A fekete város Mikszáth Kálmán regényből Zsurzs Éva rendezésében 1970–71-ben készült hétrészes színes tévéfilmsorozat. A felvételek nagy részét eredeti helyszíneken – tehát Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és Telcsen – forgatták. A görgői jeleneteket a pácini Mágóchy-kastélyban, Bibók Zsigmond deresre húzását a Pápán az Esterházy-kastélynál vették fel. A tévésorozat rövidített változataként egy kétrészes mozifilm is készült, később ez jelent meg a Mokép által kiadott VHS kazettán is.
Bankrablónak nézték és letartóztatták Ryan Cooglert, a Fekete Párduc című nagy sikerű film rendezőjét. Coogler a Variety-nek megerősítette, hogy a januári incidens valóban megtörtént. A bulvárban utazó TMZ által megszerzett rendőrségi jelentés szerint Coogler – aki Atlantában forgatja a sikerfilm folytatását, a Fekete Párduc: Vakanda, légy áldott! című alkotást – belépett a város egyik bankjába, és átadott a pénztárosnak egy cédulát, melyen ez állt: "Szeretnék felvenni 12 ezer dollárt (négymillió forintot) a számlámról. Kérem, a pénz számolását végezze máshol. Diszkréciót szeretnék". A jelentés szerint a tranzakció megijeszette az alkalmazottakat, akik kihívták a rendőrséget. Cooglert és a vele lévő két embert letartóztatták, majd később elengedték őket. "Ennek egyáltalán nem kellett volna megtörténnie. A Bank of America azonban együttműködő volt, elégedett vagyok azzal, ahogy megoldotta a problémát, így továbbléptünk" – nyilatkozott a Varietynek. A 2018-as Fekete Párduc című kasszasiker előtt Coogler rendezte 2015-ben a Rocky-történet Creed című spin-offját Michael B. Jordan és Sylvester Stallone főszereplésével.
Bankrablónak nézték és letartóztatták Ryan Cooglert, a Fekete Párduc című nagy sikerű film rendezőjét - írta a The Guardian online kiadása. Coogler a megerősítette, hogy a januári incidens valóban megtörtént. A portál által megszerzett rendőrségi jelentés szerint Coogler - aki Atlantában forgatja a sikerfilm folytatását, a Fekete Párduc: Vakanda, légy áldott! című alkotást - belépett a város egyik bankjába, és átadott a pénztárosnak egy cédulát, melyen ez állt: "Szeretnék felvenni 12 ezer dollárt (négymillió forintot) a számlámról. Kérem, a pénz számolását végezze máshol. Diszkréciót szeretnék". A jelentés szerint a tranzakció megijesztette az alkalmazottakat, akik kihívták a rendőrséget. Cooglert és a vele lévő két embert letartóztatták, majd később elengedték őket. Ryan Coogler Forrás: Getty Images via AFP/2019 Getty Images/Rich Polk "Ennek egyáltalán nem kellett volna megtörténnie. A Bank of America azonban együttműködő volt, elégedett vagyok azzal, ahogy megoldotta a problémát, így továbbléptünk" - nyilatkozott a Varietynek.
1. rész – A gyanú A történet az 1700-as évek előestéjén játszódik. A korán megözvegyült Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja komor hangulatban várja az új évet, miközben Lőcse városa vigassággal köszönti a születő évszázadot. A szilveszteri ólomöntés a városatyák mulatságát is baljós jövendöléssel zavarja meg. A rossz előérzet beigazolódik. A hagyományos újévi vadászaton a hirtelen természetű alispán lelövi a lőcsei bírót, és ezzel hosszú háborúság kezdődik a vármegye és a város között, melyben először Görgey a vármegye tekintélyéért, majd később saját életéért küzd. A lőcsei polgárok pedig a rajtuk esett sérelmet akarják megtorolni, ráadásul megerősíteni a szász kiváltságokat… A televíziós sorozat Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján készült. 2. rész – Szemet-szemért A lőcsei szenátorok végighordozzák a halott bírót Görgey birtokán, míg utolsó csepp vére el nem folyik, ugyanis egy régi és már elfelejtett privilégium szerint a lőcsei bíró vérének földszerző ereje van. A sértett város szenátusa bosszút esküszik a gyilkos ellen és Görgey fejét követelik egy nyilvános ülésen.
