A Wright fivérek Első az ember persze csak egyszer lehet, de érdekes tény, hogy Wilbur és Orville Wright az észak-karolinai Kitty Hawk homokdűnéiről ama történelmi napon, 1903. december 17-én többször is levegőbe emelkedett mindössze tizenkét lőerős, házi gyártmányú "kettős fedelű" gépükkel, vagyis biplánjukkal. Orville-nek sikerült először: gázt adott, majd 120 láb hosszúságban végrehajtotta a világ első repülését levegőnél nehezebb légi járművel, mint akkoriban mondták: aeroplánnal. 120 láb mindössze 37 méter 44 centiméter. Szerény, mégis nagyszerű eredmény! Kevésbé ismert, hogy a fivérek még ugyanazon a napon háromszor a levegőbe emelkedtek. Amíg az első repülésnek nem csupán a távolsága, az időtartama is igen szerény volt (12 másodperc), Wilburnak még aznap sikerült rekordot javítania: 852 láb távolságra repült (256 méternyire! ), és majdnem egy percig tartózkodott a sós tengeri levegőben, pontosabban: 59 másodpercig!
1905. október 5-én bukfencet is végeztek a géppel. Wilbur leghosszabb repülése több, mint 39 percig tartott, és 39 km-t tett meg a Huffman Praire fölött körözve. Korai és későbbi repülőgépek A Smithsonian kérdés Daytonra tett hatásuk Az Ohio/Észak-Karolina vita Multimédia Wilbur Wright repülése a fedélzetről, Olaszország, 1907. (info) Ezt a filmet 1907. április 24-én vették fel Olaszországban, ez az első film amit egy repülőgép fedélzetéről készítettek repülés közben. A felvételen jól látszik, milyen érzés volt a korai Wright repülőgépekkel repülni, Wilburrel a kormánynál. Első repülések a repülés történetében (angol) (info) Egy 1945 híradó különböző első repülésekről, a Wright fivérek felvételeivel. Nem tudja lejátszani a videót? Wikipedia:Média segítség.
Kutatásaik során a Wright fivérek mindig együtt dolgoztak, a repülőgép fejlesztésében elért érdemeiket nem lehet különválasztani. Repülések Az első repülés, 1903. december 17. A Wright fivérek kutatásának fő irányát nem egyszerűen az felható- és hajtóerő, hanem a repülogép irányíthatósága jelentette, ami tartós repülést tett lehetővé. Első siklórepülojüket (1899 elején) egy bonyolult rendszerrel látták el, amit "szárny hajlításnak" hívtak. Ha az egyik szárnyat valamelyik irányba elhajlították, több felhatjóerő keletkezett, a repülőgép emelkedni kezdett. A cél az volt, hogy irányítani tudják a szárnyak elhajlását, mert ez könnyebbé tehette a repülést. Első vitorlázógépeiken az első és hátsó pozíciók – amelyek a repülőt tartották – nem voltak rögzítve. A hajlítást a szárnyakon végigfutó zsinór szabályozta, amelyeket a pilóta egy bottal mozgatott ahhoz, hogy balra vagy jobbra forduljon. 1900-ban az észak-karolinai Kitty Hawkba költöztek egy meteorológus tanácsára az ott található Kill Devil Hillen folyamatos és erős szelek miatt, valamint az eldugott hely biztosította, hogy az erős verseny közepette repülőjük rejtve maradjon a versenytársak kíváncsi szemei elől.
Orville és Wilbur Wright Bettmann / Getty Images Hungary A kétfedelű, faszerkezetű, impregnált vászonnal bevont szárnyakat vékony oszlopokkal és merevítő huzalokkal szilárdították. A pilóta az alsó szárnysíkban, hason fekve helyezkedett el, ő irányította a gép dülöngélő mozgását, részben a szárnyak előtt elhelyezett vezérsík (magassági kormány) mozgatásával, részben saját testsúlyának áthelyezésével. A motor sokkal jobb volt, mint a legtöbb akkoriban gyártott hasonló szerkezet, elég könnyű és erős volt ahhoz, hogy repülőgépben használják. A fa légcsavart – nem meglepő módon – biciklilánc hajtotta. A gép megépítése kétezer (akkori) dollárba került, a szárny fesztávolsága 12 méter, a szerkezet tömege 340 kiló volt. Az év végére a testvérek már biztosak voltak benne, hogy képesek lesznek repülőgépüket a levegőbe emelni, a december 14-én történt első tesztrepülés azonban kudarccal végződött: a Flyer I. szárnya a földbe csapódott. A baleset nem tántorította el Wrightékat, akik ezután napokon keresztül javították, foltozták a szerkezetet, és három nappal később, december 17-én reggel 10 óra 35 perckor a Wright Flyer sikeresen a levegőbe emelkedett.
