Tóth Árpád Gyümölcs 2013. január 29. 09:34 Kiemelt Megoldott Kedves Fórumozók.. Érdeklődnék, hogy metszés után a szőlő vesszővel mit kell csinálni és hol kell tárolni addig még ki nem lehet ültetni szabadba Előre is köszönöm válaszukat · Lotti 2013. február 06. szerda Vissza a tetejére Enyhén nyirkos földben kell tartani hűvös helyen, pl. pincében. Fontos, hogy ne száradjanak ki. The reply is currently minimized Megmutat Még nem érkezett válasz Lépj be a válaszadáshoz. Be kell lépned a válaszadáshoz, vagy regisztrálj, ha elõször vagy itt. Szőlővesző gyökereztetése | Hobbikert Magazin. Itt regisztrálj » Vissza a tetejére
Az évek során többféle szőlőszaporítási módszert kipróbáltam: a venyige bujtástól, a földbe történő dugványozáson át a vízben való gyökereztetésig. Tapasztalatom szerint utóbbi módszer a legeredményesebb, így ehhez szeretnék néhány gyakorlati tanácsot adni annak, aki kedvet érez a szőlőszaporításhoz. A sikeres szőlőgyökereztetés lépései: A szőlőfajták kiválasztása és a vesszők megszedése A gyökereztetésre szánt vesszőket bárhonnan beszerezhetjük, ahol olyan finom szőlőt találunk, amelyet szeretnénk a házunk táján meghonosítani. A szőlővesszőket egyaránt megszedhetjük ősszel vagy tavasszal. Ha ősszel szedjük meg a szőlővesszőket, akkor ezt még a fagyok beállta előtt tegyük meg és a vesszőket tároljuk hűvös, száraz helyen. Ha tavasszal szántuk rá magunkat a szőlőszaporításra, akkor a vesszőket még addig metsszük le, míg azok meg nem indulnak, amit időjárástól függően február végétől március végéig megtehetünk. A gyökereztetéshez metszünk le körülbelül 80-120 cm hosszú, egészséges, közepes vastagságú vesszőket.
Szőlőoltvány rendelés, részletes tájékoztatás: +3630/9655055 A SZŐLŐOLTVÁNY TÖRTÉNETE A szőlő szaporítása, szaporítóanyag termelés. A szőlőt évezredes termesztése során majdnem kizárólag vegetatív módon szaporították, mert a szőlőmag nem örökíti megbízhatóan a fajtatulajdonságokat. Ugyanabból a fürtből származó magokból eltérő tulajdonságú utódok jönnek létre. A maggal történő szaporítást a szőlőnemesítők alkalmazzák. A szőlő vegetatív szaporításának számtalan módja van. A filoxéravész előtt a bujtás és a dugványozás (a nemes vessző gyökereztetése) volt az általánosan alkalmazott eljárás. A filoxéravész óta – az immunis talajok kivételével – a szőlőt az alanyfajta és a nemesfajta összeoltásából keletkező oltványszőlővel szaporítják. Valószínű ez a legrégebb óta üzemi méretekben alkalmazott biológiai növényvédelem. A szőlőoltvány előállításához alanyvesszőre és nemes szőlőcsapra van szükség. Az alanyvesszőt speciális támberendezés mellett alanytelepeken állítják elő. Az alanyfajták elsősorban Észak-Amerikából származó fajok, vagy Észak-amerikai fajok és európai fajták keresztezéséből származnak.