7, 5 Ezek a dalok a táncdalfesztiválok révén lettek igazi slágerek. Kiadványunkkal felidézzük azokat az időket, amikor a televíziók képernyői előtt egy ország izgulta végig az egyes adásokat, és amikor az Illés, az Omega, Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta és még sokan mások elindultak a siker felé vezető úton. A DVD-n található felvételek: Omega: Kiabálj, énekelj! Koncz Zsuzsa és az Illés: Színes ceruzák Illés: Még fáj minden csók Zalatnay Sarolta és az Omega: Nem várok holnapig Szécsi Pál: Akkor is lesz nyár Fenyvesi Gabi: Ádám, hol vagy? Poór Péter: Piros tulipán Németh József: Ezután soha nem lehetsz senkié Sárosi Katalin: Lassan bandukolva Vámosi János: Mit hoz a jövő? Volt egyszer egy táncdalfesztivál - awilime magazin. Janka Béla – Berényi Bezegh György: Mesélj a nőkről Kovács Kati: Nem leszek a játékszered Dobos Attila: Krisztina Neményi Béla és az Atlantis: Drága bakter úr Szécsi Pál: Csak egy tánc volt Ambrus Kyri: Nappalok és éjszakák Aradszky László: Annál az első ügyetlen csóknál Tárkányi Tamara: Idegen utakon Pápai Faragó László és a Syrius: Így mulat egy beates magyar úr Kovács József: Jöjj vissza hozzám Poór Péter: Utánam a vízözön Kovács Kati: Szerelemben soha nincsen igazság Kovács József: A csongorádi kisbíró unokája Zalatnay Sarolta: Hol jár az eszem?
Pedig én úgy tudom, Molnár Ákos írta a dalt, aki az akkori férjem, Pápai Faragó László zenekarában, a Juventusban játszott, és ők kísérnek a felvételen is. De tényleg nem sok más köt ehhez a dalhoz, érzelmileg sem. Azt se tudom, kislemezen kiadták-e egyáltalán… De természetesen örülök azért neki, hogy valakinek eszébe jutott. Ön melyiket választotta volna? Hát azt nem tudom most hirtelen, de nem ezt. Egyáltalán, mennyire volt ráhatása énekesnőként arra, hogy mit énekeljen? Ez úgy működött, hogy megkerestek a szerzők, hogy van egy számuk, és ha tetszik, énekeljem el. Ha ez megvolt, utána már csak a rádióban kellett engedélyeztetni a dalt, ezt nevezték zésítésnek, mert Z betűvel látták el azokat a felvételeket, amelyeket már lehetett játszani a rádióban. A táncdalfesztiválokon pedig úgy működött, hogy kiosztották a dalokat, kell vagy nem kell alapon – ha nem kell, elénekli valaki más. Ambrus kyri és pápai faragó lászló trajz. Mi kellett volna ahhoz, hogy jobb dalokat kapjon? Én nem kerültem bele abba a körbe, ahol az igazán jó dalokat osztották, egyszer jutottam csak döntőbe, 1967-ben a Nappalok és éjszakák című dallal, amely végül harmadik helyezést ért el, és előadói díjat is kaptam érte.
Németh József: Ezután soha nem lehetsz senkié 09. Sárosi Katalin: Lassan bandukolva 10. Vámosi János: Mit hoz a jövő? Béla – Berényi Bezegh György: Mesélj a nőkről 12. Kovács Kati: Nem leszek a játékszered Attila: Krisztina ményi Béla és az Atlantis: Drága bakter úr écsi Pál: Csak egy tánc volt Kyri: Nappalok és éjszakák adszky László: Annál az első ügyetlen csóknál 18. Tárkányi Tamara: Idegen utakon 19. Pápai Faragó László és a Syrius: Így mulat egy beates magyar úr 20. Kovács József: Jöjj vissza hozzám 21. Poór Péter: Utánam a vízözön 22. Kovács Kati: Szerelemben soha nincsen igazság 23. Pápai Faragó és a Syrius együttes -Így mulat egy..-1968 - YouTube. Rövid az élet Más ez a szerelem Kislány a zongoránál Annál az első ügyetlen csóknál Jöjjön el és január 13-án megtudhatja. KIHAGYHATATLAN! Kedves Vendégeink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2020. 03. 11-i kormányrendelet alapján, a kihirdetett veszélyhelyzet miatt a Papp László Budapest Sportaréna jelenleg zárva tart. Minden további, és jelenleg rendelkezésre álló információ honlapunk Programok menüpontjában, illetve a BudapestAréna facebook oldalán található.
