Lipót osztrák herceg (ur. 1365-1379) nyolc éves fiával, Habsburg Vilmossal, így a gyermek Bécs városába került. Miután Nagy Lajos 1382-ben befejezte életét, az utódlás kérdése váratlanul aktualitást nyert: az uralkodó – aki 1370 óta a lengyel koronát is birtokolta – a perszonálunió megőrzésére törekedett, és trónjait idősebbik leányára, Máriára (ur. Hedvig lengyel kiralyneő magyar. 1382-1395), illetőleg annak jegyesére, Luxemburgi Zsigmondra (magyar királyként ur. 1387-1437) kívánta hagyni, Krakkóban azonban nem járultak hozzá terveihez. A lengyel főurak – akik a magyarokkal ellentétben korántsem értékelték olyan fényesnek Nagy Lajos uralmát, és belefáradtak abba, hogy a király csupán régensek útján kormányozzon – elutasították Mária trónra emelését, és a kisebbik Anjou hercegnőnek, Hedvignek ajánlották fel a hatalmat, aki 1384-ben át is költözött a krakkói udvarba. A tíz esztendős leányt – akinek nagyanyja, Piast Erzsébet magyar királyné révén lengyel vér is csörgedezett ereiben – saját jogán, rex titulussal koronázták meg (ur.
Ezért a szláv bencésekhez fordult és kérte, nyissanak Krakkóban novíciátust. Rómában elérte, hogy a pápa engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását. IX. Bonifác 1399. január 11-én adta meg az engedélyt. Hedvig szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát. Gyakran látogatta a kórházakat, és ápolta betegeiket. Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő – Wikipédia. Sokat próbálkozott a parasztság nyomorának enyhítésével. Szentség hírében halt meg. Nem a Wawel-katedrális kriptájába temették el, mint a többi királyokat, hanem a főoltár alá, azzal a meggyőződéssel, hogy csak kis ideig marad ott, addig, míg föl nem emelik az oltár dicsőségébe. Már 1426-ban megalakította Wojciech Jastrzembiec gnieznói érsek az első bizottságot, melynek feladata Hedvig életszentségének kivizsgálása volt. Föltételezhető, hogy az eljárás akkor szakadt félbe, amikor Jagelló Kázmér 1454-ben feleségül vette Habsburg Albrecht leányát, Erzsébetet, akinek nagyatyja Vilmos herceg testvére volt. Erzsébettel és kíséretével a Wawelben otthont kapott a Hedvig iránti ellenszenv is.
Világos mindezekből, hogy Hedvig 1383-ban még nem volt azon korban, melyben férjhez mehetett volna, azaz nem érte még el tizenkettedik életévét, melyet atyja Vilmos herczeggel való egybekelésül meghatározott. Tévedett tehát Dlugosz, midőn Hedvig születése éveül 1371-et tette. Ellenkezőleg igen valószínű, hogy Hedvig csak 1373. Hedvig lengyel kiralyneő filmek. elején, minden esetre szent György napja előtt született, és így, midőn 1385 elején Jagyello megkérte kezét, érte csak el tizenkettődik évét; midőn pedig 1386 februárius 18-án Jagyello-Ulászlóval egybekelt, akkor volt tizenhárom éves, és 1399 július 17-én gyermekágyban bekövetkezett kora halálakor alig töltötte be életének 26. esztendejét.
