Nézd meg az alábbi listát a legközelebbi megállókhoz amik az uticélod felé vezetnek. Zsolnay-Szobor; Szabadság Utca; Rét Utca; Főpályaudvar. Baranya Megyei Levéltár -hoz eljuthatsz Autóbusz tömegközlekedési eszközök(kel). Ezek a vonalak és útvonalak azok amiknek megállójuk van a közelben. Szeretnéd megnézni, hogy van-e egy másik útvonal amivel előbb odaérsz az úticélodhoz? A Moovit segít alternatív útvonalakat találni. Keress könnyedén kezdő- és végpontokat az utazásodhoz amikor Baranya Megyei Levéltár felé tartasz a Moovit alkalmazásból illetve a weboldalról. Baranya Megyei Levéltár-hoz könnyen eljuttatunk, épp ezért több mint 930 millió felhasználó többek között Pécs város felhasználói bíznak meg a legjobb tömegközlekedési alkalmazásban. A Moovit minden az egyben közlekedési alkalmazás ami segít neked megtalálni a legjobb elérhető busz és vonat indulási időpontjait. Levéltárak / Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára | Magyar Levéltári Portál. Baranya Megyei Levéltár, Pécs Tömegközlekedési vonalak, amelyekhez a Baranya Megyei Levéltár legközelebbi állomások vannak Pécs városban Autóbusz vonalak a Baranya Megyei Levéltár legközelebbi állomásokkal Pécs városában Legutóbb frissült: 2022. március 26.
2005-ben került a levéltár kezelésébe a Mecseki Szénbányák Munkaügyi Irattára (Dobó István u. 89. ), ahol a volt szénbányák munkaügyi iratainak őrzését, feldolgozását, kezelését és az azokból történő adatszolgáltatást végezzük. 2012. október 1-jével hatályba lépett a 2012. évi LXI. törvény, amely a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. Magyar fiúk koporsóban. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról rendelkezik. E törvény határozott többek között a megyei levéltáraknak, mint szervezeti egységeknek (tagintézményeknek) a Magyar Nemzeti Levéltárba történő integrálódásáról. Az MNL Baranya Megyei Levéltára egyrészt a levéltári ismeretek, másrészt a helytörténetírás bázisintézménye. A levéltár dolgozói a helyi tudományos és közművelődési intézményekkel, valamint társadalmi szervekkel együttműködve végzik az illetékességi körükbe tartozó terület – Baranya megye és Pécs város – történetére vonatkozó forrásanyag feltárását, tudományos feldolgozását és kiadását.
Az 1950. évi államosításkor az egyesített levéltár a város abszolút centrumában, a Király utcában, a hajdani Sóház helyén 1871–1872-ben épített Pénzügyigazgatóság historizáló stílusú, kétemeletes palotájában, illetve udvari szárnyaiban kapott helyet. Az állami levéltár 1968-ban a megyei tanács közvetlen irányítása alá került. A levéltár tudományos munkája elismeréseként 1980-ban elnyerte a tudományos kutatóhely minősítést. 1983-ban új részleggel (Rét u. Baranya megyei levéltár elado. 9. ) bővült az intézmény. 1989 és 1992 között az időközben veszélyeztetetté vált Király utcai raktár-komplexum rekonstrukciója valósult meg. Az épület- és raktárfelújítás tekintélyes, közel kétszeres férőhelybővítést eredményezett, így 1993 és 1996 között mintegy 8 000 iratfolyóméternyi levéltári dokumentum beszállítására és elhelyezésére került sor. 1993-ban újabb raktár (Nyírfa u. 3. ) került a levéltár kezelésébe. A további fejlesztések és a tervszerű iratátvételek következtében – iratmennyiség tekintetében – az MNL Baranya Megyei Levéltára az ország egyik legnagyobb vidéki levéltárává lett, őrizetében jelenleg mintegy 17 500 folyóméter irattal.
Levéltár további megyében
Az adatok szerint eddig több mint egymillióan hagyták el az országot. Többségük Lengyelország, százötvenezren Magyarország felé menekültek, de sokan Szlovákia és Csehország felé tartanak. Vannak, akik autóval, mások a Kijevből és Lembergből indított evakuációs vonatokon érkeznek. A csapi állomás fontos csomóponttá vált, mert Prágából és Pozsonyból is küldenek vonatokat, hogy átszállhassanak rájuk azok, akik szeretnének. De az ukrán–magyar határon is folyamatosan üzemelnek az átkelőhelyek. Kárpátalja jelenleg a béke szigete, innen nincs igazi ok a menekülésre. Huszonötezer magyar ennek ellenére már odaát van. Az az érzésem, hogy sokakat hatalmába kerített a pánik a rájuk ömlő információáradat hatására. – A hatvan év alatti férfiakkal, akiket nem engednek át, mi a helyzet? Levéltári iratgyűjtemény | Hungaricana. – A tiszaújlaki határnál a kocsisorban sok férfit láttam. Helyben azt beszélik, hogy megkörnyékezik a határőröket, akik két-háromezer dollárért átengedik őket. Persze, hangsúlyozom, ez csak szóbeszéd, mint ahogy az is, hogy akiknek nem sikerült levajazni a dolgot a határon, azok a cigarettacsempészekkel veszik fel a kapcsolatot, hogy a zöldhatár rejtett ösvényein keljenek át.
