— Érdekességek A többes szám birtokos eset néhány "kedvessége" Olykor birtokos esetben kétféle rag is használható: die Nebenwirkung vieler neu er /neu en Medikamente (sok új gyógyszer mellékhatása – erős ragozás viel után! ) A neuen alak ritkábban fordul elő, nyelvvizsgákon a neuer használatát várják el ilyen esetben. Mancher, manche, manches után többes szám birtokos esetben (meglepő módon) erős ragot kap a melléknév (középfokon ennek ismerete nem követelmény): das Zeugnis manch er gut er Kinder (némely jó gyerek bizonyítványa) A számnevek nincsenek hatással a melléknév alakjára. Többes szám birtokos esetben a drei és a zwei ragot kaphatnak (ez kicsit régies): die Früchte zwei er jung er Bäume (két fiatal fa gyümölcse) A folgend, mint "egyéniség" Ha a főnév előtt a jelzői melléknéven kívül a folgend is a főnév előtt áll, a helyzet kicsit más. Egyes számban a folgend erős, a másik melléknév gyenge ragot kap: folgend er neu e Entwurf (következő új terv) mit folgend em neu en Entwurf A folgend többes számban ugyanúgy erős ragot kap, mint a másik melléknév, tehát ilyenkor úgy tekintendő, mint mikor két melléknév áll a főnév előtt, ez teljesen ugyanaz az eset, mint a fenti schön e, rot e, groß e Hemden: folgend e neu e Erkenntisse (következő új felismerések) Tehát, egyes számban a folgender, folgende, folgendes úgy viselkedik, mint egy háromalakú determináns, többes számban pedig úgy, mint egy melléknév.
Ha a nem és az eset nem derül ki olyan egyértelműen, mint a határozott névelő használatakor, akkor a melléknév veszi fel a határozott névelő végződéseit, de, hogy bonyolultabb legyen a helyzet, birtokos esetben ez nincs mindig így. A határozatlan névelő ( ein, eine, ein) és a birtokos névmások ( mein, meine, mein; dein, deine, dein, stb. ) alanyesetben nem utalnak egyértelműen a nemre: hím- és semleges nemben azonos alakúak, viszont tárgy, részes és birtokos esetben ugyanúgy utalnak a nemre és esetre, mint a határozott névelő, ezért itt alanyesetben (és tárgyesetben is) a melléknevek külön ragot kapnak, amik a nemre is utalnak, a többi esetben pedig csak -en ragot kapnak. Leegyszerűsítve, ez a német melléknévragozás lényege. Persze tudnunk kell, milyen névelő és milyen névmás hogyan utal a nemre és az esetre, mert ettől függ a melléknév ragja, és van néhány kivételes, különleges eset is. Az esetek nevei a táblázatokban: Nominativ = alanyeset Akkusativ = tárgyeset Dativ = részes eset Genitiv = birtokos eset Az erős ragozás más néven: névelőpótló ragozás, starke Deklination, prägnante Endungen.
credit_card A fizetési módot Ön választhatja ki Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
Augusztus 12-én "szabadultak", miután kiderült, hogy a Holdon nincs élet. Neil Armstrong manapság. Messze a nyilvánosságtól © AP A Holdra szállásnak akkor 528 millió ember lehetett szemtanúja az egyenes tévéközvetítésnek köszönhetően. Ennek ellenére újra és újra felröppen a hír, hogy "senki nem járt a Holdon". A kételkedők szerint a felvételek Nevadában, egy titkos laboratóriumban készültek a NASA megrendelésére, bizonyítékként a csillagok hiányát, irreális árnyékokat és a porban a hajtóművek által hagyott kráterek hiányát hozzák fel. AC News | Mutatjuk, mikor megy újra ember a Holdra!. A nagy átverés hívei azt állítják, a holdkomp olyan gyatra alkotmány, amely a valóságban sose repülne, a visszaszálló egységet pedig egyszerűen kilökték egy magasan szálló repülőgépből. Az viszont egész biztosan a városi legendák közé tartozik, hogy Armstrongnak a Holdra lépve második szava az irányító központ megdöbbenésére a "Sok szerencsét, Mr. Gorsky" lett volna. Először azt hitték, egy rivális szovjet kollégáját üdvözli, de ilyen nevű illetőt nem találtak.
