A bajnai Sándor-Metternich-kastély mai formájában egy klasszicista épület képét mutatja, ám a kutatások során bizonyossá vált, hogy több építési periódusa volt. A mai épület helyén már a 15. század végén, a 16. század elején egy nemesi udvarház állt. Bajna és a falu közepén elterülő kastély több évszázadon keresztül adott otthont a Sándor családnak. A régészeti feltárások során több helyen előkerült a reneszánsz épület egykori padlóburkolata, amely halszálka mintában lerakott téglákból állt, és az is bizonyossá vált, hogy az épület legtöbb helyisége fafödémes volt, talán az épület délkeleti oldalán azonosított "nagyterem" lehetett egyedül boltozott. A tekintélyes udvarház körül védelemi rendszer, kerítésfal nem került elő, így a török hadjáratoknak könnyen áldozatul eshetett. A bajnai birtokot 1696-ban vásárolta meg Sándor Menyhért, aki Esztergom vármegye alispánja volt. Sándor-Metternich-kastély - Bajna. A földesúr 1720 táján kastélyt építtetett a birtokra. Sándor Móric édesapja halálakor örökölte meg az uradalmat. Az átépítés és a bővítés terveit Hild József építész készítette el, aki egy klasszicista stílusú, főszárnyán téglalap alaprajzú, egyemeletes, mellékszárnyain földszintes épületet tervezett.
A mutatványba lova belepusztult, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak. Az épület aranykorában gazdag freskókkal, tükrökkel, aranyozott díszekkel volt berendezve. A kastélyhoz tartozó uradalmi istálló, Sándor gróf világhírűvé vált ménesének szálláshelye volt. Az egykor pompázó szépségű, húszholdas parkra ma már csak néhány szétszórtan álló idős fa emlékeztet. Az Ördöglovas építtette át a magyar kastélyt: legendája máig szóbeszéd arra - Ezotéria | Femina. A bajnai kastély helyén eredetileg a korábbi birtokos, a Both család udvarháza állhatott, melynek helyén. Sándor Menyhért Esztergom vármegye alispánka és országgyűlési képviselője volt. Az első kastélyépületet Sándor (II) Mihály alakíttatta ki valamikor az 1740-es évek elején a vadászkastély kibővítésével (ismert adat, hogy a kúria házikápolnáját 1742-ben szentelték fel). Sándor Móric édesapja halálakor -1822-ben- örökölte meg a bajna-biai uradalmat. Sándor Móric Metternich kancellár lányát, Metternich-Winneburg Leontine hercegnőt vette feleségül, és a kastélyt jelentős mértékben át kellett alakíttatnia, hogy méltó otthona legyen párjának.
A várral feleségének akart kedveskedni Ha kissé különc is volt, udvarolni nagyon tudott az Ördöglovas, hiszen a kúria felújításával, a ma is álló kastéllyal leendő feleségének, Metternich herceg és kancellár lányának, Metternich Leontinának akart kedveskedni, leendő apósának pedig bizonyítani, érdemes a lánya kezére. Egy évvel a menyegző előtt kezdett az átépíttetésbe, bár a megköttetendő frigy nem állt mindig stabil lábakon. A lánykéréskor a kancellár, mint az anekdota mondja, azt kérte Sándor Mórictól, hagyjon fel a bolondságaival, mire az Ördöglovas állítólag így vágott vissza: a legnagyobb bolondságot most csinálom, hogy elveszem a lányát! A csípős válasz ellenére az Ördöglovas végül mégis megkapta Leontina kezét. Később egyetlen lányuk született, Paulina, fiuk viszont nem, így a Sándor-család férfiága ezzel kihalt. Sándor-Metternich-kastély, Bajna. Paulinától sok visszaemlékezés olvasható apjáról. Ezek szerint háromszor lábtörést, hétszer kartörést szenvedett lovas bemutatóin, egyszer pedig kizuhant fogatából. Utóbbi baleset miatt agykárosodást szenvedett, és 28 hátralévő évét ezzel együtt élte le.
Ő dolgozott a többi festett termen is. A Raffaello-terem, mint ebédlő a századfordulón. Kép forrása. Még érdekesebbek a szomszédos, a díszudvarra néző "Etruszk terem" festményei. Az Etruszk-terem, mint szalon. Kép forrása. Érdemes felmenni a kastély tetejére is: a portikuszon túl szép kilátás nyílik a Gerecsére. Előtérben a párban ültetett nagy japánakác egyike virágzik éppen. Dél felé az Epöl és Bajna közötti Őr-hegy látszik a kastélypark fái fölött. Kelet felé fordulva jobban átláthatjuk a kastély elég szövevényes melléképület-rendszerét. A képen a narancsház kiemelkedő tömbje látszik... Teljesen keleti irányba fordulva a díszudvar három oldalát alkotó melléképületek is láthatók. Az amögötti magas tető az istálló, amit keskeny utca választ el az együttestől. A domb mögött pedig a Pilis is látható. Visszatérve a földszintre érdemes a nyugati (kerti) homlokzatot is megnézni. A kastély különlegesen szép arányú és elegáns épület, ami főleg azért nagy dolog, mert átalakítás eredménye. Az egyik pincének sajnos elég brutális betonaknát építettek a háború után, az látszik az előtérben.
