Az ukrajnai háború súlyos élelmiszer-ellátási problémákat okoz a világon, ami miatt szűkül a kínálat, és ezen keresztül még drágább lesz a hús, a kenyér Magyarországon is. A drágulást emellett erősítheti a magas magyar infláció és a világrekord gyenge forint is. Az ukrajnai háború kitörése óta tudja a világ, hogy az orosz agresszió miatt veszélybe került a globális élelmiszer-ellátás. Nem alaptalanul, hiszen Ukrajna és Oroszország a világ legfontosabb gabonatermelői, és most egyikük sem tud vagy akar exportálni a háború miatt. Ukrajna területén hadműveletek zajlanak, a kereskedelmi kikötői blokád alatt vannak. Hamarosan egekbe szökhetnek az élelmiszerárak - HáziPatika. Félő, hogy rövid távon az ország élelmiszerellátása is összeomolhat. Oroszország pedig tartalékol, és új kereskedelmi utakat keres mezőgazdasági terményeinek, például Kínába. Készlethiány = áremelkedés Mint arról beszámoltunk, a világpiacon már most gabonahiány van, azaz egyre többe kerül a még leköthető gabona. Noha a hősiesen küzdő Ukrajna szinte azonnal kiviteli tilalmat vezetett be a legfontosabb mezőgazdasági exportcikkeire (búza, kukorica, étolaj, műtrágya), illetve ezek jelentős tartalékaira is (2021 nagyon jó aratási év volt ott), az igazán nagy hiány 2023-ban várható, ugyanis az ukrán gazdák idén biztosan kevesebb területen tudnak vetni a háború miatt.
"Egy hét után rohamosan csökken annak az esélye, hogy egy tünetmentes egyén megfertőz mást, a betegség második hetét követően pedig életképes vírust nem találtunk a vizsgált koronavírusos betegekben" – olvasható a tanulmányban. A szingapúri tudósok remélik, hogy a betegség terjedési képességével kapcsolatos kutatásuk segíthet a kórházaknak abban, hogy mikor küldhetnek haza egy bent fekvő beteget az intézményből. koronavírus koronavírus-járvány szingapúr fertőzés kutatás
Az acélon 5-től 48 óráig élhet túl a vírus, ez nyilván függ a felület hőmérsékletétől is. Az alumíniumon – szintén hőmérséklettől függően – 2-től 8-óráig élhet. Szobahőmérsékleten a vason 5, a fán 4-5 napig lehet aktív. A papír esetében ez nagyon eltérő, függ a típustól, 3 órától akár 5 napig is megmaradhat. Az üvegen 4-5 napig lehet fertőző, a műanyagon 2 naptól 9 napig. A szilikonon és a kerámián hozzávetőlegesen 5 napig él a vírus. Tenyleg veszelyes keszpenzt hasznalni jarvany idejen itt legujabb valasz friss hírek - a Hírstart hírkeresője. Még egyszer fontos megjegyezni, hogy a fenti becslések a koronavírus három régebbi fajtájára (HCoV, SARS, MERS) vonatkoznak. Az új típusú és a jelenlegi járványért felelős SARS-CoV-2 típus esetében az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központjának (CDC) kizárólag a réz és az acél tekintetében vannak becslései. Ennek alapján mindkét felületen nagyjából 2 óráig életképes a SARS-CoV-2. A vírus Forrás: AFP/HANDOUT Egy másik, a Fox News által szemlézett tanulmány szerint a rézen akár 4 óráig elélhet a vírus. Néhány napja a medRxiv is közölt a weboldalán előzetes eredményeket az ő analízisükről.
Ha valaki biztosra akar menni: a tudósok etanolból 62–71 százalékos, hidrogén-peroxidból 0, 5 százalékos oldatot találtak megfelelőnek. Hasonló fertőtlenítést javasol a WHO is az idézett mítoszromboló oldalon arra az esetre, ha bárki gyanúsnak találná a Kínából érkező csomagot vagy bármilyen más felületet. [ Mutálódhatott a koronavírus, már kétféle fertőz] Amit nem lehet fertőtleníteni, azzal pedig vigyázni kell. Például a használt papír zsebkendővel. Koronavírus meddig fertőz. Igaz, nem a mostani koronavírussal, hanem a megfázás régóta ismert okozóival, a rinovírusokkal szerezték a tapasztalatot, hogy a nemrég használt zsepikben a mikrobák pár óráig életképesek maradnak. Vagyis: a folyós orrú gyerekeik után takarító szülők megfertőzhetik magukat, ha nem mosnak alaposan és azonnal kezet, miután összeszedték a még nedves papírokat. Tanulságosak azok a klasszikus – ma ilyen formában talán már etikailag vállalhatatlan – rinovírusos kísérletek is ( itt és itt), amelyekből az tűnik ki, hogy még a csókolózás is kevésbé ragályos, mint ha valaki kézfogás után az arcához nyúl.
Korábbi – a mostani járvány előtti – koronavírusokat vizsgáló tanulmányokat összegezve megállapították, hogy míg például alumínium felületeken egyes vírustörzsek már két óra alatt elpusztulnak, más felületeken, például bizonyos műanyagokon akár kilenc napig is eléldegélnek. Papírral is megeshet, hogy a kórokozók 4–5 napig megmaradnak rajta. Táblázatukban elég nagy különbségeket gyűjtöttek ki a korábbi munkákból a kutatók, ami nyilván arra utal, hogy az emberre veszélyes és korábban ismert többféle koronavírus-törzs (hozzáértők kedvéért: SARS, MERS, HCoV) túlélőképessége eltérő. A skála néhány órától a műanyagokkal kapcsolatban említett kilenc napig terjed. (Más kérdés, hogy az állatokat megbetegítő koronavírusok 28 napig is életképesek. ) Az még kutásra vár, hogy a mostani, a Covid-19-et okozó mikroba (a SARS-CoV-2) hol áll ezen a skálán. Amíg ez kiderül, remélhetjük, hogy nem lóg ki nagyon (Kampf és társai is ezzel a feltételezéssel zárják összegzésüket), és nem éli túl a kínai utazást, amellyel példálóztunk.
