A médiában egyre többet lehet olvasni és hallani arról, hogy Magyarország lesz az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus házigazdája, melyet 2021. szeptember 5. és 12. között rendeznek Budapesten. Az eucharisztia görög szó, eredeti jelentése: hálaadás, tágabb értelemben pedig az Oltáriszentség jelzésére használják, mai fogalmunk szerint az Oltáriszentséget értjük alatta, teljes értelemben pedig Jézus áldozati teste és vére a kenyér és bor színe alatt, ahogy ő ebben a jelképben az utolsó vacsorán keresztáldozatát elővételezte, és mint örök emlékezetét az Egyházra hagyta. Az első eucharisztikus kongresszust 1881-ben Franciaországban rendezték. Ebben az időben már sokan eltávolodtak a hittől. A kezdeményezés világi hívektől indult, célja: kilépve a templomból újra közelebb vigyék az emberekhez az Oltáriszentségben jelen lévő Jézust. Lényegében az elsődleges szándék az volt, hogy megmutassák a világ számára a hit erejét és a krisztusi tanítás gazdagságát. A kereszténység lényegéhez tartozik a misszió.
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra titkársága. Nyolcvanhárom év után ismét Magyarország rendezi meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK). Az eredeti tervek szerint 2020 szeptemberében tartották volna meg a világeseményt. A járvány miatt Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságával, valamint a katolikus világesemény magyar szervezőivel egyeztetve tavaly úgy döntött, hogy 2021 őszére halasztják az eseményt. Budapestre várják Ferenc pápát és öt kontinens zarándokait szeptember 5-12. között - jelentették be a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) szervezői sajtótájékoztató keretében. Az alábbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Sajtószolgálatának közleményét adjuk közre. A Szent Ferenc Katolikus Óvoda is csatlakozott a "Fogadj örökbe egy szerzetest! " felhíváshoz a nemzetközi eucharisztikus kongresszus évében. A Bízd Rá Magad! kezdeményezéshez csatlakozott szakemberek találkozóján Erdő Péter bíboros azt kérte, ez az oldal és a mögötte szerveződők legyenek katalizátorai annak, hogy a katolikus hívő emberek egymást segítő, összetartó közösséget alkossanak.
A jászberényi "eucharisztikus kongresszust" a lakosság "jász búcsú" -nak nevezte el. Magán a kongresszuson, a kongresszus keretében megtartott kétnapos szentségimádáson, szervezett utazás keretében 1500 fő jászberényi személy vett részt. Azonban ennél sokkal többen lehettek, akik egyénileg utaztak Budapestre. A kongresszuson 33 országból mintegy 50 ezren vettek részt, a belföldi résztvevők száma 500. 000 fő lehetett. A pápát Pacelli bíboros (a későbbi XII. Piusz pápa) képviselte mint legátus, a magyarországi főpapságon kívül 14 bíboros, 48 érsek és 197 püspök volt jelen a világ különböző országaiból. A világ akkor 400 milliós katolikusságának képviselői jöttek el Magyarországra, hogy térdre boruljanak Krisztus előtt. Az 1938-as kongresszus Magyarország katolikus voltának nagy demonstrációja volt, ugyanakkor világdemonstrációja is az Eucharisztiában közöttünk élő Úr Jézusnak. A kongresszus befejezése után a helyi újság az alábbiakat írta: "A hazatérő papok és tanítók lelkiekben meggazdagodva Jászberény város határaiban, a kápolnás tanyákon szórták széjjel a lelki ajándékokat, hogy a tanyavilág 10000 lelket számláló népe is részesüljön benne.
Az első utazó pápa, VI. Pál felismerte annak jelentőségét, hogy együtt ünnepeljen a hívő közösséggel az Eucharisztikus Kongresszuson, ezért elutazott 1964-ben Bombaybe, majd négy évvel később Bogotába is. A legtöbb kongresszuson – szám szerint ötön – II. János Pál vett részt személyesen, amikor távol kellett maradnia, annak oka a betegsége volt. Az utóbbi évtizedekben az vált jellemzővé, hogy a pápák videóüzenetet küldenek az eseményen résztvevőknek. Utoljára szintén a lengyel egyházfő vett részt személyesen a világeseményen, 2000-ben Rómában. 1938-ban, amikor szintén Budapesten tartották az Eucharisztikus Kongresszust, XI. Pius pápa pápai legátust küldött maga helyett. Mi lehet az üzenete, hogy Ferenc pápa úgy döntött, hogy ezúttal személyesen jön el a kongresszus záróeseményére? Erdő Péter bíboros így vélekedett erről: "A mostani év különleges, mert sokan vagyunk, akik szenvedünk a járvány következményeitől: kinek gyász, kinek betegség van a családjában. Nagyon sokan vannak, akik gazdaságilag kerültek nehéz helyzetbe, és sokan vannak, akik elkülönültek, izolálódtak, magányosnak érzik magukat, mert nem tudták tartani az emberi kapcsolataikat úgy, ahogy az korábban lehetséges volt.
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) szervező titkárság 2021. december 31-én befejezte munkáját és lezárta a kongresszus utómunkálatait. Egyben örömmel adták hírül, hogy megjelent az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékkönyve és az eseménysorozat 12 hírnökével készült interjúkötet is. Tovább A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje a 39. Máriagyűdi Ifjúsági Találkozót követően, július 8-11. között Bátán, a Szent Vér Bazilikában lesz megtekinthető. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Missziós Keresztje a Pécsi Egyházmegyébe látogat. 2021. július 1-3-ig a 39. Máriagyűdi Ifjúsági Találkozó keretein belül a Máriagyűdi Bazilikában, július 8-11-ig pedig Bátán, a Szent Vér Bazilikában lesz megtekintető a Kereszt. "Vegyétek, ez az én testem! " – Június 5-én, Úrnapja szombatján Erdő Péter bíboros és a NEK Titkárság meghívására 78 ország csatlakozott a világméretű imalánchoz. Június 5-én, Úrnapja szombatján ismét közös, világméretű szentségimádásra hív a szeptemberben, hazánkban megrendezésre kerülő 52.