Dsida Jenő A kályha tüze pattog. Körbe kába, nagy fáradtsággal fejek hullanak össze s valami titkos vágytól ösztönözve bámulnak ki a csöndes éjszakába. Valaki kell, hogy szívüket nyűgözze és babráljon az özvegy nők hajában és megcsókolja mind, aki hiába gondol vissza tavaszra, nyárra, őszre. A gyermek dicsérete Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Keresés a leírásban is Könyv/Irodalom/Költészet normal_seller 0 Látogatók: 1 Kosárba tették: 0 Megfigyelők: 0 1 / 0 1 Dsida Jenő: Édesanyám keze. Válogatott versek A termék elkelt fix áron. Fix ár: 1 200 Ft Kapcsolatfelvétel az eladóval: A tranzakció lebonyolítása: Szállítás és csomagolás: Regisztráció időpontja: 2009. 06. 16. Értékelés eladóként: 100% Értékelés vevőként: fix_price Az áru helye Magyarország Átvételi hely Budapest XIII. kerület Aukció kezdete 2022. 04. 06:59:59 Szállítás és fizetés Termékleírás Szállítási feltételek Elérhető szállítási pontok Budapest, 2016. Szent Maximilian Lap-és Könyvkiadó, 159 l. / Szent Maximilian Családi Könyvtár 12. / Kiadói keménykötésben, szép példány. Dsida Jenő: A sötétség verse | Verspatika. Méret: 20 x 11, 5 cm Szállítás megnevezése és fizetési módja Szállítás alapdíja MPL postacsomag előre utalással 1 460 Ft /db MPL PostaPontig előre utalással 1 325 Ft MPL Csomagautomatába előre utalással 820 Ft Személyes átvétel 0 Ft - Lehel piacnál MPL PostaPont Partner előre utalással További információk a termék szállításával kapcsolatban: Kedves Vásárlónk!
476 A szerelem éneke 477 Vízmenti ballagás 483 Narkózis 484 Szeptember 486 Sírfelirat 487 A kiábrándulás rímei 488 Buzdítás könnyűségre 489 Már majdnem elfeledted 490 Az utolsó miatyánk 492 Horváth néni... 493 Lássuk, vajon itt... 494 Jegyzet 495 Réthy Andor: Dsida Jenő (1907-1938) irodalmi hagyatéka 497 Dsida Jenő Dsida Jenő műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dsida Jenő könyvek, művek Állapotfotók A védőborító foltos, szakadozott, amatőr módon javított. A borító belső oldalán Ex libris címke látható. Állapotfotók Könyvtári könyv volt. A borító kissé foltos, elszíneződött. Dsida Jenő: Vallomás. A lapélek és néhány lap enyhén foltosak. Védőborító nélküli példány. Állapotfotók A védőborító kissé szakadt.
Versei az erdélyi irodalmi folyóiratok ékességei voltak, köteteit jól TOVÁBB → Tallózás régi levelek közt Dsida Jenő nevével az Erdélyi Helikon íróinak 1934-ben megjelent antológiájában találkoztam először még általános iskolás koromban, valamikor az 1950-es évek közepén. Az összeállítás közölte fényképét, életrajzi adatait és Kóborló délután kedves kutyámmal című lírai riportját. Megragadott TOVÁBB →
Derűsen szerette az életet és az irodalmat. Ha eszembe jut, úgy érzem: nemcsak költőnek volt úgyszólván hibátlan, hanem írókról és irodalomról szóló esszéi, kritikái is kitűnő kisprózák, mondataikból kicseng, milyen élvezettel fogalmazott. Tizenkilenc éves korában -1926-ban -már versei jelentek meg kolozsvári lapokban. Ez időben még jól érezhető az akkor világdivatként ösztönző expresszionizmus hatása. Szabad verseket ír, szeszélyes gondolattársításokkal. A maga gyakorlatából ismeri fel, hogy nem ez az ő költői világa. Nem gomolygó lelkű, kifelé robbanó expresszionista ő, hanem a külvilág élményeit szín- és hangérzékenyen befogadó impresszionista, formavilága pedig a ritmusok és rímek boldogságot adó játéka. Hamarosan felismeri, hogy igazi példái, mesterei a Nyugat nagy fegyelmű formaművészei. Nem az utánzójuk, hanem lélekbeli rokonuk. Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, nyilván Babits Mihály is úgy példaképe, hogy egyiket sem másolja. Talán náluk is szenvedélyesebben játszik a versformák lehetőségeivel.