Arra pedig egyelőre nincs adat, hogy az embereket megbetegítő koronavírusnak bármely típusa túlélhet 30 napig. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a papíron akár több napig is megmaradhat a vírus. Ez a készpénzes fizetés esetében veszélyes, egy koronavírussal "fertőzött" ötszázas bankjegy vagy húszas érme akár több kézen is átmehet, így amíg a járvány véget nem ér, ha lehetőségünk van rá, ajánlott minél többször bankkártyával fizetni. Szúnyogcsípéssel nem fertőz Az Egészségügyi Világszervezet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy cáfolja az új típusú vírussal kapcsolatos álhíreket. A WHO genfi székháza Forrás: AFP/Fabrice Coffrini A honlapjukon leszögezik, hogy az új típusú koronavírussal szúnyogcsípés útján nem lehet megfertőződni, erre eddig semmilyen bizonyíték nincs. A WHO szerint a hagyományos háziállatok (kutyák, macskák) sem terjesztik a vírust. Ennek ellenére azt javasolják, hogy a velük való érintkezés után alaposan mossunk kezet. Egy női utas szalvétával a kezében kapaszkodik New York egyik metrószerelvényén Forrás: Getty Images/Anadolu Agency/Tayfun Coskun Kínában felröppentek olyan híresztelések is, hogy az új típusú vírus a Hupej tartománybeli Vuhan város halpiacáról indult, ahol az első azonosított beteg megvásárolt és később elfogyasztott egy fertőzött kígyót.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Meglepetéseket is tartalmaz a Bilanz című magazin 750-es listája, amely Németország leggazdagabb személyiségeit foglalja magában. Egy olyan család áll ugyanis az első helyen – a Reimann família – amelyről a németeknek is vajmi kevés ismeretük van. Pedig világhírű termékekkel kereskednek. Németországban a félezer legtehetősebb személyiség vagyona az elmúlt évben 8, 7 százalékkal, 58 milliárd euróval emelkedett. Ez összesen 723, 25 milliárd eurót jelent, tavaly "mindössze" 665, 20 milliárd euró felett rendelkeztek. Ha a német családok vagyonát vesszük alapul, a 14 leggazdagabb família 138, 25 milliárd eurót mondhatott magáénak. Meghalt Németország leggazdagabb embere | 168.hu. E családok 12, 6 százalékkal gyarapították vagyonukat. Amennyiben abból indulunk ki, hogy Németországban mennyire alacsonyak a kamatlábak, ez a pénzszaporítás valóban igencsak figyelemreméltó. Érdekes módon a legtehetősebb klánok listáját egy olyan család vezeti, amelyről a legtöbb német még csak nem is hallott – emlékeztetett a Die Welt. A Reimann családról van szó, amely szédületes sebességgel gazdagodott meg.
Mosógép, illusztráció Forrás: AFP A pályázók többek között hűtő- vagy fagyasztókészülékeket, mosógépeket, mosó-szárítógépeket cserélhetnek olyan eszközre, ami majd hatékonyabban takarít meg energiát. A 2014 szeptemberében indult program már több mint 130 ezer háztartás energiahatékonyságát javította. Itt a 10 leggazdagabb német - Portfolio.hu. Így fog netezni a következő egymilliárd új felhasználó Az internet egyre szélesebb körű elterjedésének és az egyre olcsóbb mobiloknak köszönhetően egyre több ember tud szörfölni a világhálón. Egy felmérés most kiderítette, hogy a következő egymilliárd internetfelhasználó a világ szegényebb és tanulatlanabb feléből kerül ki. Mobilozó nepáli férfiak Forrás: AFP/NurPhoto/Narayan Maharjan Emiatt teljesen megváltoznak a netezési szokások. Mivel többségük analfabéta, így ők nem e-maileket fognak írni/olvasni, hanem hangvezérléssel használják az alkalmazásokat, és videón kommunikálnak egymással. A világ legnagyobb techgyárai már külön alkalmazásokkal és mobilokkal készülnek kiszolgálni ezt a réteget.
Az Albrecht fivérek szintén gondosan ügyeltek, nehogy olyan áru legyen a polcaikon, ami nem fogy el. Annyi nyereséget értek el, amennyit csak lehetett: nem reklámoztak, nem árultak friss árut, és olyan kicsinek hagyták meg boltjaikat, amennyire csak lehetett. Amikor a két testvér egymás között felosztotta a céget, mert összevesztek azon, hogy az üzletben áruljanak-e dohányterméket, összesen már 300 üzletük volt évente 90 millió márkás cash flow-val. 1962-ben vezették be az Aldi márkanevet. 1966 óta a két csoport mind pénzügyileg, mind jogilag önálló, és a kettejük közötti kapcsolatot barátságosnak írták le. Néhány esetben, például saját márkás termékek elkészítésénél és a beszállítókkal folytatott tárgyalásokon viszont egy cégnek mutatkoznak. Az Aldi az 1970-es és 1980-as években vált nemzetközivé. Üzleteik száma Németország újraegyesítése és a vasfüggöny lehullása után rohamosan nőtt. 1993 -ban az Albrecht fivérek lemondtak igazgatói posztjukról, és vagyonuk nagy részét alapítványoknak adták.