1906-ban kapták meg a szabadalmat repülőgépükre, ekkor álltak találmányukkal a nyilvánosság elé. Híresek lettek, távolsági és magassági rekordokat állítottak fel, légi bukfenccel ejtették ámulatba az embereket az Egyesült Államokban és Európában. Wilbur, aki időnként már két órát is a levegőben töltött, még utasokat is vitt sétarepülésre. Edith Berg francia divattervező volt az első női utas, aki 2 percet repült Wilbur gépén 1908-ban, szoknyája egy spárgával volt átkötve a lábai körül. A testvérek agglegények maradtak. Wilbur tréfásan azt mondogatta, hogy nincs ideje feleségre és repülésre is. 1912-ben, 45 évesen tífuszban halt meg. Orville repülőgépmotorokat gyártó vállalkozó lett, és 36 évvel túlélte fivérét, 1948-ban hunyt el. A repülőgépek fejlődése a következő években felgyorsult. 1909. július 13-án Louis Blériot repülőgépével megtette az Étampes és Chevilly közötti 42 kilométeres utat, ez rögtön híressé tette. július 25-én indult a repülés történetének első tenger feletti távrepülésére a La Manche csatornán, mely 31 percig tartott.
& W. Wright Hadtudományportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Lenullázható a társasági adó – avagy a fejlesztési tartalék képzésének új szabálya A beruházást tervező, de viszonylag szerény adózási eredményt kimutató vállalkozások számára hozott kedvező változást a 2020. május 1-jével hatályba lépő kormányrendelet, amely a fejlesztési tartalék képzésére megengedőbb feltételeket tartalmaz a beruházások ösztönzése érdekében. 2020. május 13. A fejlesztési tartalék képzése az eddigi szabályok szerint azt jelentette a társasági adózásban, hogy – az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, – az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, – de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, és – legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkentette a társasági adó alapját e jogcímen. A 2019-es adóévre is alkalmazható a fejlesztési tartalék új szabálya - MGI-BPO. A Magyar Közlöny 96. számában hirdette ki a jogalkotó a 171/2020. (IV. 30. ) Korm. rendeletet, amely a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szól.
Fontos megjegyezni, amennyiben nem szerepel a beszámolóban fejlesztési tartalék miatt lekötött tartalék, akkor az adóalap-kedvezmény sem érvényesíthető. A számviteli törvény ugyanezen szakaszának (5) bekezdése alapján, abban az esetben is megképezhető a fejlesztési tartalékra a lekötött tartalék, ha ezzel egyébként az eredménytartalék negatívvá válna. Gyakori tévhit, hogy a fejlesztési tartalék feloldása az eszköz üzembe helyezéséhez (aktiválásához) kapcsolódik. A fejlesztési tartalék a megvalósított beruházás, bekerülési értékének a beruházási számlán történő elszámolásához társul. 37. § (1) bekezdésének e) pontja szerint eredménytatalék növekedésként kell elszámolni az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján. Lejárati határidő A Tao törvény 7. Fejlesztési tartalék -minden a cikkben a fejlesztési tartalékról- Central Audit. § (15) bekezdésének és 7. § (1) f) pontja értelmében a fejlesztési tartalékot a lekötését követő négy adóévben kell feloldani a gazdálkodódnak. Értékcsökkenés a felhasznált eszközökre A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó elszámolás valójában előrehozott Tao.
(IV. rendelet csak a társasági adóalanyok számára oldotta fel a beruházás tartalékolás lehetőségének az adózás előtti nyereség 50 százalékában megszabott korlátozását, így az egyéni vállalkozóknak változatlanul a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-tv) hatályos előírásait kell alkalmazniuk. A fejlesztési tartalék képzésére már több mint tíz éve lehetőség van, mégis a mai napig számtalan kérdés merül fel a szabály alkalmazásával kapcsolatban. A fejlesztési tartalék – tartalma szerint – a későbbi években megvalósítani tervezett beruházás fedezetére, annak megvalósítása előtt képzett összeg, amely a képzéskor csökkenti az adóalapot. Máshonnan közelítve a fejlesztési tartalék előrehozott, gyorsított értékcsökkenési leírás. Ki nem képezhet fejlesztési tartalékot? A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) előírása alapján nem képezhet fejlesztési tartalékot az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, az iskolaszövetkezet, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet, a vízitársulat.
Tőketartalék - Számvitel Navigátor Kihagyás Tőketartalék Vizsgafelkészítő kurzusok Tantermi és távoktatásos képzések A tőketartalék könyvelése A tőketartalék növekedési jogcímei 1. Részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet. A Gt. szerint az ázsiót rögtön (a cégbírósági bejegyzésig) meg kell fizetni. Példa: Egy részvénytársaság 40 000 000 Ft tőkeemelést hajt végre. A jegyzés 110%-on történt. A tulajdonosok a tőkeemelés összegét befizették A cégbírósági bejegyzés megtörtént Megoldás: 1. A tulajdonosok által átadott eszköz (pénz, tárgyi eszköz, készlet…) A pénzeszközeink nőnek (E+=T), és mivel még e pillanatban nincs bejegyezve a cég (sőt az is benne van a pakliban, hogy a Cégbíróság elutasítja a bejegyzést és ebben az esetben a tulajdonosoknak vissza kell szolgáltatnunk az átvett eszközöket), ezért kötelezettségként kell kimutatnunk (F+=K) T384 Bank K479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 44 000 000 Összeg: 40 000 000×1, 1 2.