"Ekkoriban nem ment erőszak nélkül egy nép megtérítése, ám Hedvig – aki az uralkodói jogokat átengedte Ulászlónak – ebben is példát mutatott" A lengyelek az ő elképzelését támogatták férje meglehetősen erőszakos módszereivel szemben. Elérte, hogy az áttérni nem akarókkal szemben ne lépjenek fel, és ne vegyék el a jószágaikat. A meggyőzés elvét hangsúlyozta a kereszteléseknél, és minden erejével támogatta a litván papság kiművelését. 1397-ben kollégiumot alapított Prágában litván teológusok számára is, míg Biecz városában kórházat építtetett. A meglévő dokumentumok alapján Hedvigről kiderült, a katonai tábortól sem idegenkedett. Részt vett az 1387. évi halicsi hadjáratban, mely a lengyelek sikerével zárult, és ennek következtében a délkeleti tartomány visszakerült a lengyel királysághoz, míg I. Péter moldvai fejedelem az adófizetőjévé vált. "A királynő életéről számos legenda kelt szárnyra. Hedvig királynő. Például Hedvignek szokása volt, hogy élelmet csempészett ki a palotából a szegény nép számára, ami akkoriban halálos bűnnek számított Lengyelországban" Egyik szokásos éjszakai útján a férje ott várta a várból kivezető titkos folyosó végén.
Bélyeg készült a hajdúdorogi egyházmegye centenáriumára Szerző: | Közzétéve: 2012. 02. 23. 13:39 | Frissítve: 2012. Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia. 21:00 Hajdúdorog - A Magyar Posta által kibocsátott alkalmi bélyeg köszönti a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye alapításának századik évfordulóját. A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával tiszteleg a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye centenáriuma előtt. A bélyegképen a Máriapócsi Görögkatolikus Kegytemplom Könnyező Istenszülő ikonja, Kisleghi Nagy Ádám Pantokrátor c. alkotása, a magyarországi görögkatolikus egyház megalapításáról rendelkező Vatikáni Bulla részlete, valamint a Hajdúdorogi Görögkatolikus Templom ikonosztázion részlete található. A négy képet a Magyarországi Görögkatolikus Egyház szimbóluma köti össze, a kompozíciót a Vatikáni bullát is díszítő ornamentikás széldísz egészíti ki. Az alkalmi borítékon a hajdúdorogi templom mennyezeti freskója (Puskás László alkotása), az alkalmi bélyegzőn pedig egy 1859-es ábrázolású templomsziluett látható. A centenáriumi újdonság Laczkó Anita grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült.
A nagyváradi görögkatolikus egyházmegye két parókiája viszont a Hajdúdorogi Egyházmegye része lett. Az egyházmegye második püspökévé Dudás Miklós (1939-1972) bazilitát nevezték ki, aki Hajdúdorogon népfőiskolát, Nyíregyházán diákotthont, Máriapócson pedig a bazilissza nővérek vezetésével zarándokházat és árvaházat létesített, majd 1950-ben – saját lakása egy részét föláldozva – megalapította a Görögkatolikus Papnevelő Intézetet és Hittudományi Főiskolát. Eközben 1946-ban a Szentszék a hajdúdorogi püspök joghatósága alá helyezte az eperjesi és munkácsi egyházmegye Magyarországon maradt parókiáit magában foglaló Miskolci Apostoli Exarchátust (Adminisztratúrát) is. Hajdúdorogi görög katolikus egyhazmegye. Még az alapító pápai bulla intézkedése értelmében az egyházmegye hivatalos, liturgikus nyelve az "ógörög" lett. A papság legnagyobb része azonban a liturgia nyilvános részeit magyarul mondta. Ez a gyakorlat csak 1965-ben, II. Vatikáni Zsinattal, a latin szertartású népnyelvű liturgia bevezetésével együtt vált hivatalossá. 1968-tól a Szentszék – eleinte ideiglenesen, majd 1980-tól véglegesen – engedélyezte, hogy a püspökség lássa el az egyházmegye addigi parókiáin kívül élő magyarországi görögkatolikusok lelkipásztori gondozását is.