1969-ben az NSZK-ba költözött, ahol Edina Pop művésznéven vált népszerűvé. A Dschinghis Khan együttes tagjaként nemzetközi sikereket ért el. A zenekar - melynek Mándoki László, vagyis Leslie Mandoki személyében még egy magyar tagja volt - az 1979-es Eurovíziós Dalversenyen negyedik helyezést ért el. Értékelés: 1 szavazatból "Amikor én még kissrác voltam... ", "Kiabálj, énekelj... ", "Csak egy tánc volt... Gyász: Elhunyt a legendás magyar énekesnő, ma reggel jelentették be!. ", "Hol jár az eszem... ", "Nem leszek a játékszered... " Ezek a dalok a táncdalfesztiválok révén lettek igazi slágerek. Ezzel a kiadvánnyal felidézhetjük azokat az időket, amikor a televíziók képernyői előtt egy ország izgulta végig az egyes adásokat, és amikor az Illés, az Omega, Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta és még sokan mások elindultak a siker felé vezető úton. A DVD-n található felvételek: - Omega: Kiabálj, énekelj! - Koncz Zsuzsa és az Illés: Színes ceruzák - Illés: Még fáj minden csók - Zalatnay Sarolta és az Omega: Nem várok holnapig - Szécsi Pál: Akkor is lesz nyár - Fenyvesi Gabi: Ádám, hol vagy?
- Poór Péter: Miért nem tudsz te lelkesedni? - Mary Zsuzsi: Mama - Aradszky László: Nem születtem grófnak Extrák: Rocklexikon 1. (Omega – Illés) Rocklexikon 2. (Bergendy István – Zalatnay Sarolta) Rocklexikon 3. (Charlie – Zorán) Az 1967-68-as Táncdalfesztivál ötvenéves évfordulója alkalmából nagyszabású színpadi show keretében idézték meg a magyar könnyűzene aranykorát a hétvégén a Papp László Budapest Sportarénában. A közönség a táncdalfesztiválok óta nem hallott, eredeti hangszerelésben élvezhette a legendás slágereket, melyek annak idején több mint tízmillió példányban keltek el bakelitlemezen! Ötvenfős szimfonikus zenekar és a Stúdió 11 Ensemble kíséretében a jelenleg népszerű, fiatal sztárok mellett olyan nagy nevek léptek színpadra, mint Zalatnay Sarolta, Koós János, Poór Péter, Soltész Rezső és Késmárky Marika. Utóbbi elképesztően jól nézett ki, kevesen mondanák meg, hogy februárban ünnepli a 77. születésnapját. A legendás énekesnővel Csonka András is készített szelfit. Késmárky Marika az 1969-es Táncdalfesztiválon az Egy fiú a házból című dalt adta elő.
Hirdetés Hozzászólások:
Pedig ez nem így van, hiszen borzasztó fontos volt, hogy ki és hogyan énekli azt az adott dalt. Lehet, hogy sok szám elveszett, amiért nem jó énekesnek adták. De mondom, nekünk ebbe semmilyen beleszólásunk nem volt. Nagylemeze is csak egy volt, de jóval a táncdalfesztiválok nagy időszaka után. Az egyetlen nagylemezem 1983-ban jelent meg, és az is a véletlennek volt köszönhető. A már említett Balassa P. Tamás a rádió tánczenei stúdiójában tanított, és mi, énekesek oda jártunk hozzá. A stúdiósoknak '82 nyarán, a Budai Parkszínpadon rendeztek egy estet, amin nekem nagy sikerem volt, és a közönségben ott volt a hanglemezkiadó vállalat igazgatója, Bors Jenő, aki meg is keresett utána, hogy ő nem tudta, hogy engem ennyire szeret a közönség, ami nem meglepő, hiszen ezeknek a nagy embereknek fogalmuk se volt róla, hogy ki mennyire népszerű. Mivel azonban véletlenül pont tanúja volt ennek a sikeremnek, azt mondta, csináljunk egy lemezt. Ezen tizennégy számnak kellett szerepelnie, de nagyon nyögvenyelősen jött össze, mert amikor kopogtatni kezdtem a zeneszerzőknél, senki nem akart adni nekem semmit.
