Emellett a BBC programigazgatója volt az 1960-as és 1970-es években. "Amit a modern világ csodájának érzünk, az nem egyéb, mint egyszerű, kendőzetlen lopás. Amint a tanúvallomásom végén ismertetett megdöbbentő statisztikai adatok mutatják, mindent közvetlenül az élő természettől vontunk el, ügyet sem vetve arra a pusztításra, amit okoztunk. Nem törődtünk a fajpusztulással, amit azzal idéztünk elő, hogy erdőségeket irtottunk ki pusztán azzal a céllal, hogy szójababot termesszünk csirketápnak. Senkit sem érdekelt, hogy mekkora kárt okozunk a tengeri életközösségekben azzal, hogy elhajítjuk a műanyag ásványvizes palackokat. Fittyet hánytunk arra, hogy mennyi üvegházhatású gázt bocsátunk a légkörbe az egyre nagyobb arányú építkezésekhez szükséges cement gyártásával. Nem csoda, hogy az okozott kárt ilyen gyorsan felhalmozódtak, és fölébünk tornyosultak. " (David Attenborough: Egy élet a bolygónkon) A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi).
Egy élet a bolygónkon - A szemtanú vallomása - és látomás a Föld jövőjéről | 9789633557006 Kilencvennégy éves vagyok. Rendkívüli élet jutott osztályrészemül; csak most kezdem felismerni, hogy mennyire rendkívüli. Fiatalkoromban úgy éreztem, hogy odakint a szabadban az érintetlen, őseredeti természet vesz körül – ez azonban nem volt egyéb, mint illúzió. Korunk nagy tragédiája – az érintetlen természeti környezet folyamatos zsugorodása és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkenése – alig észrevehetően nap mint nap itt zajlik körülöttünk. Tanúja voltam ennek a hanyatlásnak. Az Egy élet a bolygónkon a tanúvallomásom, egyben a látomásom is. Történet arról, miként követtük el a leghatalmasabb tévedésünket, és annak felvázolása, hogy ha haladéktalanul cselekszünk, hogyan tudjuk helyrehozni ezt a tévedést. Ma még – utoljára – van esélyünk arra, hogy tökéletes otthont teremtsünk magunknak, és helyreállítsuk az épségét annak a csodálatos világnak, amelyet örököltünk. Csak akarnunk kell.
Bakancslistához adom David Attenborough: A Life on Our Planet angol életrajzi film, dokumentumfilm, 83 perc, 2020 Értékelés: 30 szavazatból A legendás műsorvezető elmeséli életének és a Föld evolúciójának a történetét, miközben gyászolja az elveszett vadont, és elmondja, hogyan képzeli el a jövőt. Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A mű első fele, vagy szűk kétharmada erről szól, ahol azért be-bekerül néhány gyönyörű képsor A mi bolygónkból is, de ez a záró felvonásban is így van, bár aki a megszokott tájképeket és állat-közeliket várja, a megszokott mennyiségben, az némileg talán csalódni fog, hiszen ezekből most jóval kevesebb van, mint a fent már említett alkotásokban. Számadatokat is kapunk, melyekből elkeserítő módon látszik, mennyit nőtt az általunk elfoglalt terület, és hogyan szorítottuk és szorítjuk egyre inkább háttérbe a körülöttünk élő fajokat. Ennek ellenére ez is működik, a néző úgy sem unatkozik, hogy most nem csak a lenyűgöző élőlényeket látjuk a legjobb snitteken, hanem leckét kapunk történelemből is. A film utolsó részében pedig Attenborough tulajdonképpen megoldásokat kínál: több esetben is elmondja, intézményesen hogyan lehetne helyreállítani a biológiai sokszínűséget, ugyanis szerinte – és ezt többször is hangsúlyozza a nagyjából 90 perc során – a biodiverzitást jelen formájában nem lehet megóvni, így teret kell biztosítani annak újjáépüléséhez.