Nem csoda, hogy a hölgy azonnal beleszeretett:-). A gróf ekkor kezdett hozzá a bajnai kastély átépítéséhez, hogy méltó pompával fogadhassa leendő feleségét, a nagy hatalmú Metternich kancellár lányát. Eltérő természetük ellenére házasságuk nagyon jól sikerült. Két gyermekük született, Leó és Paulina, de az egyetlen fiúörökös hétéves korában váratlanul meghalt. A párbajozó grófnő, Sándor Paulina Mielőtt azonban rátérnék a kastély bemutatására, maradjunk még egy kicsit a családnál, mert nem esett messze az alma a fájától, ha Sándor Móric lányáról van szó. A grófnő a korabeli tudósítások szerint nem volt igazán szép, de bájosságával, cserfes és vidám természetével ezt bőven kompenzálta. A grófnő diplomatafeleségként Bécsben, Párizsban és Drezdában is megfordult, sok művésszel ápolt barátságot. Wagner neki ajánlotta egyik művét, Edgar Degas pedig megfestette arcképét. De a legnagyobb hatással a divatra volt, ő mutatta be ugyanis Párizsban a császárnénak Charles Frederick Worthot – ezzel elindítva az angol divattervező páratlan karrierjét és az haute couture megszületését.
Hasznos információk Elérhetőség Cím: 2525 Bajna, Rákóczi Ferenc utca 1. Telefon: +36 30 0957 068 E-mail: Weboldal: Nyitva tartás Téli nyitva tartás: November 1. – Március 31. között, keddtől vasárnapig 9-17 óráig Nyári nyitva tartás: Április 1. – Október 31. között, keddtől vasárnapig 10-18 óráig Hétfő kivételével minden nap nyitva tart. Árak (2022) Felnőtt jegy: 3. 000 Ft Kedvezményes jegy: 1. 500 Ft Családi jegy ( 1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több 18 év alatti gyermek): 6. 000 Ft Visual Guide eszköz bérlése: 1. 000 Ft/ db A Paulina kávézó a kastély nyitvatartási idejében belépőjegy nélkül is látogatható. Parkolás A kastély közvetlen közelében, a kastélytól 5 percre van lehetőség parkolásra, valamint Bajna főterén. Akadálymentesség A kastély főépületének földszinti része látogatható akadálymentesen. A kastélypark területén kialakítottak mozgáskorlátozottak részére parkolókat. Megközelítés Bajna Budapesttől 46 km-re található, az Esztergomot Tatabányával összekötő főút mellett. Az M1-es autópályáról a zsámbéki lehajtóról, Zsámbékon és Szomoron keresztül közelíthető meg.
A kastély jelenleg felújítás alatt: a "Nemzeti kastély- és Várprogram" része, nem látogatható! Frissített képalbum hamarosan. Bajna Község a Gerecse vidék keleti részén, Esztergomtól 21, Tatabányától 24, Budapesttől 46 km-re fekszik. A falu a XII. században már a Sándor családé, a török kiűzése után 1696-ban szerzik meg. A Sándor család a trencsén megyei Szlavnica városból származik. Sándor Menyhért – Mihály (1692-1773) – Vincze – Móric az "Ördöglovas" (1805-1878). Sándor Mihály 1750 körül Bajnán barokk stílusú kastélyt építtetett. 1776-ban feljegyzik, hogy benne külön kápolna építésére Batthyány prímás adott engedélyt. A kastélyhoz lényegesen csak dédunokája, Sándor Móricz nyúlt. Móricz 1834-ben a kastélyt felesége, Metternich Leontina tiszteletére korának egyik legkiemelkedőbb építészével Hild Józseffel csaknem teljesen átterveztette, és újra építtette klasszicista stílusban. Sándor gróf a 19. század harmincas éveiben élt, öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával.
