En az Aurora Borealist neztem nem reg, es tetszett. Arra szamitottam, hogy ugyanolyan problemakkal kuszkodik mint a magyar filmek altalaban: elettelen jatek, lapos szovegkonyv, beleeles teljes hianya... De nem. Jo volt. A Budapest Noir-nak is fogok adni egy eselyt.
2017. február 11., 07:39 A Testről és lélekrőlt a Berlini Filmfesztiválon láttuk. Borbély Alexandra alakítása díjat érdemel. 2017. február 9., 06:37 Újabb magyar film készült a harmincasok problémáiról, ami viszont csak a felszínt tudja kapargatni. Több mint egy tucat hazai film bemutatását tervezik idén a mozik. Összeszedtük, mire lehet számítani.
Marháskodás megy végig, ami alatt képtelenség komoly maradni. 6. Kőszívű ember fiai (1964) Várkonyi Zoltán filmrendező alkotása Jókai Mór művét vitte vászonra, nagyszerű történelmi drámát adva a 60-as évek Magyarországának. Azóta újabb és újabb generációk látták és élvezték a kivételes szereplőgárda játékát. Gyönyörűek a kép beállítások, a kosztümök és izgalmasak az utcai illetve harci jelenetek. Megelevenedik a történelem, az 1848 -as magyar forradalom, illetve szabadságharc Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza és Béres Ilona nagyszerű játékét nézve. Akcio filmek magyarul 2017. 5. Egri csillagok (1968) Nem akad olyan ember kis hazánkban, aki ne ismerné az egri vár 1552 -es ostromának történetét és Dobó Istvánék hősies győzelmét. Várkonyi Zoltán rendezése méltán kerül a lista 5. helyére, a fantasztikus szereplőgárdával együtt: Sinkovits Imre, Venczel Vera, Kovács István, Bárdy György, Bitskey Tibor játékával. Hihetetlen csatajeleneteket láthatunk és a vár látványos ostromát, mely 49 év után is képes székhez szegezni bennünket.
Az egyik film Wiedermann Károly kalandfilm-sorozata, az "Egy óra múlva itt vagyok" mely a 70-es évek egyik legnépszerűbb tévéműsora volt, Harsányi Gábor Gobbi Hilda és Bessenyei Ferenc főszereplésével. A másik film Latabár Kálmán felejthetetlen klasszikusa 1943 -ból az "Egy szoknya egy nadrág", mely hihetetlen humorral megajándékozó vígjáték. 2005 -ben elkészítették új változatát is Rudolf Péterrel, Bajor Imrével és Oroszlán Szonjával. 13. Abigél (1978) A 2007-ben elhunyt Szabó Magda fantasztikus regényének megfilmesítése méltóra sikeredett az egyik legjobb magyar könyvhöz. A főszerepekben is kiváló színészeinket láthatjuk, például Szerencsi Évát (akibe special nagyon bele voltam zúgva kamaszként), illetve Piros Ildikó, Ruttkai Éva, Garas Dezső és Básti Lajos. A 15 legjobb magyar film [50.] - Filmtress. 12. Vuk (1981) Kétségtelenül az egyik legjobb magyar rajzfilm és egyúttal a világ filmtörténetének is az egyik legjobbja, Dargay Attila rendezésében (Fekete István művéből). Aranyos, vicces, elvarázsoló minden korosztály számára.
11. Csapd le csacsi (1990) A rendszerváltás éve(i)nek sajátos hangulatát vidám formában visszaadó kacagtató vígjáték hihetetlenül jó szórakozást ígér mindenkinek. A feloszlatott munkásőrség megszűnésébe bele nem törődő Béla (Eperjes Károly) hihetetlen csetlés-botlása próbára teszi rekeszizmainkat, miközben egy házaspár (Géza és Bea, azaz Gáspár Sándor és Pap Vera) félreértésen alapuló viszályán és egymás elleni vicces mesterkedésein derülhetünk. Kategória:2017 filmjei – Wikipédia. 10. A pogány Madonna (1980) Bujtor István, a magyar Bud Spencer és Kern András párosa megunhatatlan akció-vígjátékot eredményezett 1980 -ban. Generációk élvezték és szerették Ötvös Csöpi és Kardos doki nyomozásait, kalandjait, szövegeit és baromi súlyos ütéseit a Balaton partján forgatott helyszíneken. 9. Kontroll (2003) Antal Nimród az egyik legkiválóbb rendező a nemzetközi filmvilágban és a Kotrollban is meg tudta csillogtatni kivételes tehetségét. Persze remek csapat állt rendelkezésére, Csányi Sándor, Pindroch Csaba, Badár Sándor és Balla Eszter részvételével.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
hamilton 2020 MESE Salgótarján – Przodek MESE Salgótarján, Salgótarján. 102 eilish magyarul Az egyesület neve: Mozgáskokülönleges sütik rlátozottak Egymást Segítők Egyesülete (röviden MESE) Székhelye: Salgótarján, Fő
Fotók: Kácsor Zsolt – Itt dolgozott az ükapám; itt dolgozott a dédapám; itt dolgozott a nagyapám; itt dolgozott az apám – hallom a helybeliektől, salgótarjáni, rónafalui és kisterenyei emberektől, de ezt az egy mondatot nem halljuk többé soha: – Itt dolgozik a fiam. A fiúk innen elmentek, és nem akarnak visszajönni. Az erőmű romjait egyedül Jézus Krisztus figyeli a kereszteződésben felállított feszületről, de őt meg olyan furcsán feszítették rá a keresztre, mintha a mozdulataival azt üzenné: legszívesebben felkapaszkodna inkább a környező fákra, hogy azután az ágakról leereszkedve elmenjen innen ő is. Salgótarján régen és most wanted. Egyelőre kitart még, a helyén van és figyeli a mozgást. Tán akkor fog végleg elrugaszkodni Salgótarjánból, ha a feszülete tetejére hegesztett bádoggalamb is elrepül. Ez lesz a jel az indulásra. Ha biztosan látni szeretnéd a posztjait, akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra! Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a "Követési beállítások"-ra kell kattintani, itt pedig a "Kedvencek"-re, végül legalul a kék "Frissítés" gombra és ezzel kész!
