Visszautasíthatom-e az örökséget? Törvényes vagy végrendeleti örökösként is jogában áll visszautasítani az örökséget. Ha élni kíván a visszautasítási jogával, akkor azt főszabály szerint a hagyatéki tárgyaláson teheti meg szóban vagy írásban. Arra is lehetőség van, hogy örökséget visszautasító nyilatkozatát még a hagyatéki tárgyalást megelőzően megtegye írásban, ebben az esetben azonban mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzővel, hogy a nyilatkozat alaki és tartalmi követelményeiről felvilágosítást kapjon, illetve legyen figyelemmel arra, hogy a nyilatkozatnak legkésőbb a hagyatéki tárgyalás időpontjáig eredetben meg kell érkeznie az eljáró közjegyzőhöz, hogy azt figyelembe tudja venni. A külföldön kelt nyilatkozatnak speciális formai követelményei vannak, azt felülhitelesítéssel kell ellátni vagy konzul előtt kell aláírni. Mindig van hagyatéki tárgyalás 3. Nem elég, ha nem jelenik meg a hagyatéki tárgyaláson: ha vissza akarja utasítani az örökséget, akkor azt egyértelműen be kell jelentenie.
Tulajdonképpen bő másfél hónap alatt több mint 11 ezer ügyben született hagyatékátadó végzés. Ám a veszélyhelyzet elmúltával is még mindig nagy segítség lehet bizonyos ügyeknél a részhagyaték átadása, mivel felmerülhet olyan egyedi ok, amiért a hagyaték egy részének a jogi sorsát biztosítani kellene. Ezt ügyenként más és más indokolhatja. Hagyatéki tárgyalás minden esetben van?. És mit lehet tenni akkor, ha a hagyatéki eljárásnak még nincs vége, de az örökösnek azt kellene igazolnia, hogy ő az örökös? Például, ha az örökhagyó jogutódjaként kellene fellépnie vagy egy pénzintézetnél szeretne információhoz jutni? Valóban felmerülhet olyan eset, hogy az örökhagyó utáni öröklési rendet igazolnia kell az örökösnek, mert például folytatna egy eljárást, amelyben az örökhagyó volt a fél. Ez előfordulhat olyan esetben is, ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt. Például szinte mindent elajándékozott még az életében. Vagy a hagyatékátadó végzés meghozatalára egyszerűen még nem került sor, mert az eljárás folyamatban van, és a kérelmező igazolni tudja az örökhagyó utáni öröklési rendet, illetve több örökösként érdekelt esetén azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs.
A hagyatéki eljárás azzal zárul, hogy a közjegyző a hagyatékot az örökösnek átadja. Mi a póthagyatéki eljárás? Előfordulhat, hogy az örökhagyónak volt olyan vagyontárgya, amely nem került bele a hagyatéki eljárásba. Ez könnyen megtörténhet, ha például a hagyatéki leltár felvételénél az érintettek elfelejtik bejelenteni a vagyontárgyat vagy esetleg nem is tudnak róla. Ha egy hagyatékhoz tartozó vagyontárgy a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő, akkor az öröklésben érdekelt személy póthagyatéki eljárást kezdeményezhet. A póthagyatéki eljárást hivatalból is megindíthatja a jegyző, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról. Mindig van hagyatéki tárgyalás 11. A póthagyatéki eljárás célja ugyanaz, mint az alap hagyatéki eljárásé. A különbség, hogy a póthagyatéki eljárás nyilvánvalóan csak az újonnan előkerült hagyatéki vagyontárgyra vonatkozik. A póthagyatéki eljárás ugyanolyan szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás. Tehát először leltárba veszik a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyat, majd sor kerül a póthagyatéki tárgyalásra.
A 2017. január 1-től érvényes új jogszabály szerint ugyanis a 2017. január 1-je után jogerőre emelkedett hagyatéki végzések alapján a biztosító a bejelentést követő 30 nap után törli KGFB-szerződéseket. Csukás Istvánnak nem született gyermeke, de a hagyatékra többen is pályáznak - Kiskegyed. A szerződést nem írhatja át a biztosító az örökös nevére, hanem az örökösnek mindig új biztosítási szerződést kell kötnie a jogerős hagyatéki végzés napjával. Abban az esetben viszont, ha az örökös a hagyatéki eljárás lezárultáig nem fizeti az esedékes biztosítást, utólag fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ez hosszú idő alatt olyan nagy összeg is lehet, hogy a KGFB törvény 22. paragrafusának 5. pontja szerint "A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat. "