Tovább az adatbázishoz Ismertető Az adatbázis egyrészt több levéltár által digitalizált iratgyűjteményt (közjegyzői okiratok, árvaszéki ügyek, végrendeletek, büntető és polgári perek, pest és budai tanácsülési jegyzőkönyvek, tervek), másrészt a Bécsi Levéltári Delegáció segédleteit, valamint a feudális kori megyei közgyűlési jegyzőkönyveket tartalmazza. A mintegy másfél millió rekord mellett mintegy két millió oldal képet találhatunk.
A falvakban élő, gazdálkodó férfiak ilyesmivel nem próbálkoznak. A végsőkig kitartanak odahaza, mert valakinek etetni kell a jószágot. Meg is szervezték már a településőrségeket, igyekeznek lefülelni a zabrálókat. – Ezek szerint máris fosztogatják az elhagyott otthonokat? – Kárpátalján ez még nem jellemző, de Nyugat-Ukrajnából már vannak hírek. Arrafelé, ha tetten érik a fosztogatókat, fához kötözik őket. – A napokban egy férfit a felesége a csomagtartóban próbált átszöktetni a határon. Mi lesz azzal, aki lebukik? – Öt-tíz évet kaphat, de nemrégiben emelték a dezertálásra vonatkozó büntetési tételeket. Baranya megyei levéltár ado. Ha behívója volt, az tíz-tizenöt évet is jelenthet, de ha ráfogják, hogy hazaáruló, akkor akár életfogytiglant is kaphat. – Kiket hívnak be most? – Elsősorban a katonaviselt tartalékosokat, és majd csak az utolsó körben fogják behívni a katonailag képzetleneket. A minap jártam az ungvári hadkiegészítő parancsnokságon, ahol nagyon sok ukrán hazafi áll sorba, hogy bevonulhasson. A hivatalos adatok szerint eddig hatvanezren kifejezetten azért tértek haza külföldről, hogy harcolhassanak.
Az Alkotmánybíróság nem engedélyezi a tiltott gyümölcsöt. Néhány napja az AB még úgy gondolta, a véleményszabadsággal összeegyeztethetetlen a tiltott önkényuralmi jelképek használata, és a jövőben szabad lesz vörös csillagot vagy horogkeresztet hordani. A hirtelen jött nézőpont váltasnak köszönhetően azonban tovább bővül a tiltott önkényuralmi jelképek listája, így felkerül a listára a smiley, a like-jel, valamint az Apple-logó – ez utóbbi azért, mert nonszensz, hogy egy egyszerű zeneszám vagy fénykép iPhone-ra másolása ilyen körülményes legyen más okostelefonokhoz képest, és az is nonszensz egy katolikus országban, ahol épp a hit- és erkölcstan bevezetésén fáradoznak, hogy egy cégnek a tiltott gyümölcs legyen a jelképe.
"Az Ukrajna elleni orosz támadás bűncselekmény, és aki nyilvánosan helyesli ezt a háborút, az ezáltal büntetőjogi felelősségre vonható" – mondta Wede. Hozzátette, hogy a szövetségi hatóságok üdvözölték egyes német tartományok bejelentéseit, amelyek szerint kivizsgálják, hogy a "Z" használatának egyes esetei bűncselekménynek minősülnek-e. Magyarországon is vannak tiltott jelképek: horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vörös csillag vagy ezeket ábrázoló jelképek. Ismét a Heinekenről beszélt Lázár - Napi.hu. Az önkényuralmi jelképhasználata tilos, kivéve, ha ezek ábrázolása ismeretterjesztő, tudományos vagy művészeti célokat szolgál. Litvánia Két litvániai parlamenti képviselő nemrég felszólította a kormányt, hogy tiltsa be az oroszbarát, fekete és narancssárga szalaggal ellátott Z szimbólumot használó kijelzőket, és szerintük 500 eurós bírságot kellene kiszabni a törvény megszegéséért. Mit jelent a Z szimbólum? A szakértők nem cirill betűkkel, hanem latin ábécével írták, ezért nem teljesen biztosak a pontos jelentésében – és valószínűleg a Z szimbólumot használó emberek sem tudják biztosan, még ha hallgatólagosan értik is, hogy mit jelent.
Igaz, emlékeztetett a szocialista frakcióvezető, akadt egy felvetés, aminek értelmében szabályozták volna, hogy milyen asszociációkat (értsd: nyilas és náci feeling) keltő szimbólumokkal ne lehessen utcára vonulni, de végül jogilag ez is megfoghatatlannak bizonyult. A második világháború után ugyan Ausztriában és Németországban is hasonlóan szabályozták az önkényuralmi jelképeket. Tehát nemcsak a tiszta szimbólumok, de eltorzított változatuk használatát is szankcionálhatta a bíróság, illetve azt is vizsgálhatta, hogy milyen szövegek hangzottak el, milyen öltözékben feszítettek az emberek az önkényuralmi jelképnek látszó tárgy árnyékában. "Mégis mindkét országban akadnak neonácik" – mondta Eörsi Mátyás. Tiltott önkényuralmi jelképek. A szabad demokrata frakcióvezető szerint az ordas eszmék ellenében a jogszabálygyártás nem segít, csak az egységes politikai fellépés. "Németországban a CDU (Német kereszténydemokrata Unió) például soha nem kacérkodott és nem működött együtt újnácikkal" – üzent pártnevet nem említve Eörsi a Fidesznek.
A szervezők korábban azt közölték: a rendezvény célja, hogy József Attila költészetén keresztül bemutassák a Horthy-rendszer valóságát. Emellett Sallai Imre és Fürst Sándor 1932. július 29-i kivégzéséről is megemlékeznek. József Attila szobránál a költő verseit szavalták, illetve olvasták fel.