A fedezetlenségi díj megfizetése viszont, melyet visszamenőlegesen, a kötelező biztosítás díjával nem fedezett időszakra fizetünk, sokszor kötelezőnk többszörösével egyenértékű összeget, minket. Ha érvényes szerződésünket a kötelező biztosítás nem fizetése miatt, vagyis díjnemfizetésre hivatkozva mondja fel biztosítónk, és a kötelezőnk törlése után balesetet, kárt okozunk, nekünk maguknak kell az okozott károkat a másik fél részére megtérítenünk. Ráadásul a kötelező biztosítás nem fizetése egyúttal magával vonja azt is, hogy a biztosító ennek tényéről írásban tegyen jelentést, ezt az úgynevezett lejelentési kötelezettség címén jogszerűen teszi. Ezen folyamat végén kerítenek sort autónk forgalomból való kivonására, melynek procedúráját a jegyző végzi. Azért sem érdemes megvárnunk, míg biztosítónk a kötelező biztosítás nem fizetése miatt fedezetlenségi díjat ró ki ránk, mert ezt az összeget mindig egy összegben kell megfizetnünk. Ha korábban gondot okozott kötelezőnk tarifája, úgy ez az emelt összeg, duplán gondot fog okozni.
Mi a KGFB türelmi idő? A biztosítás megkötése és a díj befizetése közötti időszak. A türelmi időt a biztosítók azért alkalmazzák, mert ők a szerződés megkötése dátumától viselik a kár kockázatát, viszont a biztosítás díját az ügyfélnek 45 napon belül kell kifizetnie. A türelmi idő lejárata után, ha az ügyfél nem fizette be a díjat, akkor a biztosítását a biztosító megszünteti. A szerződést újrakötni szintén csak ugyanezzel a biztosítótársasággal lehet és a nem rendezett időszakra fedezetlenségi díjat számolnak fel. Ennek az összege többszöröse lehet, int az adott időszakra érvényes kötelező biztosítás díja. Az ügyfél feladata a biztosítási díj befizetése még abban az esetben is, ha a biztosító a türelmi idő alatt nem küld ki díjbekérő levelet, csekkeket a részére. Magunknak kell minderről gondoskodnunk!
A kötelező biztosítás nem fizetésének ténye ráadásul egy kötelező váltás során is megbosszulhatja magát. Ha ugyanis biztosítót váltunk, az új biztosító ellenőrizni fogja, korábban rendesen fizettük-e kötelező biztosításunk díját, illetve az utána kirótt fedezetlenségi díjat, melyet a felmondott szerződés dátumától az újrakötés dátumáig tartó időszakra rónak ki. Ha jelenlegi biztosítónk a kötelező biztosítás nem fizetése miatt mondja fel érvényes szerződésünket, a kötelező váltás lehetőségéről is lecsúszunk egy időre a kötelező biztosítás nem fizetése miatt, mert jelenlegi biztosítónk új szerződés megkötésére kötelez bennünket. Ezzel biztosítja be magát, hogy megfizessük neki a fedezetlenségi díjat. Míg korábban kormányrendeletben szabályozták a biztosítók számára azt is, hogyha kötelező biztosítás nem fizetése miatt szűnik meg szerződésünk, az új biztosítás során a bonus-malus rendszer ránk vonatkozó bonus besorolását is elveszítsük, vagyis míg malusunk megmaradt, bonus osztályunk az új szerződés értelmében csak A00 lehetett, ma ez a rendelet a fedezetlenségi díj bevezetése miatt megszűnt.
Union24-nél a 27 ezres díj most emelkedik 35 ezerre. Van most olcsóbb ajánlat ennél? Köszönöm előre is! #214 oprita | 2018-11-10 18:14:34 Emlékszik még valaki, hogy a '90-es években a közműszámlákban világháborús jóvátétel is szerepelt a részletezésben? Kifizettük? Ez is ugyanaz. #213 SzDeni | 2018-11-10 12:49:52 #212 csoppika | 2018-11-10 08:55:55 #211 Bárány | 2018-11-10 08:50:46 Válasz SzDeni #210. hozzászólására Lesz helyette más: "Szeretnénk tájékoztatni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződését 2019. január 1-jétől érintő változásról. 2012. január 1-je óta a biztosítási díjon felül 30% baleseti adót is kellett fizetnie. Mi történik akkor, ha öröklünk egy személyautót és így gépjármű biztosítási kötelezettségünk lesz? Gyakori probléma, hogy az örökösök nem tudják, hogy mi a teendő az üzembentartó elhalálozása esetén. Ebben az esetben az üzembentartó halála esetén, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
Az állag megóvásához és fenntartásához szükséges kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Használati megállapodás ajánlott A közös tulajdon egyik alapvető jellemzője, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog egészének birtoklására és használatára. Azonban e jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak sérelmére. Közös tulajdonú ingatlan társasházzá alakítása | dr. Pojják Eszter. A közös tulajdon e szabálya miatt különösen fontos, hogy az ikerház tulajdonosai megállapodjanak abban, hogy milyen megosztásban használják az ingatlant. A lakások használatának megosztása általában nem okoz problémát, de például az udvar, vagy a gépjármű beálló használata gyakrabban adhat okot vitára, ha a felek a használatról nem állapodnak meg. A használati megállapodást érdemes írásban rögzíteni, de a hosszabb időn át fennálló használati szokások is elfogadhatóak használati megosztásként. A használatra vonatkozó megosztásban a tulajdonostárak meghatározhatják, hogy az ingatlan mely része van az egyes tulajdonostársak kizárólagos használatában és mely területek közösek.
Ebben az esetben az ingatlan tulajdoni hányadának értékét a bíróság – a perben kirendelt szakértői vélemény alapján – fogja pontosan meghatározni, amely összeget a tulajdonostársnak a másik tulajdonostárs felé meg kell fizetnie. A közös tulajdon értékesítése Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. Ikerház osztatlan közös tulajdon megszüntetése vegrehajtas. Ez azt jelenti, hogy a bíróság a perben kirendelt szakértői vélemény alapján megállapítja a teljes ingatlan értékét és ezen az áron a végrehajtó el fogja árverezni az ingatlant és a befolyó vételárat fogja a tulajdoni hányaduk szerint szétosztani a tulajdonostársak között. Természetesen a jogszabálynál fogva fennálló, a tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. Társasházzá alakítás Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető.
Amennyiben osztatlan közös tulajdon társasházzá alakításával kapcsolatos jogi kérdése, problémája merült fel, forduljon bizalommal irodánkhoz elérhetőségeinken.
Határozathozatal A tulajdonostársak– ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel, tehát 50%+1 szavazattal határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. 1/2-1/2 arányú közös tulajdon esetén ez gyakorlatilag nem fog mást jelenteni, minthogy a jogszabály által eleve egyhangú határozathoz kötött döntéseken kívül, minden kérdésben is egyhangú szavazat lesz szükséges. Ikerhaz osztatlan közös tulajdon megszüntetése . A Ptk. szerint a tulajdonostársak egyhangú határozata valójában csak az alábbi kérdésekben szükséges: a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz; b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz. A közös tulajdon megszüntetése iránti igény A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. Jogi percek A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik, illetve a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.