Az igazságos becenévvel illetett Mátyás a madarakat is nagyon szerette, és nyári rezidenciája mellett, Visegrádon vadaskertet is létesíttetett. Emellett pedig ne felejtsük el a vándorcirkuszokat és utazó állatseregleteket, amik a köznép körébe is elhozták ezeket a messzi földről érkezett egzotikus fajokat. Különös módon állnak Ukrajna mellé egy cseh állatkertben. Zsiráfok, majmok, tigrisek, kígyók, jegesmedvék, hiénák érkeztek a fővárosba az 1830-as évektől kezdve, és mind nagy népszerűségnek örvendtek. Közben Európa-szerte elkezdtek létrejönni az újkori állatkertek, melyek kétféle módon születtek meg: egyrészt az uralkodók beengedték a nyilvánosságot az addig magáncélra fenntartott kertekbe– ilyen volt a schönbrunni állatkert – vagy polgári kezdeményezéseknek köszönhetően alapultak meg sorra az új intézmények – így Londonban és Párizsban. Ezeket látva itthon is felmerült a saját állatkert létesítésének gondolata, de a forradalom és szabadságharc viharos évei elnapolták a kérdést egy időre. Majd az 1850-es években Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és a polihisztor Xántus János szorgalmazta a leginkább az alapítást.
Mindig erre vágyott Persányi Miklós neve szinte összenőtt a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, ami nem csoda, hiszen – kis kihagyással – összesen huszonegy évig volt az intézmény főigazgatója. Ráadásul Persányi már a HVG-nek 2003-ban adott portréinterjújában is arról beszélt, hogy ötödikes korában esett szerelembe az Állatkerttel, és azóta csakis állatkerti igazgató akart lenni. Lemondott a Fővárosi Állatkert igazgatója, a Biodómra mehetett rá Persányi Miklós állása. Ez a vágy vezérelte már az óbudai Martos Flóra Gimnázium biológia tagozatára is, majd az ELTE biológia-népművelés szakára. Tanári pálya után 1976-tól a KISZ Központi Iskolájának instruktoraként "táboroztatással és vezetőképzéssel" foglalkozott, 1986-ban pedig a Környezetvédelmi Hivatalba, majd a minisztériumba invitálták főosztályvezetőnek. 1990-ben Humphrey-ösztöndíjjal az amerikai Cornell Egyetemen tanított, ahonnan a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz szegődött környezetvédelmi szakértőnek. © Fazekas István A Fővárosi Állatkert főigazgatói székét 1993-ban nyerte el, amit csak a politikai kedvéért hagyott ott egy időre 2003-ban, amikor környezetvédelmi miniszter (később a vízügy is a területéhez került) lett a Medgyessy-kormányban, azt követően pedig Gyurcsány Ferenc kabinetjében.
Akkor úgy becsülete: további 20 milliárd forintra van szükség. Vállalkozás: Lemondott Persányi Miklós, a fővárosi állatkert igazgatója | hvg.hu. "Ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb" – ebből a nagyívű perspektívából nézte a Biodómot 2013-ban Persányi Miklós, aki az 1, 7 hektáros épületbe szabadabban mozgó nagytestű állatokat, kétmillió literes cápamedencét és az egykori pannon ősvadon megidézését képzelte el. Az álmok egyre merészebbek lettek, a Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportjának vezetője, Garay Klára szerint akkor vált megalománná a Biodóm terve, mikor a parlament 2013-ban meghozta a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt. © Túry Gergely Az álmokhoz azonban pénz is kell: a 2012-ben 12 milliárdos projektként indult beruházás jelenleg ott tart, hogy 63 milliárdból talán meg lehet nyitni úgy, ahogy azt Persányi eltervezte, de még az sem biztos. Ennyi pénz nincs, a kormány megállt 43, 7 milliárdnál, a főigazgató által decemberben kért plusz 20 milliárdot az elszálló összegeket értetlenül néző kormány és főváros sem akarja megadni.