Alapterülete 658 négyzetméter, 12 ajtaja, 72 ablaka van. A monumentális fatemplom Szentkereszten Forrás: Lantos Gábor Fejem felett velencei csillár lógott, a templom orgonája pedig a XVIII. századból származott. Ha Lőcse kapcsán azt írtam, milyen fantasztikus, hogy a Szent Jakab-templom főoltára 500 éven át szinte hibátlan állapotban megmaradt, akkor erre az épületre sem tudok másképpen tekinteni, hiszen egész Szlovákia területén mindössze öt ehhez hasonló fatemplom maradt meg épségben. Az pedig, hogy itt sem szednek belépődíjat, számomra felfoghatatlan (fényképezni ellenben e helyütt is tilos. ) Ha még azt is hozzáteszem, hogy e templom építője, Lang József egy írástudatlan ácsmester volt, akkor esik le igazán az ember álla. Mert írni lehet, hogy nem volt képes, de 1774-ben azért 8 hónap alatt megépítette ezt a remekbe szabott templomot, egyetlen szög felhasználása nélkül. Zólyom várkastélya kissé elhanyagolt állapotban van Továbbhaladva már csak egyetlen megállót iktattam a programba.
Az előadást nem szabad röviden összefoglalni, sőt még hosszabban sem: meg kell nézni! Minden(ki) a legjobb helyen Színház ez a javából! Minden mozdulatnak, szónak, dallamtöredéknek oka van, mindenki a helyén van, s ami a legfontosabb: mindenki a legjobb helyen van. Tíz bemutatót tervez az új évadban a kolozsvári színház – kultúra.hu. A rendező Horváth Illés a színház művészeti vezetőjeként tökéletesen ismeri a színészeit. Tisztában van az erősségeikkel, az esetleges gyengeségeikkel, és mindenkire olyan feladatot oszt, amiben brillírozhat – a színészek pedig ezt meghálálják. Az egyébként végtelenül szimpatikus Jenővári Miklós a velejéig romlott tronkai Vencelként igazán elemében van, a saját személyisége és a színpadon megformált, gátlástalan ficsúr jelleme között feszülő ellentét megdöbbentő erővel uralja a rossz oldalt. Kovács Vecei Fanni, Illyés Ákos, Tóth Károly és Jenővári Miklós is fantasztikus alakítást nyújtanak | Fotók: Dodó Ferenc A Kohlhaast alakító Géczi Zoltán kezdeti nyugalma, tisztasága kell ahhoz, hogy bár a szemünk előtt változik át az önmagára alig hasonlító, elvakult igazságosztóvá, mégsem tudjuk teljesen elítélni.
Publisher Description Móricz 1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja – megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek – amint Móricz vallotta – " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Ördögtől való-e a történetmesélés?. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".
– Tizennyolc film készült a műveiből, akadt, amit kétszer is adaptáltak. 1945 előtt a színpadon is sikeres Móricz-műveket vitték filmre, míg később belépett az ideológiai szempont: az államszocialista korszakban olyan írókra terelődött a figyelem, akik klasszikusként garanciát jelentettek a minőségre, de az adott ideológiai elvárásoknak is megfeleltek. Móricznál finom árnyalatok vannak a tekintetben, hogy miként lehet a szegények iránti elkötelezettséget baloldalivá avatni, de később már nem eszerint történt a feldolgozás, erre jó példa Szabó István Rokonok rendezése – részletezte a filmtörténész. Szerinte azonban nem jobb vagy rosszabb attól a film, ha történetközpontú, s akkor sem, ha a gondolatiságot adaptáló szerzői film készül. – Ráadásul sokszor érezhető, hogy problémák vannak egy film forgatókönyvével – hisz nem minden rendező kiváló író –, ezért egy már jól megírt történet támpontot is adhat. Nem ördögtől való, ha a filmes erre támaszkodik, ezért sem mondanám alacsonyabb rendűnek az adaptációt.
Tíz bemutatót tervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház a szeptember elején megkezdődött 229. évadjában. Az első bemutatót Csehov Cseresznyéskert jét szeptember 1-jén láthatta a közönség Jurij Kordonszkij rendezésében. Ezt követően Silviu Purcarete kezdte el próbálni Eugene Ionesco Macbett című drámáját, amelynek premierje október 13-án lesz a színház nagytermében. Tompa Gábor William Shakespeare Hamlet című tragédiáját állítja színpadra Vecsei H. Miklóssal a címszerepben, majd a tervek szerint az Ó, azok a szép napok! című Samuel Beckett-művet rendezi a színház stúdiótermében. A Hamlet tervezett bemutatójának időpontja december 3., amely egyben nyitó előadása is lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház december 3. és 10. között szervezett Showcase 2021 című miniévadjának. A miniévad alkalmával a legújabb bemutatóit és a pandémiás időszakban kevés alkalommal játszott előadásait tűzi műsorra a színház. Az évadnyitó sajtótájékoztatót a színház igazgatója, Tompa Gábor tartotta. Fotó: Biró István A 2022-es naptári év első bemutatója, a 2020–2021-es évadból a járványhelyzet miatt elmaradt Utas és holdvilág című Szerb Antal-adaptáció Botond Nagy rendezésben.