Mint az a Nemzeti Hauszmann Program hivatalos közösségi oldalán olvasható: "Befejeztük a Budavári Palota részletes felmérését és megkezdtük az épületegyüttes teljes helyreállításának tervezését! Elkészültek az első látványtervek! " A századfordulón az egymásból nyíló terekkel összesen 250 méteres térsor jött létre az épületben a dunai oldalon, ami a krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott, összesen mintegy 350 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második legnagyobb volt Európában. Sándor Palota, Budapest | Örökség | Épületek | Kitervezte.hu. A palota méltó rekonstruálása hatalmas feladat, hiszen a második világháborúban megsérült épületegyüttest a kommunista rendszerben jelentősen átalakították. Sok helyen megváltoztatták a termek és az emeletek kiosztását, az értékes és igényes belső díszítést megsemmisítették vagy elfedték. Megszüntették azt a nyitottságot, amelyet az egymáshoz csatlakozó térsor biztosított a főemeleten, és amely látványban összekapcsolta a palotát a Dunával. 2/4 Forrás: Nemzeti Hauszmann Program hivatalos Facebook oldala A palota teljes helyreállításának próbafeladataként tekintettünk a Szent István-termet is magába foglaló déli összekötő szárny rekonstrukciójára.
Jelenleg a teljes palota rehabilitációjának funkcionális kérdéseit vizsgálják, a teljes program befejezését a 2030-as évekre tervezik.
A kiállítás sok olyan tárgyat, ábrázolást és ezekhez kapcsolódó történetet tár fel, amit a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Láthatók a palota 1770 körüli állapotát bemutató homlokzatrajzok a bécsi Albertina gyűjteményéből, és egy olyan, magántulajdonú, 1778 körüli alaprajz, amely csak röviddel a kiállítás megnyílta előtt került elő. A palota 1945 utáni történetének egyik legizgalmasabb emléke is látható a tárlaton: a szocreál beépítésű Szent György teret és kupolát ábrázoló, Janáky István irodája által készített négy méter széles temperafestmény. Az épület történetének végigkövetése során a barokk épületmagtól elindulva megismerhetjük a Mária Terézia-korabeli bővítéseket, megtudhatjuk, miért épült az egyik kupola helyén egy különleges csillagvizsgáló torony. A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig – ItthonOtthonVan.hu. Felfedezhetjük, hogyan vált később a palota a nádorok, majd Ferenc József lakhelyévé, végül a II. világháború dúlásai után a kultúra palotájává, több múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthonává
Örökség, Pollack Mihály, Potzner Ferenc Tervező: Helye: 1014 Budapest, Szent György tér 1-2. Budavari palota alaprajz. Munkatársak: Pottyondy Péter, Gáspár László Szerkezettervező: Főző Károlyné Épületgépész tervező: Berzsenyi Zoltán, László Csaba, Ács Béla Elektromos tervező: Hodruszky Ferenc, Ritzl András Tervezőiroda: Építés éve: 1806 (felújítva 2002) Felújítás éve: 2002 A telek, melyre épült, 1803-ban került gróf Sándor Vince tulajdonába. Bár a feljegyzések hiányossága miatt az építkezés kezdete ismeretlen, az bizonyos, hogy 1805-ben már itt született gróf Sándor Móric, az "ördöglovas" az 1820-as, 30-as évek Pestjének egyik "nevezetessége", egyben a Sándor család utolsó férfi tagja, a homlokzaton is olvasható 1806-os év (MDCCCVI) pedig az átadás éve. Az épület Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján klasszicista stílusban készült, valamikor 1803-1806 között. Az eredeti tervek ugyan megsemmisültek, de egy 1822-es részletes leírás fennmaradt, mely később alapul szolgált a 2000-2002 közötti teljes helyreállításhoz.
A palotát Sándor Móric 1831-ben eladta az (őrgróf) Pallavicini családnak, akiknek levéltárában számos, az 1810-es évekből származó rajzot és újabb leírásokat találtak a palotáról, ezeket szintén felhasználták a későbbi újjáépítéshez. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a Magyarország kormányzójának kinevezett Albert főherceg rezidenciája volt 1851-1856 között. Ez adta később az ötletet gróf Andrássy Gyula miniszterelnöknek, hogy a korban roppant reprezentatívnak számító épületet a magyar állam előbb kibérelje, majd 1881-ben végleg meg is vásárolja a mindenkori miniszterelnök számára, állandó lakhelyül. Első ilyen lakója maga Andrássy volt, őt (kisebb megszakításokkal) egészen 1945-ig követték utódai, összesen 16-an, habár több, rövid ideig regnáló későbbi miniszterelnöknek ideje sem volt beköltözni. A Sándor-palotában vetett véget életének a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt gróf Teleki Pál 1941. Múltba néző: A budai királyi palota alaprajzai. április 2-áról 3-ra virradó éjjel. Az épület Budapest ostromakor szinte teljesen megsemmisült, déli része teljesen beomlott, számos pótolhatatlan műkincset temetve maga alá.