Róma óriási veszélybe került, hiszen ahogy a szállóige is fogalmazott: Hannibál ott állt a kapuk előtt, s szövetségeseinek egy része - a közép-itáliaiakat kivéve elpártolt mellőle. Ezért mozgósította minden erejét: rabszolgákat állított csatasorba, minden 17 évnél idősebb polgárt katonai szolgálatra rendeltek, még a börtönökben is soroztak. Taktikát változtattak a rómaiak: kerülték az összecsapást Itália területén, és arra törekedtek, hogy elvágják a pun utánpótlási vonalakat. Cornelius Scipio először Hispániában verte meg a punokat, így az itáliai seregrészek elszigetelődtek. Majd már az egész római had vezéreként átkelt Afrikába és Zamánál Kr. 202-ben, a közben hazarendelt Hannibál elszenvedte első és utolsó vereségét. A győztes Scipio pedig megkapta az Africanus melléknevet. Az őskor és az ókor világa | Sulinet Tudásbázis. Róma békefeltételei szigorúak voltak: Karthágó nem viselhetett háborút Róma engedélye nélkül, ki kellett szolgáltatnia harci elefántjait, flottáját (10 hajó kivételével), s ismét hadisarc fizetésére kötelezték. Ezzel a győzelemmel Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének korlátlan urává vált.
Az újjáépített római flotta a drepanumi csatában Kr. 249 -ben újabb kudarcot vallott, és gyakorlatilag ismét teljesen megsemmisült. 247 -ben a szicíliai pun erők parancsnokságát Hamilkar Barkasz vette át, és több éven át sikerrel állt ellen a támadó rómaiaknak. A háborúban mindkét fél egyre jobban kimerült, ám Róma még egyszer összeszedte tartalékait. Miközben Kr. Róma - pun háborúk - Keresztrejtvény. 242 -ben Lilybaenum és Drepanum elestével a punok elvesztették utolsó fontos támaszpontjaikat Szicíliában, a köztársaság újra felszerelt egy flottát. A Caius Lutatius Catulus vezette hajóhad az Aegates melletti csatában döntő diadalt aratott ( Kr. 241). A vereség hatására Karthágó békekötésre kényszerült. Róma Szürakuszai és környékének kivételével megkapta Szicíliát, és a szigeten megszervezte első provinciáját. A karthágóiak nagy hadisarcot fizettek. A vereség hatására a zsoldosok felkelést robbantottak ki Karthágóban, amit Róma újabb területek ( Szardínia és Korzika) elfoglalására használt fel. Ez tovább növelte a feszültséget a két állam között.
Két évig tartó eredménytelen ostrom után Kr. 147-ben ifjabb Scipio lett az ostromló sereg parancsnoka. Körülzárta a várost, a tomboló éhség megadásra kényszerítette végül Karthágót Kr. 146-ban. A várost a rómaiak lerombolták, az életben maradt lakosságát rabszolgának eladták, Karthágó birtokainak egy részét Africa néven provinciává szervezték, másik részét Numídia kapta meg. Harmat Árpád Péter Források: Polányi Imre: Az ókori világ története. Hannibal Története - A Karthágói Hadvezér Híres Kalandjai – Róma #2 – Tökéletlen Történelem - [TT] - YouTube. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976 Wikipédia: Pun háborúk Ferenczy Endre, Maróti Egon, Hahn István: Az ókori Róma története. Tankönyvkiadó. Budapest. 1992. Hírlevelünkre feliratkozás: ITT Regisztráció és csatlakozás: ITT ------------------------
/Harmat Árpád Péter/ A pun háborúk a Krisztus előtti 3. századra létrejött ókori nagyhatalmak: Róma és az Észak-afrikai Karthagó népe - a punok - közt zajlottak. (A pun állam, a mai Tunézia területén feküdt. ) Az első pun háború tétje Szicília, Korzika és Szardínia szigeteinek birtoklása volt. A második pun háborúban a tét már magasabb lett: valamelyik nagyhatalom élete vagy végső bukása. Róma erős szárazföldi hadsereggel rendelkező köztársaság volt, mely az első pun háború kezdetére meghódította Itália egészét, és további hódításokra készült. Karthagó viszont egy kereskedő - ültetvényes réteg uralta államberendezkedéssel rendelkezett, melynek nagyhatalmi státuszát egy fizetett zsoldos hadsereg tartotta fenn. Leginkább tengeri hadereje volt jelentős, hiszen jelentős kereskedelmi kapcsolatai miatt komoly flottával rendelkezett. Karhago városát a föníciai Türosz hajósai alapították Kr. e. 814 –ben. Felemelkedése ezt követően kezdődött, és a Krisztus előtti 3. századra a Földközi-tenger legnagyobb kereskedő birodalma lett.
