A Galvani út vonalában épülő Duna-híd és a hozzá csatlakozó úthálózat a belváros tehermentesítését szolgálja. A cél az, hogy a dél-pesti és dél-budai területek között anélkül lehessen közlekedni, hogy az egyik sugárirányú úton be kelljen jönni a Rákóczi hídig, a másikon meg ki kelljen autózni onnan. A Rákóczi híd így át tud venni forgalmat a Petőfi hídtól, és a többi belvárosi átkelőtől. Mindehhez logikusan az szükséges, hogy a hídhoz kapcsolódó úthálózat összekösse ezeket a sugárirányú utakat, köztük a Ferihegyi repülőtérre vezető utat, amely egyben a 4-es főút és az egyre bővülő M4-es autóút fővárosi bevezetője is. A sokak által repülőtéri gyorsforgalminak nevezett út felújítására és bővítésére már megjelent a tervezési közbeszerzés. Az előkészítés megkezdésével egy régóta esedékes fejlesztés indul meg. A beruházásról még 2018 végén döntött a Kormány. A lehetséges műszaki változatok részleteit a Budapest Fejlesztési Központ és a NIF Zrt. vizsgálta. A részletes továbbtervezésre javasolt opciót 2020 februárjában a Kormány és a Főváros közös döntéshozó testülete, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, valamint azóta az érintett kerületek (X., XVIII., XIX. )
"A háborús időkben készült új út a béke szolgálatára készült" – jelentette a hírolvasó 1943 novemberében egy híradóban, amely a kispesti vámtól a Ferihegyi repülőtérre vezető 11 kilométernyi út ünnepélyes átadásáról számolt be. A Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által ünnepélyes keretek között átadott aszfalt kapcsán a hír kiemelte: az úton csak személygépkocsik közlekedhettek, az útkereszteződéseket alul- és felüljárókkal küszöbölték ki, így akár óránként 110 kilométeres sebességet is biztosíthatott. A gyorsforgalmi út a korabeli fővárosi infrastruktúra egyik büszkesége volt. Üröm az örömben Súlyos baleset a Ferihegyi úton. Kamion szorult be a gyorsforgalmi úton. Lezárták a repülőtérre vezető utat – hirdették egyre gyakrabban a napilapok a Ferihegyi gyorsforgalmi út kapcsán. Az ok legtöbbször az emberi mulasztás: az autóbuszok, kamionok vezetői sokszor nem veszik tudomásul a magasságkorlátozást, például ezzel okoznak – sokszor órákig tartó – a reptér és a város közti forgalmat megbénító fennakadást.
A tervezés kiemelt szempontja a közösségi közlekedés előnyben részesítése és a közlekedésbiztonság jelentős javítása. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető, csaknem 80 éve épült gyorsforgalmi út állapota leromlott, összességében lehangoló képet mutat Budapestre érkezők számára. A jelenlegi megoldás elavult, a középen elválasztott, 2×1 sávos "csatorna" és a két szélén szervizútszerűen futó Gyömrői út már régóta nem felel meg az elvárásoknak és zavarérzékenysége bármilyen baleset esetén évtizedek óta okoz fejfájást a repülőtérre tartó utasoknak és a környéken élőknek. Ezt az évtizedes adósságot megszüntetendő a kormány 2018-ban döntött úgy, hogy felújítja és kibővíti a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérre vezető utat. A lehetséges műszaki változatok részleteit, a Budapest Fejlesztési Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő vizsgálta. A részletes továbbtervezésre javasolt opciót 2020 februárjában a kormány és a Főváros közös döntéshozó testülete, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, valamint azóta az érintett kerületek is egyhangúan támogatták.
Tervezői közbeszerzési tenderünket a Főmterv Zrt. és az Utiber Kft. konzorciuma nyerte meg. A kiviteli terveknek és a tenderdokumentációnak 2022. június 28-ig kell elkészülnie – közölte. Egy 100E repülõtéri járat halad a belváros felé a Ferihegyi repülõtérre vezetõ út felüljáróján a Határ úti csomópontnál Fotó: Róka László / MTVA Mint részletezte, a repülőtérre vezető út ma rendkívül rossz állapotú, balesetveszélyes. "A nyolc évtizeddel ezelőtt kitalált megoldás, a szervizútszerűen vezető Gyömrői út két fele közötti »csatorna« ma már alkalmatlan a budapesti repülőtér kulturált és gyors megközelítésére, s a többi funkciójának sem tesz eleget. A középen lehatárolt, 2x1 sávos gyorsforgalmi úton egyetlen apró fennakadás többórás torlódást eredményezhet, számtalan közlekedőnek okozva ezzel kárt, elvesztegetett időt. Az út jelenlegi műszaki állapota és minősége rendkívül alacsony színvonalú, áteresztőképessége kicsi, a környezete pedig, amellyel a hazánkba repülőgéppel érkező külföldiek először találkoznak, nem méltó sem Budapesthez, sem Magyarországhoz" – fogalmazott a szakember.
