A Magyar Torna Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság mély fájdalommal tudatja, hogy az olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, Csollány Szilveszter ötvenegy éves korában elhunyt. Kiemelték, hogy az olimpiai bajnok tornász nemcsak sportolóként ért el kimagasló eredményeket, hanem kiváló férj és nagyon jó édesapa is volt. Csollány Szilveszter november elején kapta el a koronavírust. Az egykori tornász december 3-án tüdőgyulladással a soproni kórházba került. Mivel állapota romlott, a fővárosba szállították, és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kezelték, speciális lélegeztetőgépen. Már egészen fiatalon voltak sikerélményei Csollány 1970. április 13-án született Sopronban. A tornával átlagon felüli fizikai képességeinek és tanulékonyságának köszönhetően már ötévesen megismerkedett, Győrben. Amikor követte volna a bátyját, és inkább futballozni akart, az édesanyja és az edzője meggyőzték a folytatásról, és az is sokat számított, hogy már egészen fiatalon voltak sikerélményei a versenyeken.
2022. január 25., kedd, 15:18 Súlyos betegség után hétfőn elhunyt Csollány Szilveszter olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász. A szomorú hírt a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Torna Szövetség közös közleményben adta hírül. Sydney olimpiai tornász-bajnoka 51 évet élt. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Torna Szövetség közös közleményében tudatta, hogy hétfőn elhunyt Csollány Szilveszter tornász. A sportoló magyar lapértesülések szerint novemberben koronavírus-fertőzés miatt került kórházba, először Sopronban, majd Budapesten kezelték. Súlyos állapotban került lélegeztetőgépre, szervezete most feladta a küzdelmet. Csollány 1970. április 13-án született Sopronban. A tornával átlagon felüli fizikai képességeinek és tanulékonyságának köszönhetően már ötévesen megismerkedett, Győrben. Amikor követte volna a bátyját, és inkább futballozni akart, az édesanyja és az edzője meggyőzték a folytatásról, és az is sokat számított, hogy már egészen fiatalon voltak sikerélményei a versenyeken.
Forrás: Lantos Gábor Berki Krisztián a borítóképét is megváltoztatta, emlékezve jó barátjára. Csollány Szilvesztert utoljára az Exatlonban láthattuk, ahol a Bajnokok csapatát erősítette.
Csollány ezután másfél éven át Sopron és Svájc között ingázott, ahol szintén tornaedzőként dolgozott, ahogyan később Ausztriában is. Időközben a magyar szövetség segítségével a soproni klubhoz került, ám végül ott sem volt maradása, pedig tevékenységét a szövetségi kapitány is méltatta. Később főállású édesapaként intézte a négytagú család dolgait, emellett az ELTE szombathelyi központjában heti kétszer külsős torna-szakoktatóként tanította a leendő testnevelő-tanárokat arra, hogyan oktassák majd a tornát, illetve Sopronban egy táncegyesületben tanított talajakrobatikát. Klubjai: Rába ETO (1976-1986), Újpesti TE (1986-1998), Dunaferr SE (1998-2000), Budapesti Honvéd SE (2000-2003) Edzői: Szólás Nándor (1975-1990), Donáth Ferenc (1990-1992), Sági László (1992-1998), Limperger István (1998-2000), Vereckei István (2000-2003) Legjobb eredményei gyűrűn: olimpiai bajnok (2000), olimpiai 2. (1996), olimpiai 6. (1992), világbajnok (2002), 5x világbajnoki 2. (1992, 1996, 1997, 1999, 2001), Európa-bajnok (1998), Európa-bajnoki 2.
1949 – 1950 -ben Nagyváradon üzemi, majd 1951 -től haláláig kórházi orvos volt. Kohn Hillel így jellemzi: "… az orvos józan, tudományos hangján túl az ember szól hozzánk. Olyan ember, akit a látottak orvosból íróvá avattak: legmélyebb emberi tragikumot figyelő és lejegyző, az átélteket képekben rögzítő íróvá. " Munkássága [ szerkesztés] 1946 -ban saját kiadásában Nagyváradon jelentette meg Dr. Mengele boncoló orvosa voltam az auschwitzi krematóriumban című visszaemlékezéseit a haláltábor borzalmairól. 1947 -ben vallomása a budapesti Világban folytatásokban is megjelent Az auschwitzi pokol cím alatt. Vita:Nyiszli Miklós – Wikipédia. A nemzetiszocialista háborús bűnösök ellen folyó nemzetközi per során Nürnbergben az I. G. Farbenindustrie vétkes vezetőivel szembesítették (17 tárgyaláson volt jelen), s erről a szerepéről 1948 -ban Tanú voltam Nürnbergben című cikksorozatában számolt be, ugyancsak a Világban. 1964 -ben és 1968 -ban Orvos voltam Auschwitzban címmel megjelent könyvének újabb, posztumusz magyar kiadásaiban és az 1965 -ös és 1971 -es román fordításban kiegészítésképpen megjelentek Nürnbergben tett tanúságtételének részletei is.
A Saul fia kétségkívül az egyik legegyedibb, legmélyebb alkotás holokauszt-témában. Egyetlen szereplő vezeti végig a film nézőjét a haláltábor fojtogató bűzén és mocskán, ő tolmácsolja szavak nélkül a halálraítéltek közönyét, és a tábor mindennapi abszurditását. Nemes Jeles László filmje kikerül minden konvenciót, és kompromisszum nélkül szembesít az emberiség történelmének legnagyobb szégyenfoltjával. Dr mengele boncolóorvosa voltam advanced. Az alkotógárda bizakodva várhatja a cannes-i díjkiosztót, de ez a film akár még messzebbre is juthat. "Auschwitz után nem lehet többé verset írni" – Adorno elhíresült, a kiragadás miatt sokszor félremagyarázott mondata szinte mottószerűen zakatolhat a néző fejében a Saul fia képsorai alatt. Nemes Jeles László filmje ugyanis végre tényleg nem költemény a máig felfoghatatlan népirtásról. A Saul fiának alkotói komolyan vették Adorno intelmét, tanultak a rengeteg esztétizáló lágerfilm hibáiból. Saul története nem szépeleg, sőt még csak a közelébe sem szagol a szépségnek. A két óra alatt ugyanolyan mocskos, elcsigázott és makacs lesz a néző is, mint a fia eltemetésért küzdő főszereplő.