Eddig összesen 25 zsiráfborjú látott napvilágot az Állatkertben, legutóbb 2010 márciusában Így, amikor 1867-ben a fővárosban járt, Xántus János szerét ejtette, hogy találkozzon vele, és elpanaszolja, hogy miközben a schönbrunni uralkodói gyűjteményben több zsiráf is látható, Pesten egy árva példányt sem tudnak megmutatni. Néhány hét elteltével az Állatkert levelet kapott a királynétól, amelyben az állt, hogy bármikor kijöhetnek Schönbrunnba, és választhatnak maguknak egy nőstény zsiráfot a császári tulajdonban lévő állatok közül. A szakemberek jól választottak: egy fiatalabb nőstényt hoztak el Bécsből, aki ráadásul éppen vemhes is volt, így 1868. augusztus 18-án megszületett a Pesti Állatkert első zsiráfborja. Ezzel a magyar állatkert a harmadik olyan kert lett a világon, ahol kiszsiráf született. Akit azonban nem sikerült megtartani; a kis állat hamar elpusztult. Anyjának viszont még hosszasan örülhettek a látogatók, akik közül sokan nem is ismerték a "zsiráf" nevet, ezt ugyanis a nyelvújítók buzgalmának köszönhetően sokáig foltos nyakorján nak hívták.
2020. augusztus 05., szerda állatkert, Budapest, Városliget 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, akkor még csupán Pesti Állatkertként. Magyarországon már korábban is tartottak önmagukért – tehát nem haszonállatként – különféle élőlényeket, de ezeket csak szűk körben lehetett látni. Az uralkodók, békés szándékuk kifejezése céljából, gyakran ajándékoztak egymásnak olyan állatokat, amelyek a megajándékozottak országában különlegességnek számítottak, többek között oroszlánokat, majmokat, papagájokat. Mátyás király például oroszlánokat kapott a Velencei Köztársaságtól, egyébként pedig leopárdja és ritka madarai is voltak. Vadasparkok is léteztek, amelyekben azonban csak hazai vadfajokat tartottak. Híres volt ezek közül az egri vadaskert, amelyről Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is szó esik. Budapesten a Margit-szigetet nem véletlenül hívták egykor a Nyulak szigetének: valószínűleg rengeteg vadnyúl élt rajta – ez tehát amolyan természetes vadaspark volt.
Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára személyesen az állatkert igazgatóját okolta a kialakult helyzetért. Úgy nyilatkozott, Persányi nagyon nehéz helyzetbe hozza nem is annyira a kormányt, inkább az országot". A már idézett Garay Klára az Átlátszónak nyilatkozva azt mondta, nem csak az ár ötszörös emelkedése botrányos, hanem az is, hogy hogyan költhetett el az állatkert ennyi pénzt mindenféle állami vagy fővárosi ellenőrzés nélkül. A beruházást nemcsak a gazdasági igazgató vizsgálta, hanem Karácsony Gergelyék felkérésére az Enviroduna Beruházás és Előkészítő Kft. -t is megnézi, mennyiből lehet befejezni a projektet. Ez a vizsgálat 4-6 hónapig is eltarthat, a Fővárosi Közgyűlés épp jövő héten ad pénzt erre. Az elszálló árak miatt nem véletlen ez a szoros fogás, hiszen mindeddig nem derült ki, hogy Persányi Miklós pontosan mire kéri az újabb 20 milliárdot. A HVG által az Állatkerttől kikért közérdekű adatigénylésre befutott válaszok alapján pedig úgy tűnik, Persányi vagy csak megtippelte a várható pluszköltség nagyságát, vagy továbbra sem akarja elmondani, mi mennyibe kerül, és hol számolták el magukat a kezdeti kalkulációkhoz képest.
Gamperl Alajosnak hívták, és ő lett az, aki a későbbiek során minden erejével támogatta a tervet. Az alapításhoz szükséges pénzt úgy teremtették elő, hogy részvénytársaságot alapítottak az állatkert működtetésére, a szükséges terület megszerzése érdekében pedig Pest városi vezetéséhez fordultak segítségért. A városvezetők a jövendő állatkert számára az akkor Városerdő nek hívott területet adták oda jelképes összegért. (A területet ma Városligetnek hívják. ) Természetesen azt sem volt könnyű eldönteni, hogy ki legyen az új létesítmény igazgatója, hiszen az osztrákok osztrákokat vagy németeket, a magyarok magyarokat szerettek volna látni a vezetői székben, de végül ezt a huzavonát is megoldották. Azt mindenki tudta, hogy szakmai szempontból is a magyar Xántus János volna a legalkalmasabb, ő azonban ebben az időszakban 48-as múltja miatt nem is pályázta meg az állást. A tárgyaló felek annyit azonban elértek, hogy a pályázat nyertese, egy kiváló, müncheni zoológus, csak ideiglenesen kapta meg a posztot, így később, a helyzet stabilizálódásával végül Xántus lehetett az igazgató.