A férfi a Redditen mesélte el a történetét, és elárulta, hogy hagyománytisztelő katolikus családja nyomást gyakorolt rá, hogy beszéljen a menyasszonyával. A férfi engedett a családja nyomásának, és megkérte a menyasszonyát, hogy az esküvőjük napján ne viseljen fehér ruhát, mivel már nem ártatlan. A férfi, aki a történetét a Redditen osztotta meg, elmondta, hogy ő és a menyasszonya néhány hónapon belül házasodtak volna össze. A férfi 32, a nő pedig 23 éves. A bejegyzés nem tesz említést a pontos esküvői dátumról, kizárólag a konfliktus tárgyáról, a ruháról van benne szó. Fehér menyasszonyi ruha ka hao. A vőlegény elmondta, hogy vallásos családból származik, ahol szigorúan veszik a hagyományokat. "Nagyon vallásos családból származom, erős keresztény hittel" – írta, és hozzátette, hogy az egyik ilyen szigorú hagyomány, amihez a családja ragaszkodik az, hogy ha a menyasszony nem szűz, nem viselhet fehér menyasszonyi ruhát. Annak ellenére, hogy ez a kérdés magánjellegű egy kapcsolatban, a vőlegény azt írta, "őszinte" volt az anyjával.
Egyikük ezt írta: "Ez az a fajta srác, aki kiakad, ha a barátnője jóganadrágot visel nyilvános helyen, és őt hibáztatja, ha egy másik férfi érdeklődéssel néz rá. " Egy másik hozzászóló pedig megjegyezte: "Csak nekem van pokolian elegem azokból a férfiakból, akik azt mondják, nem értik, miért nagy ügy az idióta viselkedésük? " Egy harmadik felhasználó pedig azt írta, jobb, ha a menyasszony nem házasodik be ebbe a családba: "A legjobb esetben ez a nő nem megy hozzád feleségül. Jobbat érdemel. Jobb szinglinek lenni, mint egy irányító pasival lenni, aki nem törődik az érzéseiddel. " A felhasználók véleménye szerint a férfi először is megsértette a barátnője magánélethez való jogát, amikor a nemi életéről beszélt az anyjával. F71 Menyasszonyi ruha | europaszalon. Aztán akkor is hibázott, amikor a családja hagyománytiszteletére hivatkozva meg akarta szabni a menyasszonyának, hogy mit viseljen. Az elképzelés, hogy a fehér ruha a menyasszony "tisztaságát" jelképezi, a hozzászólók szerint enyhén szólva is abszurd feltételezés, és nagyon is távol áll az igazi eredetétől.
Így láttam már menyasszonyt rózsaszín habruhában, amivel nem is lett volna probléma, ha szegény nem küzdött volna kihívásokkal testsúlyával kapcsolatban… De ne legyek rossz májú! Apropó testalkat! Alapvető szabályokat érdemes betartani! Akinek amolyan Jennifer Lopez-es alkata van, azaz szélesebb csípő, keskeny váll, annak ajánlottabbak az alul bővebb, derekat hangsúlyozó modellek, az empire szabású ruhák, a csónaknyak vagy a puffos váll. A nőies idomokkal, vékony derékkal megáldott Salma Hayekre hajazó szerencsés hölgyek bátran választhatnak a test vonalát követő, egyenes szabású ruhát, amelyet a mély dekoltázs tesz hangsúlyossá. Ha valaki sportosabb, mint Cameron Diaz, annak tökéletesen állnak a szűk ruhák, a merész megoldások: egy szűk, váll nélküli felsőrész, a dekoltázsnál sok anyagot felhalmozó top erősíti a mellrészt. A legszebb mindezt keskeny szabású, a testet szűken követő, a lábfej felé bővülő szoknyával kombinálni. Fehér menyasszonyi ruha es. Akik mindenütt kerekdedebb formákkal rendelkeznek, azoknak a V kivágású, mell alatt szabott, onnan finoman bővülő ruhák ideálisak, amelyek remekül takarják az alakot, és rendkívül nőiesek.
A később több mint 60 évig uralkodó, és szó szerint korszakalkotó királynő egy csapásra divatba hozta a hófehér, és lehetőleg selyemből készült menyasszonyi ruhát, amit persze sokáig csak a leggazdagabbak és az arisztokrácia tagjai engedhettek meg maguknak. Miért éppen fehér a menyasszonyi ruha? - Címlap. Innentől már csak egy bő évszázadot kell előreugranunk, hogy a nagy gazdasági világválság és a második világháború után beköszöntő békeidőben a sokszorosára emelkedjen a házasságkötések száma, és ezzel párhuzamosan a technikai fejlődés kitermelje az aránylag olcsó, szintetikus ruhaanyagokat, amelyekből szép, és még éppen elérhetően drága menyasszonyi ruhákat lehet készíteni a középosztály anyagi helyzetéhez igazítva is. Megszületett az esküvőipar (ami egyébként óriási biznisz, csak Amerikában évi bő 50 milliárd dollár a forgalma, és ebben a nászutakra költött pénz még nincs is benne), és elképesztő marketinges hadjárattal dolgozta meg az emberek pszichéjét. Ennek eredménye például az a - főleg Amerikában élő - íratlan szabály, hogy a lánykérésnél a gyűrűnek a vőlegény három havi fizetésének megfelelő értékűnek kell lennie, vagy az a, szintén elsősorban amerikai filmekből ismert jelenség, hogy a nők már kislány koruk óta tervezgetik az "álomesküvőjüket" (emlékezzünk csak a Jóbarátok vonatkozó jeleneteire!