Hiszen Isten szeme mindenütt látja az emberek életét, semmi sincs előle elrejtve, és ismeri azokat, akik jót tesznek. " A szent öregek könyve - JEL Könyvkiadó, 2010
Kocsis Fülöp püspök rendhagyó megnyitó beszédét a centenáriumi év himnuszának eléneklésével kezdte, amely nem más, mint damaszkuszi Szent János által több mint ezer évvel ezelőtt írt karácsonyi himnusz záró ódája. Az év során még gyakran elhangzó himnusz mély mondanivalót hordoz magában a jelen korra nézve is, erről elmélkedett a görögkatolikus püspök. "Veszélytelen és ezért könnyebb lenne hallgatni, s a félelem ennek megőrzésére ösztönöz bennünket. " - halljuk a himnusz első sorát, amelyről Kocsis Fülöp püspök elmondta, veszélyt hordoz az a cselekedet, amikor az ember mások előtt kiáll és szólni kezd. Olyat mondhat, amit nem kellett volna, másokat megbánthat, kiforgathatják a szavait, könnyebb lenne tehát hallgatni. Ez a fajta hozzáállás jellemző ránk, az ember inkább hallgat. A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye a nemzetiségi ellentétek célkeresztjében - Repository of the Academy's Library. Majd hozzátette, van egy másik késztetés is, amelyben benne van a bizalom. Ha a szeretetben bízunk, akkor legyőzzük a szólásnak, az emberek elé kiállásnak a félelmét. És ez a szeretet biztat, hogy bátran megszólaljunk és énekeljünk, Isten üzenetét adjuk tovább.
Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BL Religion / vallás B Philosophy. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BR Christianity / kereszténység D History General and Old World / történelem > D4 Modern History / új- és legújabb kor története D History General and Old World / történelem > DN Middle Europe / Közép-Európa > DN1 Hungary / Magyarország Depositing User: Csaba Endrédi Date Deposited: 23 Feb 2014 19:15 Last Modified: 25 Feb 2014 13:26 URI: Actions (login required) Edit Item
(Ez alól csak a Miskolci Exarchátus területe képez kivételt. ) Az ezzel kapcsolatos intézményrendszert, az új szórványparókiákat már főként Timkó Imre (1975–1988) és Keresztes Szilárd (1988–2008) püspökök hozták létre. Az 1990. évi rendszerváltás után újból kiépült az egyház oktatási rendszere, amelynek egyik legjelentősebb eseménye a hittudományi főiskola új épületének elkészülte volt 2003-ban. 2008-ban Keresztes Szilárd püspök úr nyugdíjazását kérte, július 1-jétől Kocsis Péter Fülöp a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke és a Miskolci Apostoli Exarchátus apostoli kormányzója. Bibliográfia Pirigyi István, A görögkatolikus magyarság története, Nyíregyháza, 1982. – 2. kiad., Bp., 1991. – Ld. még: Pirigyi István, A magyarországi görög katolikusok története, I-II, Nyíregyháza, 1990. A levéltár története A levéltár zömét a Hajdúdorogi Egyházmegye kormányzati iratai teszik ki, annak létrejöttétől, 1912-től kezdve, amely év egyben a levéltár alapítási éve is. Később azonban néhány régebben működő görögkatolikus egyházi szervezet fondja is a levéltárba került.
– A levéltár térképeinek katalógusa: 73-82. Janka György, A Görög Katolikus Püspöki Levéltár utóbbi 10 éve, in "Hogy mindnyájan egyek legyenek…": Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete: Tíz év az egyházi levéltárak szolgálatában, szerk. Szabadi István, Debrecen, 2003., 31-32. A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltár kiadványai Belme László, Az Istenszülő pócsi kegyképének csodatevő könnyezése, 1696. november 4. –december 8. : A 300 éves máriapócsi kegykép története a levéltári források tükrében: Történelmi és teológiai áttekintés, Budapest, 1997. Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete Konferenciája: Nyíregyháza, 1997. Janka György, Nyíregyháza, 1998. A hajdúdorogi főesperesi levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1562-1818, ford. Dudás László, Nyíregyháza, 1999. Útkeresők: Sója Miklós, szerk Szabó Irén, Juhász Éva, Nyírő András, előszó Böjte Csaba OFM, Nyíregyháza–Budapest, 2010. 2004.