De nézzük, milyen atkák is jelenhetnek meg leggyakrabban a szobanövényeinken. Közönséges takácsatka Hazánk egyik leggyakoribb takácsatkafaja, a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) nagyon sokféle tápnövényről ismert. Igazi szélsőségesen polifág atka, ráadásul az egész világon elterjedt, így a tápnövényeit szinte számba sem lehet venni. A hazai fajok közül a T. turkestani atkára hasonlít, annyira, hogy csak nagyon alapos vizsgálattal lehet elkülöníteni őket. Tripszek elleni védekezés - paprikamag.hu. Bár lehet, hogy a két faj azonosítása nem is szükségszerű, hiszen védekezni ugyanúgy tudunk ellenük. Mindkét takácsatka a meleg, száraz klímát kedveli, így például a panellakásokban nagyon jól érzik magukat, és ha egy szobanövényre rákerülnek, ott gyorsan elszaporodnak. A nedvesebb, hűvösebb körülményeket nem kedvelik, így ha a lakás páratartalmát emeljük, az kevésbé lesz kedvező a számukra. Borostyán-takácsatka Alkalmanként a szobaborostyánon is megjelenhet a borostyán-takácsatka (Bryobia kissophila), amely a hazai borostyánnövényeken mindenhol előfordul.
A fentiek miatt feltétlenül indokolt a növényvédő szerek váltogatása.
Közönséges takácsatka Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata) Osztály: Pókszabásúak (Arachnida) Alosztály: Atkák (Acari) Öregrend: Atkaalakúak (Acariformes) Rend: Bársonyatka-alakúak (Trombidiformes) Alrend: Elöllégnyílásos atkák (Prostigmata) Alrendág: Eleutherengona Öregcsalád: Tetranychoidea Család: Takácsatkafélék (Tetranychidae) Nem: Tetranychus Faj: T. urticae Tudományos név Tetranychus urticae C. L. Takácsatka elleni szerek felnotteknek. Koch, 1836 Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Közönséges takácsatka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges takácsatka témájú médiaállományokat és Közönséges takácsatka témájú kategóriát. A közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) egyike a világ számos növénnyel táplálkozó atkáinak, és általában kártevő. Ez a takácsatkafélék vagy szövőatkák családjának legismertebb tagja. A teljes DNS kódját 2011-ben térképezték fel [1] a pókszabásúak közül elsőként. Elterjedése [ szerkesztés] A közönséges takácsatka eredetileg csak Eurázsiában volt őshonos, de mára kozmopolita lett.
A beton fagyállósága fiatal korban lényegesen kisebb, mint a szilárdulás előrehaladott állapotában. Továbbá a korai fagyhatás jelentősen rontja a szerkezet későbbi fagyállóságát, éppen ezért, amennyiben lehetőség van rá, érdemes a fagyálló betonok készítését (és szilárdulását) fagymentes időszakra ütemezni. Amennyiben erre nincs lehetőség, érdemes szem előtt tartani a következőket: Ajánlott gyorsabban szilárduló/nagyobb hőfejlődésű cementet alkalmazni. Javasolt az adalékanyagot/keverővizet melegíteni. A légbuborékképző adalékszer eltérő hatékonysággal működik meleg és hideg időben. A megrendelő által előírt (kötött) betonösszetételeknél érdemes külön odafigyelni, hogy a nyáron próbakevert összetétel téli alkalmazhatóságát külön ellenőrizzék. Beton bedolgozási idol. Fagyálló szerkezet kivitelezése A légbuborékos betonoknál a szokásos kivitelezési dolgokon kívül érdemes külön figyelmet fordítani a következőkre: A pumpálhatóságot rontja a betonba bevitt többlet légtartalom. A beton túlvibrálása jelentősen lecsökkentheti a képzett légtartalmat (akár 10-30%-kal), amely a szerkezetbe épített beton fagyállóságát nagy mértékben rontja.
Leírás Mennyi anyagra van szükségem? Hogyan számoljam ki? A szükséges anyag kiszímításához nincs szükség diplomára! Egyszerű térfogatszámításról van szó. Megmérjük hogy mekkora területet szeretnénk feltölteni könnyűbetonnal (hány méter hosszan és hány méter szélességben -> m2). (Vegyünk példának egy régi típusú kockaház padlásfödémjét: 10 m x 10 m -> 100 m2. Hogyan készítsünk fagyálló betont? | Beton Technológia Centrum. ) Meghatározzuk, hogy milyen vastagságban legyen betonozva (m). Például régi födém esetében általában a meglévő gerendák szintjéig. Ez persze nem kötelező, a nekünk tetsző vastagságot válasszuk. (Ha mérünk mondjuk 15 cm-t, akkor azt át kell váltani méterre, így 0, 15 m lesz a vastagságunk. ) Tehát a kitöltendő tér a példában 100 m2 x 0, 15 m -> 15 m3 Az előkevert és készrekevert könnyűbetonoknál nem kell számolnunk a keverés során fellépő zsugorodással, hiszen az keveréskor már megtörtént. Így a szükséges anyagunk valóban annyi, amekora térfogatot számoltunk: 15 m3. Ezt fel kell szoroznunk 20-al, mivel ebből a termékből 1 m3 20 zsákból jön ki!