Csehov sem szerette volna. A nevetéssel többre megyünk. Talán Bagossy László rendezőnek is ez lehetett a véleménye, ezért is helyezett zenészeket a színpadra, és adagolt zenei betéteket a szöveghez. A rendező arányérzékét dicséri, hogy a zene nem öncélú, hanem a szöveget szolgálja. És amíg azon töprengek, Bagossy újraértelmezte a Három nővért, és mégis hű maradt Csehovhoz, azon kapom magam, a darab minden pillanatát élvezem. A nagyjából negyedórás önreflexiók végeredménye pedig engem is meglep: nahát, egyszer sem jutott eszembe a paródia! Nahát, én most tényleg azért nevetek, mert Csehov és a rendező úgy akarta! Írta: Födő Tamás Ha tetszett a cikk, ne fogd vissza magad, dobj egy lájkot és oszd meg másokkal is! Ha nem tetszett, oszd meg velünk! Színtiszta szórakozást pedig a Facebook oldalunkon találsz!
1730-tól használták a Régi Baszmannaja utca nevet. 1918–19-ben a Kommün utca (улица Коммуны), 1919–38 között a Marx utca (Марксова улица), majd 1994-ig a Karl Marx utca (улица Карла Маркса) nevet viselte, azóta ismét Régi Baszmannaja utca. A Baszmannaja és a Baszmannij közös szótöve, a baszman az egyik értelmezés szerint udvari, kincstári kenyeret jelent, amit bélyeggel (baszma) jelöltek meg. Más magyarázat szerint a baszma a régi Rusz idején az ikonok díszítéséhez használt vékony fémlemez neve volt. Egy 1883-ban kiadott moszkvai útikalauz egy harmadik magyarázattal szolgál: eszerint az utcát Fjodor Baszmanov, Rettegett Iván cár bizalmasa és egyes – bár vitatott – leírások szerint szeretője tiszteletére nevezték el, akinek itt volt háza. A Három nővér és a paródia [ szerkesztés] Anton Pavlovics Csehov Három nővérének első felvonásában Olga, Masa és Irina arról beszél, hogy jó lenne Moszkvába költözni, majd rácsodálkoznak, hogy az érkező Versinyin alezredes moszkvai. Ekkor játszódik le a következő párbeszéd: IRINA: Szóval Alekszandr Ignatyevics, ön moszkvai… Micsoda meglepetés!
Ám a kortárs nyelvezet és szóhasználat kezdettől fogva keveredik a csehovi szereplők beszédmodorával, majd csakhamar és szinte teljes egészében átveszi annak a helyét. A figurák maiak, a szóba hozott környezet is mai, mondhatni helyi – de legalább is nem távoli, idegen –, az "oroszos" külsőségek, sztereotípiák pedig többnyire csak amolyan gesztusértékű tisztelgés a nagy orosz drámairodalom előtt. A beszédtémák vegyesen alakulnak: a szóba hozott apró, semmis érzések a létezés alapjait meghatározó vágyak kifejeződésébe torkollnak, sokat merítve a csehovi drámában is megjelenő témák lírai hömpölygéséből. Ám az előadás huszadik percéig abszolúte semmi sem ad választ arra a jogosan kíváncsi nézői kérdésre, hogy dramaturgiailag mi indokolta, hogy három férfit és ne három nőt állítson (ültessen) színpadra a rendező, Puskás Zoltán, pedig eddigre már nagyon sok mindent megtudunk a három figuráról, vágyaikról, jellemükről, szokásaikról, munkájukról, ezt-azt még a viszonyaikról is. Az egyórás előadás első harmadának végén hangzik el ugyanis Irina szájából, hogy műtétre gyűjt, majd a folytatódó beszélgetésből az is egyértelművé válik, hogy – nemváltó műtétre.
És ezt nem először tette! 2013-ban az Újvidéki Színházban rendezett hasonló tematikájú előadást Michał Witkowski Kéjpart című könyvének színpadi adaptációjából, hasonló dramaturgiát alkalmazva. Itt is, ott is három férfiszínész játszik, szinte végig statikus pózban, hullámzó kedélyállapotban sztorizgatva, hol vicces, hol megrázó történeteken át jutva el… vagyis nem jutva el sehova. A szereplők csak vágyakoznak eljutni egy másik városba, boldog életkörülmények közé, valódi önmagukhoz, nyíltan felvállalni identitásukat, a társadalmi megvetés és kitaszítottság megélése nélkül, emberhez méltóan. Pontosan úgy, mint a csehovi hősök. És pontosan úgy nem sikerül nekik sem. A "három nővér" közül kettő már nem is hiszi, hogy sikerülhet, cinikussá, megkeseredetté vált. Ha olykor-olykor fel is lángol bennük a változtatni akarás vágya, az nem tartós, csakhamar kihuny és visszazuhannak a letargiába. A harmadik, a legfiatalabb, Irina még bizakodó, tettrekész, naiv és vidám, de őt is gyakran elfogja a depresszió, amikor az ellenerőkkel szembesül.
OLGA: Mi is odaköltözünk. IRINA: Reméljük, hogy őszre már ott leszünk. A szülővárosunk. Mi ott születtünk. A régi Baszmannaja utcában… (Mindketten kacagnak az örömtől. ) […] MASA: Milyen utcában lakott? VERSINYIN: A régi Baszmannaja utcában. OLGA: Mi is. Kosztolányi Dezső fordítása [2] [3] Körmendi János, Márkus László és Haumann Péter nevezetes paródiájában ezt a jelenetet erőteljesen kidomborítják, még több szereplő és többször mondja ki a Régi Baszmannaja utca nevét. Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Старая Басманная улица című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Басманная слобода című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.