Minden göröngyből virág ütközik, kék az éjszaka és arany. Ifjú vagyok és megyek vidáman, tisztán a hullócsillagok alatt. Olyan egyszerű minden, olyan felszabadítón, könnyen egyszerű: Holnap kiválasztok egy aranyhajú szüzet és azt mondom: Jer velem! Holnap fehér abrosz mellett ülök, s piros alma, sárga körte koppan a verenda tetejére, s aranybort iszom ezüst-pohárból. Fiam is lesz, hogy meg ne haljak. S ha sárga levél hull lassú gyásszal, bölcsen mosolyog tömjénszagú szívem: Milyen jó lesz a mennyországban!
A megvásárolt tételeket személyesen is átveheti üzletünkben, mely minden kedden és szerdán 14-18 óráig, csütörtökön 10-14 óráig van nyitva. Az eladóhoz intézett kérdések Még nem érkezett kérdés. Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb. TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola 1194 Budapest, Csengő utca 1. Adatforrás: Oktatási Hivatal, Utolsó frissítés: 2015. szept. 28., 03:22 Email
Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13. ): orvos, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapítója, a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakja. Budai szülőháza, ahol apjának ~ Józsefnek fűszerüzlete volt, ma Orvostörténeti Múzeum. (I. Apród u. Semmelweis Ignác Fülöp | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. 1–3. ) Anyja, Müller Teréz krisztinavárosi kocsigyártó leánya ~ a család ötödik gyermeke volt. Iskolai tanulmányait Budán végezte, majd atyja kívánságára a bécsi egy. jogi karára iratkozott be, azonban csakhamar orvostanhallgató lett. Orvosi tanulmányait Bécsben és Pesten folytatta, oklevelet a bécsi egy. -en 1844-ben kapott. 1846-ban ugyanott megszerezte a sebészdoktori és a szülészmesteri képesítést. Bécsi éveiben kezdődött barátsága Markusovszky Lajossal és Balassa Jánossal. Bécsben előbb Karl Rokitansky tanár nagy hírű kórbonctani intézetében dolgozott, ahol elsajátította az akkor uralkodó "anatómiai gondolat" elveit. Ezután a Klein tanár vezetése alatt álló szülészeti klinikán vállalt asszisztensi állást. Ezen a klinikán történt az orvostanhallgatók kiképzése, és akárcsak a többi szülészeti intézetben, itt is igen nagy volt a gyermekágyi láz halálozási arányszáma, ellentétben a bábák oktatását végző másik bécsi klinikával, ahol ilyen betegségek ritkábban fordultak elő.
1965-ben új sírba helyezték szülőházának udvarában. 1960-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetem évenként kiosztásra kerülő Semmelweis emlékérmet alapított. Nevét felvette a bp. -i orvostudományi egyetem. – F. m. A gyermekágyi láz kóroktana (Orv. Hetil. 1858, hét folytatás); A gyermekágyi láz fölötti véleménykülönbség köztem és az angol orvosok között (Orv. 1860, 4 folyatás); Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (Pest – Wien – Leipzig, 1861); Zwei offene Briefe an Dr. J. Späth, Professor der Geburtshilfe an der k. k. Semmelweis ignác isola java. Josefs-Akademie in Wien und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni von Lichtenfels, Professor der Geburtshilfe in Würzburg (Pest, 1861); Zwei offene Briefe an Hofrath Dr. Eduard Caspar von Siebold, Professor der Geburtshilfe in Göttingen und an Herrn Hofrath Dr. Scanzoni (Pest, 1861); Offener Brief an sämmtliche Professoren der Geburtshilfe (Ofen, 1862); A szt. -péterádri orvosegylet a gyermekágyi láz oktanáról és védkezeléséről (Orv. 1863, 5 folytatás): Semmelweis gesammelte Werke (Jena, 1905); Semmelweis összegyűjtött munkái (Bp., 1906).