Az erőművet ugyanis 1944 decemberében – amikor a magyar államfői poszton éppen Szálasi Ferenc és Miklós Béla osztozott – felrobbantották a visszavonuló német csapatok. De túlélte ezt is: a világháború után újjáépült, és teljes gőzzel üzemelt. Salgótarján turisztikai honlapja - Cukrászdák és Kávézók Salgótarjánban. Az 1940-es évek második felére a salgótarjáni medence szénbányái már újra 12 ezer munkást foglalkoztattak a megyeszékhelyről és a megye számos településéről, az áramot pedig rendületlenül szolgáltatta tovább az erőmű, amely a tatabányai és a dorogi után az ország harmadik legnagyobb bányaerőműve volt. Csakhogy a szakemberek már ekkor tudták: régen elavult. Salgótarjánban és környékén az idősebbek talán még mindig emlékeznek rá, hogy a szénbányák silány porszenével felfűtött erőmű kéményei ontották magukból azt a finom, fekete pernyét, ami lerakódott a bőrön, beette magát a tüdőbe, és olyan fekete hamuval borította be a közeli erdőségeket és szántókat, ami megölt mindent, ami zöld. De leállni nem lehetett: a világháború után összesen huszonöt szénbánya üzemelt a térségben, a szénből élt itt mindenki.
Üzletjük nincs. Az üvegesek otthon kapálnak, dacolnak a természettel. A gyolcsos tótok sem kereshetnek, mert a csehportékát a magas vám miatt nem hozhatják Magyarországba házalásra. Intelligens kinézésű tót gyerekek jönnek bányászoknak, hogy ma Tatán, holnap Salgótarjánban elnyelje a föld gyomra, hogy vágják a fekete gyémántot, az igen szükséges kőszenet. Régen láttuk ezeket a jámbor tótokat. A politika elszakította tőlünk, ők nem búsulnak miatta. Fő utca részlet | egykor.hu. Jókedvüek, vigak az állomáson. Amig a demarkációs vonat indulását várják, harmonikára csárdást és — vanszteppet járnak. (Magyarság, 1921. október 23) Salgótarján rendezett tanácsúváros lett. A belügyminiszter Salgótarján nagyközségnek rendezett tanácsúvárossá átalakulását megengedte. Érdekes, hogy mig Salgótarjánnak a hivatalos kimutatás szerint csak 13, 746 lakosa van, addig Borsodmegyében Diósgyőrnek 17, 221 és Mezőkövesd nagyközségnek 17, 202 lakosa van. Ezen községek tehát nagyobb joggal kérhetnék r. t. várossá való átszervezésüket, mint a lényegesen kisebb Salgótarján.
Az erőműre szükség volt, hiszen még a bányákat egymással összekötú kisvasutak villanymozdonyai is innen kapták az áramot. Csakhogy az 1970-es évekre a szénbányászat kezdett kimerülni, az erőművet át kellett állítani szénről olajra – hogy aztán "begyűrűzzön" hozzánk a "begyűrűzhetetlennek" hitt olajválság. Ami már előre jelezte az erőmű vesztét. Salgótarján régen és most used. 1992-ben már attól volt hangos az ország, hogy Salgótarjánban megtörtént a lehetetlen: a várost hőenergiával ellátó Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat csődbe ment, mert nem tudott fizetni az akkor még új cégnek számító Mátrai Erőmű Rt-nek. A salgótarjáni erőmű kihasználtsága az 1990-es évek elején már csak 50 százalékos volt, a dolgozók létszáma nem haladta meg a 160-at, az éves veszteség viszont elérte a 100 millió forintot. Akárcsak a magyar iparnak és összességében a magyar munkásosztálynak, az erőműnek végezetül a rendszerváltás adta meg a kegyelemdöfést: 1992-ben végleg bezárták. Azóta dermedten, fagyosan és némán áll az időben és az időtlenségben egyszerre.