkezés. Pest városa 1844-ben, a vasút építésekor azt kérte, hogy a Pest–Bécs és a Pest–Debrecen vasútvonalaknak külön pályaudvara legyen. Attól féltek ugyanis, ha nem kell átszállni Pesten, mert a vasút csak elsuhan a város mellett, akkor a pesti kereskedelmi élet hanyatlani fog. Végül nem külön pályaudvarok épültek, hanem egy, az első Pesti indóház, amely nagyjából a mai Nyugati pályaudvar helyén állt. Azért csak nagyjából, mert sokkal délebbre nyúlt be, egészen a mai Jókai utcáig tartott. A választás azért esett a városnak erre a területére, mert az akkor még jórészt üres volt, az állomásépületet nem kellett beszorítani semmi közé. Az indóház – hasonlóan a mostani Nyugati pályaudvarhoz – úgynevezett fejpályaudvar volt, azaz a vonatok a csarnok belsejébe érkeztek meg.