– Irod. Markusovszky Lajos: S. I. (Orv. 1861, 1862, 1864, 1865); Fleischer József: Emlékbeszéd (Orv. Heti(. 1872); Hegar, A. : Ignaz Philipp S. Sein Leben und seine Lehre (Freiburg, 1882); Bruck J. : S. (Bp., 1885); Schürer von Waldheim: Ignaz Philipp S. Sein Leben und Wirken (Wien – Leipzig, 1905); Cullingworth és Győry Tibor: S. és Holmes (Bp., 1906); Sinclair, W. His Life and His Doctrine (Manchester, 1909); Domány Imre: S. küzdelmes élete a tudományos igazság szolgálatában (S. emlékbeszédek 1907 – 41, szerk. Domány Imre, Bp., 1947); E. Lesky: Ignaz Philipp S. und die Wiener Medizinische Schule (Wien, 1964); Haranghy László – Nyirő Gyula – Regöly – Mérei Gyula – Hüttl Tivadar: S. betegsége. Intézmény : Infóbázis. Die Krankheit von S. (Bp., 1965); Regöly-Mérei Gyula: S. (Élővilág, 1965); Fekete Sándor: S. 1965); Antall József: S. (Term. tud. Közl. 1965); Hidvégi Jenő: S. 1965); Darvas István: S. (Magy. Nőorv. L. 1966); Sós József: S. (MTA V. oszt. 1966); Gortvay György – Zoltán Imre: S. élete és munkássága (Bp., 1966); Benedek István: S. és kora (Bp., 1967).
– Szi. Kertész Róbert: Az anyák megmentője (r., Bp., 1942); Thompson Morton: Az élet ára. S. életregénye (Bp., 1962); Száva István: Egyedül a halál ellen (S. életregénye. Bp., 1963); S. (film, 1939. 1952; televízió, 1967).
Felfedezésével azonban nem dicsőséget, hanem ellenségeket szerzett kollégái között, akik büszkék voltak kezük "kórházi szagára" és sértőnek találták a feltételezést, hogy ők okoznák a betegek halálát. Semmelweis hazánkban elsőként végzett petefészek műtétet. 1851-ben a Rókus kórház főorvosának, majd 1855. július 18-án a szülészet és nőgyógyászat professzorának nevezték ki a Pesti Tudományegyetemen, a vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt. 1858-ban hosszabb cikksorozatot közölt a gyermekágyi lázról az Orvosi Hetilapban, és 1861-ben adták ki német nyelven nagyméretű monográfiáját, de még a legkiválóbb orvostanárok közül is csak kevesen fogadták el elveit. Az 1848-as forradalomban Semmelweis nemzetőrként vett részt a forradalmi megmozdulásokban és jelentős részt vállalt az eseményekben. 3 fiútestvére is harcolt az osztrákokkal szemben. Semmelweis ignác isola 2000. A világosi fegyverletétel, a forradalom bukása után 1949-től szomorú esztendők szakadtak a magyar nemzetre és rá is.
Döntő hatással volt sorsának további alakulására, hogy nem kapott további alkalmazást, elvesztette egzisztenciáját. Főnöke, Klein gáncsoskodásának kíséretében sokak által tanúsított meg nem értésben alkalmazhatta csak felfedezését. Bécset, megaláztatásainak és meg nem értésének színhelyét öt nappal a magántanári oklevél kézbevétele után el is hagyta. 1850 októberében Pestre költözött. Fizetés nélküli főorvosként dolgozott a Rókus korházban, az önálló szülészeti osztályon. Itt hat évig dolgozott, időközben a pesti egyetem szülészeti tanára lett. Megélhetése érdekében magángyakorlattal is kellett foglalkoznia tudományos munkája mellett. Tanainak megtagadói ellen Semmelweis irodalmi offenzívát indított. "Nyitott" leveleket írt, melyeket az Orvosi Hetilap 1861. június 9. -i számában jelentetett meg. Ezt később a gyógyászati szaklap kommentálta. Semmelweis ignác humán szakképző iskola. Ezekben Semmelweis főleg öntudatos, megelőző intézkedéseket tűz ki feladatul az orvosok elé a szerencsétlenségek biztos elhárítására. Később a szülészet összes tanárához fordul nyílt levélben.