Armstrong a Hold-misszió idején. Kockázati tényező © NASA Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el, fedélzetén Neil A. Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Meghalt Neil Armstrong, az első Holdra lépett ember - Cultura.hu. Aldrin űrhajóssal a Hold és a történelem felé. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó két és fél órát keringett a Föld körül, majd Hold felé vezető pályára állították és washingtoni idő szerint július 19-én 22 óra 49 perckor pályára állt a Hold körül. Armstrong és Aldrin 20-án átszállt a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkompra és megkezdte a Holdra szállást. A művelet majdnem meghiúsult, mert a landolásra a Nyugalom Tengerének nevezett, a Földről síknak tűnő tájat szemelték ki, közelebbről azonban kiderült, hogy azt kövek és kráterfalak teszik veszélyessé. Már csaknem elfogyott a kétpercnyi manőverezésre elég üzemanyag, amikor végre alkalmas helyet találtak és jelenthették a houstoni irányító központnak: A Sas leszállt.
Űrkutatóikon sokat segített, hogy 1961-ben John F. Kennedy került a Fehér Házba, aki maga is lelkesedett az űrhajózásért, az összes amerikai asztronautát személyes barátságával tüntette ki. Elnöki beiktatása után néhány hónappal bejelentette a grandiózus célt: az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan. Persze a szovjetek is fenték a fogukat égi kísérőnk meghódítására, csakhogy jó szokásaik szerint mindent szupertitkosan kezeltek. Megkezdődött hát a kíméletlen küzdelem a Hold meghódításáért. Mikor lépett az első ember a Holdra? - Kvízkérdések - Földrajz, csillagászat, geológia - csillagászat, űrkutatás. A hatvanas évek közepétől már érezhető volt, hogy az amerikaiak kezdik behozni lemaradásukat, közben azért aggódva próbálták kipuhatolni, hol tartanak kommunista vetélytársaik. CIA-jelentések és műholdfelvételek alapján tudomást szereztek arról, hogy a szovjetek hatalmas hordozórakétával kísérleteznek - céljuk tehát nem lehet más, mint a Hold. A későbbiekben nyilvánosságra került dokumentumok igazolták, hogy a hatvanas évek elején Szergej Koroljov akadémikus-főkonstruktőr vezetésével valóban hozzálátták az N-1 kódjelű óriásrakéta kifejlesztéséhez a Szovjetunióban.
A tárgyak árnyéka pedig érthető módon nem mozdult el több óra alatt: a kéthetes holdi nappal során csillagunk a földinél sokkal lassabban mozog az égen. Szerencsére a NASA és más szervezetek nem az álhírek cáfolatára fordítják energiájukat, hanem a Hold kutatására, amely az Apollo program után is folytatódott. Az Apollo-11 expedíció tagjai a munkálatok során nemcsak mintákat gyűjtöttek, hanem több olyan műszert is beüzemeltek, amelyek segítségével később, utólag is végeztek különféle méréseket, részben a Földről. Végül leporolták egymás űrruháját, majd 2 óra 41 perc után visszatértek a holdkomp belsejébe. A szkafanderen azonban sok finom holdpor maradt, ami erősen facsarta az asztronauták orrát a kabinban. Végül megvacsoráztak, majd egy rövid, a szűk hely miatt elég kényelmetlen alvást követően felszálltak, hogy összekapcsolódjanak az Apollo-11 keringő egységével. A holdkomp visszatérő egysége az Apollo-11-hez közelít, háttérben a Hold mögül előbukkanó Földdel (NASA)
Már csaknem elfogyott a két perc manőverezésre elegendő üzemanyag, amikor végre leszállásra alkalmas helyet találtak, és 1969. július 20-án, greenwichi idő szerint 20 óra 17 perc 40 másodperckor (magyar idő szerint 21 óra 17 perckor) büszkén jelenthették a houstoni irányító központnak: A Sas leszállt. Az első ember hat órával később, július 21-én 2 óra 56 perc 15 másodperckor lépett Neil Armstrong személyében idegen égitest felszínére. "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek" - hangzottak Armstrong szállóigévé vált szavai. (A Holdon Aldrin szájából hangzottak el az első, prózai szavak: OK, a motor leáll. A kis lépés sem volt annyira kicsi: Armstrong remek pilóta lévén sokkal simábban landolt, mint arra számítottak, így a holdkomp lábának ütközésgátlói nem nyomódtak össze, és a pilótáknak majdnem egy méter magasból kellett leugraniuk. ) Húsz perccel később Aldrin is csatlakozott hozzá. A két űrhajós kitűzte az amerikai zászlót, egy plakettet hagyott égi kísérőnk felszínén, talajmintát vett, rövid rádióbeszélgetést folytatott az Ovális Irodában ülő Nixon elnökkel, de jobbára csak futkároztak és ugrándoztak, élvezték a földinél hatszor kisebb gravitációt, s még arra is engedélyt kaptak, hogy a kötelező alvást a Holdon töltött 21 óra és 36 perc végén tudják le.