Adóigazgatási Szakügyintéző Fizetés

Vezető Tisztségviselő Kizárása, Felelőssége | Sebesi Ügyvédi Iroda

Monday, 15-Jul-24 02:14:31 UTC
törvényi erőre emelt és ezzel párhuzamosan tovább is szigorított. Ugyanis a Ptk 6:541 § szakaszában már a szándékosságtól vagy a gondatlanságtól függetlenül egyetemlegesen felelőssé válik a vezető tisztségviselő a jogi személy mellett. Ez a szigor azonban nem volt tartható és a törvény alkotó a Ptk. 2016. június 13. napján történő módosításával hatályon kívül helyezte a 6:541. § szakaszt, illetve a 3:24. § szakaszba illesztett (2) bekezdéssel kimondja, hogy a "vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta". Összegezve annyit mondhatunk tehát, hogy a Ptk hatályba lépését követően 2016. június 30. egy meglehetősen szigorú szabályozás volt érvényben, azonban az ügyvezető korlátlan felelőssége nem egy "semmiből" jött újdonság, hanem szerves, bár nem ennyire szigorú részét képezi a magyar jog világának. szerző: dr. Fekete Gábor, ügyvédjelölt *** [1] Ez az eset a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete vagy annak beállta, amikor is a társaság ügyvezetésének a hitelezők érdekeit kellett szem előtt tartaniuk.
  1. Vezető tisztségviselő felelőssége - EU-TAX Consulting Kft.
  2. A vezető tisztségviselők felelőssége – 2. rész: A felmentvény

Vezető Tisztségviselő Felelőssége - Eu-Tax Consulting Kft.

A vezető tisztségviselőnek a rendes gazdálkodás során is észszerűen gondolkodó, felelős vezetőként arra kell törekednie, hogy a gazdálkodó szervezet a bevételeiből ki tudja elégíteni a tartozásait. Ha az adós gazdálkodási tevékenységét a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben is folytatja, és nem vállal észszerűtlen kockázatot, de végül sikertelen lesz a próbálkozása az adós társaság megmentése érdekében, a tevékenység folytatása során kötött, vagyoncsökkenést eredményező szerződései automatikusan nem alapozzák meg a vezető tisztségviselő felelősségét. Azt kell ilyen esetben megvizsgálni, hogy észszerű döntés volt-e a vezető tisztségviselő keresetben megjelölt, vagyoncsökkenést eredményező magatartása. Szerző: Bodzási Balázs

A Vezető Tisztségviselők Felelőssége – 2. Rész: A Felmentvény

(BH 2020. 244. ) Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv. ) 33/A. § (1) bekezdése alapján nemcsak a szándékos, rosszhiszemű, kifejezetten a vagyonkimentésre irányuló magatartásra tekintettel állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, hanem akkor is, ha észszerűtlen, indokolatlan kockázatot vállalva folytatja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a társaság tevékenységét. Nem alapozza meg a vezető tisztségviselő felelősségét önmagában az, ha az adós gazdálkodási tevékenységét a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben is folytatja úgy, hogy észszerűtlen kockázatot nem vállal, a társaság megmentése érdekében tett indokolt intézkedései azonban nem vezetnek eredményre. A Kúria hangsúlyozza, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy akár a fizetésképtelenségi helyzet bekövetkezése sem jelenti azt, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek minden esetben be kellene fejeznie a tevékenységét. A Cstv. 33/A. § (3) bekezdésében írt hitelezői veszteségek csökkentése, elkerülése nemcsak úgy biztosítható, hogy az adós tevékenységét azonnal megszüntetik, hanem úgy is, hogy a tevékenység folytatásával új bevételre tesz szert az adós, és abból csökkenti a hitelezői veszteségeket, vagy ennek eredményeképpen akár a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet is megszüntethető.

library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink