Ennek elsődleges oka, hogy 2009. január 1-től már nem kell munkavállalási engedély a – korábban szabálytalan foglalkoztatással leginkább érintett – román állampolgárságú munkavállalók magyarországi munkavégzéséhez. A munkaidővel, pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok száma jelentősen nem változott. A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabályszegések azonban jelentős csökkenést mutatnak. Enyhén mérséklődött a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók köre. A Főfelügyelőség tapasztalatai alapján a munkaidő és pihenőidő szabályainak megszegését is gyakran próbálják a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével leplezni, ami szintén súlyos jogsértésnek számít. A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai a személy- és vagyonvédelmi ágazatban – SZVMSZK. A kötelező legkisebb munkabér szabályainak nyílt megsértése változatlanul ritka (az összes szabálytalansággal érintett munkavállaló 2 százaléka). Ugyanakkor az írásba foglalt, visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, valamint a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértések mértéke elérte az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott 12 százalékát.
A tavalyi évben ez az ágazat termelte ki a harmadik legtöbb feketemunkást, mintegy 10 százalékot, míg ez az egy év alatt a felére csökkent. A vendéglátásban a korábbi időszakhoz hasonló arányú – 6 százalék – maradt a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Ez szintén a szabálytalan alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés formájában öltött leggyakrabban testet: nem volt a munkavégzés helyszínén, vagy nem volt az adott napra vonatkozóan a dátum beírva. A súlyos jogsértések közül jellemző szabálytalanságként jelent meg a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése. A tapasztalatok alapján elmondható e két ágazatról, hogy a munkáltatók alkalmaznak egy minimális számú bejelentett munkavállalót, majd további munkaerőigényüket "alkalmi munkavállalói könyves dolgozóval", egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott vagy "csak éppen beugrottam" kisegítőkkel, családtagokkal igyekeztek pótolni. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése – Dokumentumok. A feketemunkával kapcsolatban szembetűnő változás, hogy jelentősen visszaesett a munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott külföldi munkavállalók aránya.
Munkaerő-kölcsönzés során az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám ténylegesen nem is létezett. Példa: Egy Veszprém megyei sportrendezvényen a rendőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal tartott közös ellenőrzést a munkaügyi hatóság 2016. március végén, ahol 28 fő vagyonőr munkavállaló végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységet. A tanúnyilatkozatok szerint a munkavállalók közül 21 munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében szóbeli megállapodás alapján alkalmazott a munkáltató a rendezvény napján, melyek közül 3 munkavállaló bejelentésére nem került sor. A munkavállalók elmondása szerint 7 fő munkaviszony keretében dolgozott. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése nav. A munkavégzési helyen munkaidő-nyilvántartás nem került bemutatásra. Megállapítást nyert, hogy 7 fő esetében munkaszerződés nélküli foglalkoztatás és 28 fő esetében pedig a nyilvántartási kötelezettség megsértése.
A munkaügyi bírság összege 30 ezertől 20 millió forintig terjedhet, attól függően, hogy a munkáltató hány jogsértést követett el, milyen a vállalkozás gazdasági súlya, mekkora az érintett munkavállalói létszám, és milyen súlyúak a jogsértések. Feketemunka esetén a bírság összege munkavállalónként százezres nagyságrendet jelent.