Egy csipet akaraterő, egy nagy adag remény A dokumentumfilm utolsó harmada pedig éppen ezt az említett akaraterőt igyekszik feléleszteni azáltal, hogy bemutatja, mi lenne, ha… Egy lehetőséget tár elénk, sőt, egész útmutatót kapunk ahhoz, hogy miként tudjuk kijavítani a természet egykor lélegzetelállító vásznára mázolt krikszkrakszot, amit az emberi tevékenység vésett rá. Az elmúlt évtizedekben elszórtan már alkalmazott sikeres példákat láthatunk arra, miként vezetnek apró, okos döntések hatalmas, pozitív változásokhoz. A palaui halászati szigorítást követő megdöbbentő halhozam-növekedés példáján keresztül szembesülünk vele, miként hálálja meg a természet, ha a törvényeket a bolygóért, és nem a profitért hozzák. Japán példáján keresztül láthatjuk, miként segíthet az oktatás kiterjesztése minél szélesebb körben abban, hogy a mérleg szára az egyensúly felé moccanjon. Marokkó napelemfarmjainak bemutatàsàval értjük meg, mekkora lehetőség is rejlik a megújuló erőforrásokban, ha okosan használjuk.
Először a kormány megállapodást köt 2019-ben az új fővárosi városvezetéssel többek között a Budapesti Diákvárosról. Olcsó lakhatást a magyar fiataloknak, egészségügyi fejlesztéseket, a Budapesti Nagyerdő zöldfejlesztését tudtuk kiharcolni, és azt, hogy a kormánynak olyannyira fontos stadion úgy épüljön meg, hogy kilenc napig kiszolgálja az atlétikai vb-t, de utána legalább 90 évig a ferencvárosiak és általában a budapestiek szabadidejét, szórakozását, sportolási lehetőségeit biztosítsa. Megállapodtunk, aláírtuk, a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is dokumentumba foglalta" – írta. Index - Belföld - Nem látja szívesen a többség a kínai egyetemet. Átverték Budapestet "Majd a miniszterelnök ezt az egészet elárulta az első szembejövő kínai delegációnak. Titokban hozott kormányhatározattal a Budapesti Diákváros területét odaígérte egy olyan kínai egyetemnek, amely kartája szerint a kínai kommunista párt iránymutatásai alapján működik, amelyet kínai vállalatok építhetnek meg 500 milliárdos kínai gigahitelből, amelynek árát persze a magyar adófizetőknek kell évtizedekig törleszteniük. "
A Fudan egyetem fejlesztését kínai hitelből, a már előre kiválasztott kínai céggel építtetik meg, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szakmai felügyeletével. Az egyetemi negyedet kínai és magyar építészirodák együttműködésében tervezik át. A 135 hektáros telephely a Ráckevei-Duna mellett az eddig kihasználatlan, szlömösödött rozsdazónás területen fekszik. Itt magas színvonalú, a fővároshoz kapcsolódó sokszínű, vibráló városi negyedet hoznak létre változatos közösségi terekkel. A területen a tervek szerint 16 000 ember (közülük 12 000 diák) lakik majd. Kínai külügyminisztérium: a Fudan Egyetem budapesti kampusz minden fél érdeke. A vízfelületek partját sétányokkal, pihenőterületekkel, kikapcsolódási lehetőségekkel, kilátópontokkal, éttermek és kávézók vonzó teraszaival szegélyezik. Az új vízparti terület változatos kialakítása olyan helyek láncolatát valósítja meg, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a budapestiek közvetlen fizikai kapcsolatba kerülhessenek a folyóval. A mesterterv szerint létrehoznának egy mesterséges vízfelületet, egy félszigetet, amelyet a Kis-Duna felett átívelő két gyalogos híd közvetlenül kötne össze a jövőbeli Csepeli Közparkkal.
Az eredményekből kiderül, hogy a pártkötődéssel nem rendelkező, bizonytalan szavazók ebben a kérdésben szinte ugyanúgy gondolkodnak, mint az ellenzékiek: négyötödük (79 százalék) elutasítja a kormány tervét, és mindössze 15 százalékuk támogatja azt. Az egyéb pártok (minden olyan formáció, amelyik nem tagja a hatpárti ellenzéki összefogásnak, illetve nem kormánypárt) szavazói körében 65 százalék az ellenzők és 25 százalék a támogatók aránya. Szabó Zsuzsanna