A MŰKÖDÉSI NYILVÁNTARTÁSBÓL VALÓ TÖRLÉS A működési nyilvántartásból való törlési kérelemnek benyújtási határideje nincs (az Ügyfél dönti el, hogy mikor kéri az eljárás megindítását). Működési nyilvántartásból való törlési kérelemhez benyújtandó iratok: A TÖRLÉST KÖVETŐ ÚJRAFELVÉTEL A működési nyilvántartásból való törlést követő újrafelvételi kérelemnek benyújtási határideje nincs (az Ügyfél dönti el, hogy mikor kéri az eljárás megindítását). Törlést követő újrafelvételi kérelemhez benyújtandó iratok: ADATVÁLTOZÁS BEJELENTÉSE Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező személy a személyes adataiban és lakcímében történt változást 30 napon belül köteles az OKFŐ -nek bejelenteni. Egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásba vétele, működési nyilvántartás megújítása - Evangélikus Szeretetház. A nyilvántartásban szereplő egészségügyi szakdolgozó személyes adatait, lakcímét és egyéb elérhetőségi adatait az elektronikus kérelem formanyomtatványon: oldalon ellenőrizheti. PAPÍR ALAPÚ ADATVÁLTOZÁS BEJELENTÉS Benyújtandó iratok: Kérelem formanyomtatvány. Amennyiben az adatváltozás miatt új működési nyilvántartási igazolványt (kártya) kér az Ügyfél, akkor csak papír alapon nyújthatja be a kérelmet és ebben az esetben csatolnia kell az eljárási díj befizetését igazoló dokumentumot.
Amennyiben a továbbképzési időszak alatt nem csak külföldön végzett egészségügyi tevékenységet, hanem Magyarországon is, akkor – a Magyarországon szerzett pontigazolások mellett – a külföldön szerzett elméleti pontigazolásokat, munkáltatói igazolásokat és azok fordítását is szükséges a kérelemhez mellékelni a beszámítás érdekében. Az angol/német/olasz nyelvű pontigazolások eredeti nyelven is benyújthatók, azokról akkor kérünk hivatalos fordítást, ha a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására való megfelelőségükkel kapcsolatban kérdés merül fel. Enkk működési nyilvántartás kereső. A csatolt pontigazolások vizsgálatát követően hivatalos úton értesítjük, hogy szükséges-e további továbbképzési pont igazolása. MENTESÜLÉS A TOVÁBBKÉPZÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE ALÓL A hatályos jogszabály alapján mentesül a továbbképzési kötelezettség (pontigazolás) teljesítése alól (kérelmet azonban ezekben az esetekben is be kell küldeni): - az az egészségügyi dolgozó, aki 75. életévét betöltötte; - az a továbbképzésre kötelezett, aki folyamatban lévő továbbképzési időszak ideje alatt szerez újabb szakképesítést, az újabb szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújításakor a továbbképzési időszak - az új szakképesítés megszerzésére figyelemmel - teljesítettnek minősül.
Továbbképzési pontok - szakdolgozó Részletek Módosítás: 2021. november 19. péntek, 10:19 EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSI KÖTELEZETTSÉGE Az az egészségügyi dolgozó, aki - a működési nyilvántartásának megújítását kéri, vagy - valamely, a működési nyilvántartásban még nem szereplő szakképesítésének a felvételét kéri, és ezt a szakképesítést 8 évnél régebben szerezte vagy honosíttatta (ismertette el Magyarországon), annak az egészségügyi dolgozónak igazolnia kell a működési nyilvántartás számára a továbbképzési kötelezettség teljesítését. Továbbképzésre működési nyilvántartási számmal, ennek hiányában alapnyilvántartási számmal lehet bejelentkezni. Az alapnyilvántartási szám megtekinthető a oldalon, az egészségügyi szakdolgozók címszó alatti keresőben. Az egészségügyi szakdolgozóknak a működési nyilvántartásuk érvényességi ideje alatt (továbbképzési időszak) a szakképesítésüknek megfelelő szakmacsoporton belül 150 továbbképzési pontot kell teljesíteniük az alábbiak szerint: - gyakorlat (minimum 60, maximum 100 pont), - kötelező szakmacsoportos elméleti továbbképzés (30 pont), - szabadon választható elméleti továbbképzés (minimum 20, maximum 60 pont).
Hedvig, Nagy Lajos király legkisebb leánya egyik legcsodálatosabb történelmi nőalakunk. Ennek ellenére Magyarországon kevésbé ismert, mert a kor, amelyben élt, Lengyelországba sodorta, ahol már életében szentként tisztelték, és ma is nagy megbecsülés övezi. 1373-ban vagy 1374-ben született Budán Nagy Lajos király és Kotromanics Erzsébet boszniai hercegnő gyermekeként. A király három lánya közül csak a két fiatalabb, Mária és Hedvig érte meg a felnőttkort. A kor szokása szerint szülei Hedvig számára is dinasztikus kapcsolatot kerestek. Még csak négy éves volt, amikor eljegyezték Vilmos osztrák herceggel, sőt a gyermekeket az esztergomi érsek össze is eskette. Természetesen a korabeli egyházi jog szerint a házasság addig nem számított érvényesnek, amíg azt el nem hálták. Hedviget két évig Bécsben nevelték, majd hatéves korában hazatért Magyarországra. Hedvig lengyel kiralyneő pictures. Még csak nyolc éves volt, amikor apja, Nagy Lajos, egyik kiemelkedő uralkodónk, 1382-ben meghalt. A királynak nem volt fiúörököse, ami a középkorban komoly problémát jelentett.
Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négy évesen, – mivel Vilmosnak szánták a magyar trónt is – mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1386-ban házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól. Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Szent Hedvig – Július 18. - Imalánc.ro. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?
Hedvig 1374 körül született Magyarországon Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermekeként. Lipót ausztriai herceg fia, Vilmos hitvesének szánták. A házassági ígéret szertartását a négyéves Hedvig és a nyolcéves Vilmos között Demeter bíboros, esztergomi érsek végezte. Nagy Lajos Vilmossal együtt a magyar trónra szánta Hedviget, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték. A királylány 1384 őszén érkezett Krakkóba, és október 15-én, védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek ünnepén koronázta meg a gnieznói érsek. Hedvig lengyel királynő. A lengyelek, akik Hedviget királynőjükké választották, Vilmost nem akarták a trónon látni, ezért amikor Jagelló (litvánul Jogaila) litván fejedelem követeket küldött, hogy megkérje Hedvig kezét, szívesen fogadták, főként, mert ígéretet tett arra, hogy vele együtt az egész litván nép megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal.