Egy kb. 20 centi átmérőjű lábast vagy sütiformát nagyon alaposan kikenünk hideg vajjal és bőven megszórjuk zsemlemorzsával amit egyenletesen eloszlatunk az edényben, majd beleöntjük a grízes tészta masszát. Mehet a sütőbe 180 fokra kb. 25-30 percre és kész, kivehetjük vagy amikor aranybarnára sül és szépen kiemelkedik a tálból.
Óvodákban, iskolákban az étlapon megjelent különböző gyümölcsízekkel. A grízes tésztát éttermi étlapokon nem igazán lelhetjük fel, így ha erre vágyunk, legtöbbször magunknak kell megcsinálni. Figyelt kérdés Olyat akarok végre, amin szépen eloszlik a grí sosem sikerül, a gríz vagy kemény marad, vagy ragacsos kis gombócok lesznek belőle és nagyon kellemetlen így az egész! Nem tudom, mit rontok el. 1/6 anonim válasza: a grízt megpirítod olajon, aztÁn felöntöd annyi vízzel, hogy ellepje, letakarod egy fedővel, úgy hagyod 15 percre és kész is:d 2012. aug. 2. 14:19 Hasznos számodra ez a válasz? Grízes tészta street kitchen dc. 2/6 anonim válasza: Én mindent meg tudok főzni, de darás tésztát mindíg lett a dara, mint a túrógombóc. Múlt héten sikerült először. Úgy csináltam, hogy egy edénybe tettem egy ici-pici olajat, meg kb 3 nagy evőkanál dará szép színe lett óvatosan felöntöttem kb. 2 deci vízzel. (utólag jöttem rá, hogy túl sok vizet öntöttem rá, ezért nem sikerült), lefedtem, párszor megkevertem, és tényleg jó elég volt egy nagy családi csomagos metélthez.
Kata szelet, az igazi retró süti Hallottál már erről a sütiről? Nosztalgiára fel!
Fekete István (1949) Roráte - karácsonyi novella Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak. Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. Ámbár hiszen sár van mindenütt. Az ég még sötét. A tegnap gondja, mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére. A bereki ember – Fekete István élete · Film · Snitt. Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs. A külső mozgás bekúszik a templomba s megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is meggyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: "Harmatozzatok égi Magasok" Mise végére egészen bemelegedett a templom, szinte otthonos lett. Legalább is így érezte ezt Baka Máté az alszegből, de így érezte ezt Hosszú Illés is ugyanonnan.
Ennek egyik oka szerinte az volt, hogy a természetfilmek nem meséltek történetet. Fekete István népszerű állatregényében, a Lutrában azt a lehetőséget látta meg, hogy a magyar természetfilmezés erényeit egy mozgalmas cselekmény keretei közé illessze. A filmet eredetileg amatőr szereplőkkel akarta leforgatni, végül Zágoni Bálintra és Usztics Mátyásra osztotta a főszerepeket (a narrációt pedig a színészlegenda Bessenyei Ferenc mondta fel). Az állatok sem lehettek teljesen "amatőrök": a vadon élő és frissen befogott vidrákkal nehéz együttdolgozni, bizonyos mértékig idomítani kell őket, ugyanakkor az állatkertben tartott vidrák sem feltétlenül alkalmasak a forgatásra, mert a bezártságban a vadászösztöneik megfakulhatnak, és nem biztos, hogy megteszik azt a kamera előtt, amit a jelenet kíván. A Lutra végére nem írhatták ki, hogy nem sérült meg állat a film forgatása során, ugyanis az elsőként kiválasztott vidrákat megsértette egy csapda, és vérmérgezésben meghaltak. Bogáncs (Fejér Tamás, 1958) - Alapfilmek. Végül egy vidratestvérpár alakította Lutrát: a "szelíd" Maci és a "konok" Muki, akiket Hárs Mihály fél évig szoktatott magához.
Egy emlékezetes jelenet Lutra vadászat közben beúszik a halászok csapdájába. Úgy tűnik, nem tud szabadulni az erős zsinegből font halászvarsából. Bálint és Mátyás csónakja egyre közelebb ér. Mai szemmel már megmosolyogtatók az akció kellékei – főként a légpuska pukkanó hangja –, a jelenet mégis feszült. Fekete istván filme les. Hárs Mihály a hollywoodi filmekből ismerős párhuzamos montázst és határidő-dramaturgiát használ: kiszabadul-e a vidra az utolsó pillanatban? A jelenet forgatása különösen veszélyes volt, ezért ezt vették fel legutoljára. Ügyelni kellett rá, hogy a vidrát csak addig tartsák víz alatt, amíg az kibírja levegővétel nélkül. Nehézséget okozott az is, hogy csak egyszer tudták felvenni a jelenetet, mert a vidra biztosan nem "játszotta" volna el újra a szabadulást, ezért mindenképpen jól kellett sikerülnie a felvételnek. Rendező Hárs Mihály (forrás: NFI) Plakát Tervező: Illés János (forrás: NFI)