Mi az a mellkaskimeneti szindróma? A mellkaskimeneti szindróma olyan állapotok csoportjára utal, amelyek akkor alakulnak ki amikor a mellkasi kimeneti idegek és erek összenyomódnak, valamilyen nyomás alá kerülnek. A mellkas kivezetés egy viszonylag keskeny tér a szervezetünkben, amely a kulcscsont és az első borda közötti szakaszt jelenti, így ha bármilyen nyomás alakul ki ebben a kis térben annak a legkülönbözőbb tünetei lehetnek. Az erek és idegek nyomódása zsibbadás vagy bizsegő érzést okozhat a nyaki résznél, vállban illetve a karokban. Milyen szindromak vanna k a n. A mellkaskimeneti szindróma kialakulásának oka nem mindig ismert, a legtöbb esetben az alábbi okok váltják ki a problémát: fizikai trauma (autóbaleset, egyéb baleset) rendszeres, ismétlődő mozdulatsorok (fizikai edzést végzők esetében rendszeres kar és válledzés következménye lehet) szerkezetei rendellenességek A mellkaskimeneti szindróma kezelése általában fizikoterápiából és gyógyszeres kezelésből áll. Bizonyos esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet, ha a tünetek nem enyhülnek.
Segíthet meghatározni az idegkárosodás meglétét illetve mértékét. Hogyan kezelhető a mellkaskimeneti szindróma? A mellkaskimeneti szindróma kezelésénél a legfontosabb cél a tünetek és a fájdalom enyhítése. Az idegek nyomásától függően orvosa különböző kezelési lehetőségeket ajánlhat fel Önnek. A kezelési lehetőségek az alábbiak lehetnek: Fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők A fájdalom mértékétől függően orvosa különböző fájdalomcsillapítókat írhat fel a tünetek enyhítésére. Manuál terápia, masszázs A váll erősítő és lazító gyakorlatok nagyban hozzájárulhatnak a tünetek javulásához. Javasolt, akár heti több alkalommal is eljárni masszőrhöz illetve manuál terapeutához. Kulturális szindrómák: mi az, milyen tünetekkel járnak, és 7 példát. Műtét Amennyiben a fájdalomcsillapítók és az említett nyújtó-erősítő gyakorlatok sem segíthetnek, akkor bizonyos esetekben műtétre kerülhet sor. A legtöbb esetben műtétre a strukturális változások miatt kerülhet sor például extra borda jelenléte az első borda felett.
Több szakemberrel együtt tankönyvben összegezte a mellkast érintő poszt-Covid-szindrómák terén az elmúlt két évben kialakult tapasztalatait dr. Adrian-Cristian Dobrică mellkassebész főorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház mellkassebészeti részlegének vezetője. A szakembert arról kérdeztük, milyen problémákkal találkozott a koronavírus-fertőzésen átesett betegeknél, milyen tünetekkel járnak ezek a poszt-Covid-megbetegedések, és hogy milyen kezelési lehetőségek vannak. – Mit jelent a poszt-Covid-szindróma, mi tartozik ennek a körébe? – A poszt-Covid-szindróma egy új orvosi kifejezés és témakör, gyakorlatilag egy olyan megbetegedéscsoport, amely az utóbbi két évben körvonalazódott ki, miután észrevették, hogy egyes koronavírus-fertőzöttek a fertőzésből való kigyógyulásuk után is számos egészségügyi problémával küzdenek. Kerek féreg geogelmint - Milyen szindrómák férgekkel. Olyan betegek, akik a vírusfertőzsből kigyógyultak, hazamentek, később ismét kórházba kerültek olyan problémákkal, amlyeket közvetlen kapcsolatba lehet hozni a vírusfertőzéssel, de nem feltétlenül csak a légzőszervekre koncentrálódnak.
Előzmény nélkül, kb. két héttel a vírusfertőzés után kezdődik, típusos esetben az alsó végtagból kiinduló gyengeséggel. Először csak elakad a beteg lába a járdaszegélyben, később nem tud fellépni a buszra, végül a felállás is megnehezül. A tünetek át tudják ugrani törzs- és légző izmokat és a felső végtagon mutatkoznak legközelebb. Ez a felfelé szálló bénulásos betegség, amely súlyos formájában, a légző izmok érintettsége esetén akár lélegeztetést is igényelhet, jól befolyásolható, kezelhető, de a beteg számára borzasztó ijesztő, hiszen két hét alatt lebénul. Milyen szindromak vanna k a b. Ennél a betegségnél is szerepe van az ENG / EMG -nek – főként, hogy elkülöníthető legyen, hogy a tengelyfonál károsodott-e vagy a velőshüvely. Ez utóbbinak jobb a prognózisa, az előbbinél lassú regenerációra van kilátás. A fizikális vizsgálat kihagyhatatlan lépés - A neurológiai kivizsgálásban még a legmodernebb eszközös vizsgálatok mellett sem szabad elhanyagolni a fizikális vizsgálatokat – ezek nem mellőzhetők. Az ENG /EMG vizsgálatokat is alapos neurológiai vizsgálat kell, hogy megelőzze, hiszen csak így lehet értelmes kérdést feltenni az ENG / EMG-t végző szakorvosnak.