Ezt Róma a Kr. 201 -ben kötött béke megszegésének tüntette fel. A rómaiak Kr. 149 -ben partra szálltak Észak-Afrikában, és ostrom alá vették Karthágót. Két évig tartó eredménytelen ostrom után Kr. 147 -ben ifjabb Scipio lett az ostromló sereg parancsnoka. Körülzárta a várost, mely az éhezés miatt végül Kr. 146 -ban arra kényszerült, hogy megadja magát. A várost a rómaiak lerombolták, a túlélőket eladták rabszolgának, Karthágó birtokainak egy részét Africa néven provinciává szervezték, másik részét Numidia kapta meg. További információk [ szerkesztés] ↑ Kertész: Kertész István: A hódító Róma. Budapest: Helikon. 1987. ISBN 963 09 2223 1 Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85109114 GND: 4176367-1 NKCS: ph124836 BNF: cb11938578q
Ezután menekülnie kellett. Végül öngyilkosságot követett el, hogy nehogy a rómaiak kezére jusson. Scipio Scipio, Publius Cornelius Africanus (Maior), (Kr. 235 - 183) hadvezér, a Cornelius régi patrícius család sarja. 211-ben rábízták Hispaniában harcoló sereg vezérletét. Hispániában óriási sikereket ért el punokkal szemben. 204-ben Afrikába indult, hogy Hannibált odacsábítsa Itália földjéről. Zamánál a döntő csatában ( Kr. 202) sikerül is legyőznie... Scipio tettéért nagy diadalmenetet tarthatott Rómában és az Africanus melléknevet kapta. Később különböző hivatalokat viselt, majd, Kr. 190-ben visszavonult birtokára.
Frissítve: november 26, 2021 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 2 óra 59 perc Közelgő ünnepek Nagypéntek április 15, 2022 09:00 - 17:00 A nyitvatartás változhat Húsvét vasárnap április 17, 2022 Zárva Húsvéthétfő április 18, 2022 Munka Ünnepe május 1, 2022 Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Vodafone Debrecen - Arany Oldalak. Ehhez hasonlóak a közelben Csapó Utca 30, Debrecen, Hajdú-Bihar, 4026 Csapó Utca 30., Debrecen, Hajdú-Bihar, 4029 Rákóczi u. 5, Debrecen, Hajdú-Bihar, 4028 Liszt Ferenc Utca 1., Debrecen, Hajdú-Bihar, 4024 Csapó Utca 54, Debrecen, Hajdú-Bihar, 4028 Csapó utca 4, Debrecen, Hajdú-Bihar, 4028 Csapó Utca 4., Debrecen, Hajdú-Bihar, 4024 Péterfia Utca 18., Debrecen, Hajdú-Bihar, 4026 Péterfia U. 18., Debrecen Plaza, Debrecen, Hajdú-Bihar, 4026 Unió Áruház Piac Utca 1-3., Debrecen, Hajdú-Bihar, 4025 A legközelebbi nyitásig: 1 óra 59 perc Batthyány Utca 1., Debrecen, Hajdú-Bihar, 4024
Megtekintés a térképen Nyitvatartás frissítve: 2020. Vodafone debrecen forum.ubuntu. 06. 09. Jelenleg zárva, 3 óra múlva nyit szerda 9:00 - 17:00 csütörtök 9:00 - 17:00 péntek 9:00 - 17:00 szombat 9:00 - 12:00 vasárnap Zárva hétfő 9:00 - 17:00 kedd 9:00 - 17:00 Megtekintés a térképen Nyitvatartás frissítve: 2020. Jelenleg zárva, 3 óra múlva nyit szerda 9:00 - 17:00 csütörtök 9:00 - 17:00 péntek 9:00 - 17:00 szombat 9:00 - 12:00 vasárnap Zárva hétfő 9:00 - 17:00 kedd 9:00 - 17:00
Vodafone üzletek Debrecen DEBRECENI MÁRKAKÉPVISELET Cím: 4029 Debrecen Csapó u. 30.
Vodafone üzletek országosan Hajdú-Bihar megyében Debrecen Vodafone üzletek - Debrecen Debrecen területén működő Vodafone üzletek listája. A Vodafone egy brit hátterű nemzetközi telekommunikációs vállalat, amely legnagyobb távközlési szolgáltatói közé tartozik. Magyarországon 1999 óta nyújt szolgáltatást. A járvány ötödik hullámának visszahúzódásával március 7. hétfőtől megszűnt a maszkviselési kötelezettség a zárt helyeken, így a Vodafone üzletek belső tereiben sem kötelező már a maszkviselés. Vodafon Debrecen - Arany Oldalak. A maszkot továbbra is lehet viselni, ha valaki így érzi magát nagyobb biztonságban. Hiányzik a fenti listából valamelyik Debrecen területén működő Vodafone üzlet? Ha tud ilyen helyet, vagy egyéb hibát talált, akkor kérjük, jelezze az oldal tetején található beküldőlinken.