2010. augusztus 26. Változás az összesített korrigált kreditindex számításában Szenátus 2010. július 9-i döntése alapján a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített, a finanszírozási formák közötti átsorolásnál a sorrendképzéshez használt összesített korrigált kreditindex számítási módja módosult. A módosítás lényege, hogy – a jogszabályokkal összhangban – a számításnál a kreditátvitellel érvényesített tantárgyak figyelmen kívül maradnak. módosítás azonnal hatályba lépett, tehát a 2009/10 tanév tavaszi félévének átlagszámításánál már ezt alkalmazza a TO/FK. felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény végrehajtására kiadott 79/2006. (IV. Neptun.sze.hu. 25. ) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése az összesített korrigált kreditindex számításáról a következő képen rendelkezik: összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. összesített korrigált kreditindex számításának képlete (egy adott képzésen az aktív félévek során teljesített tantárgyak adatai alapján): jogszabály alapján a kreditátvitellel elismert (akkreditált) tantárgyakat az összesített korrigált kreditindex számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Pénz gyorsan A kölcsönt gyorsan és egyszerűen elintézheti, online. Diszkréció A kölcsönt interneten keresztül szerezheti meg gyorsan, és főképp diszkréten. Bárhol elérhető A kölcsön ügyintézése egyszerűen zajlik, otthona kényelmében, egy rövid online űrlapon keresztül.
Ez a szabály az FSZ képzésekre nem vonatkozik, de minden más hallgatóra érvényes, függetlenül a tanulmányok kezdési időpontjától és a tagozattól. d) az aktív és a passzív félévek együttes száma meghaladná az adott szak képzési idejének kétszeresét (csak a tanulmányokat a 2010/11. tanévben vagy ez után megkezdőkre érvényes), e) a szakra vonatkozó képzési időnek megfelelő számú aktív félév alatt nem teljesíti a hallgató a tantervben található 0 krediptontos követelményeket (csak a tanulmányokat a 2010/11. tanévben vagy ez után megkezdőkre érvényes). A fenti felsorolás nem teljes körű! Www neptun sze w8. Javaslom, hogy tanulmányozza át a TVSZ fent említett rendelkezései mellett annak további fejezeteit is! A TVSZ hatályos szövege hozzáférhető az egyetemi honlapon az 'Ügyintézés'/'Letöltések'/'Szabályzatok, nyomtatványok'/Hallgatói szabályzatok' útvonalat követve. Kérem, hogy a tanulmányai folytatása és szervezése során meghozandó döntései előtt mindenkor vegye figyelembe és kövesse a TVSZ szabályait. Esetleges kérdéseivel bizalommal fordulhat a Tanulmányi Osztály vezetőjéhez és ügyintézőihez, vagy személyesen hozzám, az alábbi elérhetőségek valamelyikét használva.
(, 96 503-402) Figyelmét megköszönve, tisztelettel Író Béla s. k. főtitkár 2010. szeptember 29. Tisztelt államilag támogatott képzésben résztvevő Felhívjuk a figyelmüket, hogy azokra a 2007/08 tanévben, vagy azt követően felvételt nyert államilag finanszírozott státuszú hallgatókra, akik a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 17. § (1) és (2) pontjaiban rögzítettek alapján a 2010/11 tanév végén NEM kerülnek elbocsátásra, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 10. § -a szerint az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolás szabályai vonatkoznak. Kérem fent leírtak alapján tanulmányi teljesítményükre fokozottan figyelni szíveskedjenek! Bővebb információ ide kattintva olvasható! 2010. szeptember 14. VÁLTOZÁSOK A NYELVVIZSGA KÖVETELMÉNYEKBEN A 15/2006. (IV. 3. ) OM rendelet és a 137/2008. (V. 16. ) Kormány rendelet olyan változáson ment keresztül, amelyek hallgatóinkat is érinthetik. (A 15/2006. ) OM rendelet tartalmazza az alap- és mesterképzési szakok, valamint az egységes osztatlan szakok képzési és kimeneti követelményeit, így a kimeneti nyelvvizsga követelményeket is.
2010. július 15. NEPTUN MEGFELELŐ MŰKÖDÉSÉHEZ INTERNET BEÁLLÍTÁS Ha Ön Internet Explorer 8-as vagy Mozilla Firefox 3-as verziójú böngészőt használ, de ennek ellenére sem látja a Neptun rendszerben a menüsorokat, akkor engedélyeznie kell a JavaScriptet a böngészőjében. A beállításokról részletes leírás az alábbi linkeken olvasható: Internet Explorer 8 Mozilla Firefox 3 2010. május 3. A korábbi évek tapasztalatai alapján az Egyetem új webszervereket üzemeltetett be a Neptun rendszer gördülékenyebb használata érdekében. A korábban használt netw1 – netw4 nevű szerverek (a cím ezzel a névvel kezdődött, pl.... ) leállításra kerültek. A korábbi félévekben a böngészőben letárolt (pl. Kedvencek) elérési útvonalak a leállítás miatt a 2009/10 tanév tavaszi félévének vizsgajelentkezésekor már nem működnek. Kérjük, hogy a vizsgajelentkezéskor az új szerverek elérése érdekében mindenképpen a oldalról indítsa el a hallgatói web-et. 2010. április 26. NEPTUN RENDSZER - TÁMOGATOTT BÖNGÉSZŐK Oktatók és Hallgatók!