A koronavírus-járvány azonban szinte lenullázta a repülőteret, a forgalom majdnem 50 éves mélypontra zuhant vissza, így vélhetően a Budapest Airport véleménye is változott a kérdésben. Jellinek Dániel, az Indotek Csoport vezérigazgatója az Index megkeresésére nemrég mindenesetre elárulta, hogy domináns piaci befektetőkkel kezdtek tárgyalásokat a Budapest Airport Zrt. konzorciumban való megvásárlásáról. A Budapest Airportnak jelenleg három tulajdonosa van: a GIC szingapúri befektetési alap tulajdonában lévő Malton (tulajdoni hányada: 23, 33 százalék), egy kanadai nyugdíjalap (Caisse de dépôt et placement du Québec, 21, 23 százalék), valamint a német AviAlliance (55, 44 százalék), amely repülőtér-üzemeltetéssel foglalkozik. A Bloomberg azonban egy cikkében arról írt, hogy egyik tulajdonosnak sem áll szándékában eladni a repülőteret üzemeltető céget.
Képek: Közösségi kertek, ReGarden Flickr, Csárdáskert FB, Városi kertek, Lőrinci Kertelő A cikk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás PTKF/1230/2015 jelű pályázat keretében frissült 2016-ban. Az eredeti cikk a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/1329/2013-as számú Zöld Forrás pályázat keretében készült. A cikk a Making cities resilient: chance of urban areas in Central European Countries programunk keretében készült. A projektet az International Visegrad Fund támogatja.
A budapestiek is szeret(né)nek kertészkedni Nem hogy csökkenne, épphogy nő az érdeklődés a fővárosi közösségi kertek iránt. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében ezért újabb közösségi kertek nyílnak a IX., X., XI. és a XX. kerületek vonzásában. […] Tovább…
Ahogy a kert és benne a növények fejlődnek, úgy formálódik a közösség is és lesz egyre több spontán szerveződő program a kertben. A kertet szinte az összes nagy internetes hírportál bemutatta: Index – Még 40 parcella gazdára vár Budapest legnagyobb közösségi kertjében Origo – A kertművelés mostantól nem csak a vidék kiváltsága HVG – Újabb 2600 négyzetméteren kertészkedhetnek a budapestiek Népszabadság Online – Nagyvárosi kertészkedők Magyar Nemzet Online – Termesszen répát a Határ úton! 2015 augusztusára a kert teljesen benépesült, a területet birtokba vette a zöld: Vele csaknem egyi dőben készült el a X. kerületben, az Ecseri úti metrómegállóhoz közel a Kékvirág utcában a Kékvirág Közösségi Kert.
világháborút követően, később az 1960-as évek mozgalmainak hatására születtek, amikor az élelmiszertermelés mellett a fő cél a közösségalkotás volt. A Telekom a hazai vállalatok közül elsőként, még 2013-ban kezdeményezte, hogy üres telkein civil szervezetek közösségi kerteket hozzanak létre. Tavaly a XI. kerületi Csárda utcában adott át a vállalat először földet használatra a saját ingatlana, épületei, irodái körüli területből a városlakóknak. A KÉK vállalta, hogy kézbe veszi, kialakítja a közösségi kerteket, és szakmailag végigkíséri, továbbfejleszti a kertet művelő közösség munkáját, együttműködését. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ #program #fűszernövény #gyógynövény #parcella Napi horoszkóp: a Bika belefullad a sok munkába, a Rák feledékenysége miatt kerül bajba, a Szűz végre túlteszi magát a szerelmi csalódásán Egészség kontra takarékosság: így használd fel a sütőolajat! Sírig tartó szerelem vagy az örök bizonytalanság? Erre utalnak a leggyakoribb szerelmi álomképek egy párkapcsolatban A te combod formája is ilyen?
A kezdet: baráti körből nőtt ki szomszédok álltak össze Amire büszkék vagyunk: Ha szabad ilyet mondani, magára a létezésünkre. Az elmúlt évek költözései nagyon megviselték a közösséget, de nem adtuk fel. Mi olyanok vagyunk, mint a Keljfeljancsi. Hiába tűnik úgy, hogy a padlón vagyunk egy pillanatban, a következőben ismét állunk, és mosolygunk. Büszkék vagyunk a kitartásunkra, a megújulási képességünkre, és arra, hogy bár a közösség sokat változott, sokan jöttek, és távoztak is, senki sem ment el tőlünk rossz szájízzel. Büszkék vagyunk arra is, hogy ha valamire szükségünk van, azt megépítjük, megcsináljuk, újrahasznosítjuk, megoldjuk valahogy, de csak a legvégső esetben használunk készpénzt. Sokkal jobban hiszünk az összefogás erejében és az emberi kreativitásban, mint a pénzben. A legjobb pillanat: Sok jó pillanatunk volt már. Talán a legjobb az volt, mikor Nagyi, akit mindannyian nagyon kedvelünk, elejtett egy mondatot, hogy ő régen sokat korcsolyázott, és mennyire örülne egy pár görkorcsolyának.