Az a három évtized, amely végül az Erdélyi Fejedelemségnek nevezett önálló magyar állam kialakulásához vezetett, Buda elestével (1541) vette kezdetét, végpontja pedig a speyeri szerződés (1570–1571) volt. Buda elfoglalása után, Szulejmán szultán parancsára, Izabella királynő és fia II. János választott király a Magyar Királyság keleti felében kezdte meg kényszerű uralkodását. A Lengyelországból 1556-ban Erdélybe visszatérő Izabella még magáénak tudhatta a Kassa központú felső-magyarországi régiót, s a Jagelló-rokonság felhasználásával próbált diplomáciai kapcsolatokat kezdeményezni, remélve, hogy a Habsburg-házzal megegyezve meg tudja tartani fiának a keleti királyságot. Halála (1559) után azonban újra elkezdődnek a fegyveres harcok a felső-magyarországi határzónában, és II. Jánosnak fel kellett adnia az északkelet-magyarországi területeket. Az 1560-as évek harcaiban a Habsburg királyi haderő mutatkozott erősebbnek, és II. János uralmát a keleti királyságban csak a többször fenyegetően kilátásba helyezett oszmán–török katonai segítség mentette meg.
Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása by Lexi B. on Prezi Next
Az ortodox templom védőszentje "Szent György". Az épületet a parókiával együtt építették 1935-38 között Muică szenátor közbenjárására állami támogatással és a hívek hozzájárulásával. Eredetileg létezett egy fatemplom, melyet az Alszegben a "Szőlők alatti" részen építettek, de ez eddig tisztázatlan körülmények között leégett. Helyette a falu közepén 1867-ben építettek egy új templomot téglából és cseréppel fedve. Mivel a befogadóképessége kicsi volt, lebontották. 1935-38 között a helyére építették a jelenlegi ortodox templomot kőből, téglából. Fedele cinpléhből készült. Tervezője N. C. Mihăilescu, míg kivitelezője Páz József udvarhelyi építészmester. Alaprajza kereszt alakú, három toronnyal. Szerkezetileg előcsarnokból, előhajóból, hajóból és szentélyből (oltár) áll, 26, 88 m hosszú és 8, 50 m széles. A két első torony magassága 30, 30 m, míg a kupola 32, 95 m. A templom végleges befejezése sokáig elhúzódott, a kifestése 1982-84 között történt. A falfestést Govoreanu Nicolae vîlceai festő végezte "freskó" technikával neobizánci stílusban.
"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet" – vallotta Bethlen Gábor fejdelem, a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Bethlen Gábor uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a magyar történelembe, tizenhat éves uralkodása alatt idegen hadseregek földjét nem taposták. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, megválasztott magyar király 390 éve, 1629. november 15-én halt meg Gyulafehérváron és feltehetőleg 1580. november 15-én született a Hunyad megyei Marosillyén. Tiszántúli eredetű középnemes család sarja volt, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában nőtt fel. Tizenöt éves korától katonáskodott, harcolt Mihály havasalföldi vajda és Basta császári tábornok ellen is, 1602-ben török földre kellett menekülnie. 1605-ben feleségül vette Károlyi Zsuzsannát, akivel annak haláláig boldog, egymást támogató kapcsolatban éltek. "Szerelmes szívem, áldjon meg az úristen elébbeni jó egészséged magadásával és hosszú élettel. Nem kevés panaszom vagyon reád, édes asszonkám, hogy nekem ilyen ritkán íratsz magad felől.
Okostankönyv
A sikertelen 1565. évi szatmári megállapodást követően, 1567-től kiújultak a tárgyalások I. Miksa és II. János között, amelyek 1570-ben vezettek sikerre. Ebben az évben szövegezték meg a speyeri szerződésnek nevezett dokumentumot, amely meghatározta a két magyar király, valamint az általuk uralt területek közjogi viszonyát. A megállapodást II. János 1570. december 1-jén, Gyulafehérváron írta alá, majd a következő év március 10-én Miksa is ratifikálta. A megegyezésben II. János lemondott a választott király (electus rex) címéről, és helyébe fölvette az Erdély és Magyarország hozzá kapcsolt részeinek fejedelme (Princeps Transylvaniae et partium regni Hungariae eidem annexarum) címet, hozzátéve, hogy a törökökhöz írott levelekben a továbbiakban is használhatja a királyi titulust. Leszögezték továbbá, hogy a fejedelem és utódai Erdélyt és a Részeket (Partes) békésen bírhatják, mint szabad fejedelmek (tamquam liberi principes), ámde az ország Koronájához tartozó javakból semmit sem idegeníthetnek el örökjogon, (csak elzálogosíthatnak) – mert ezekről a király rendelkezhet ezután is; továbbá ha a fejedelem utód nélkül halna meg, Erdély, mint birodalmuk valóságos és elválaszthatatlan része (tanquam verum et inseparabile membrum), visszaszáll a magyar királyra.